Madárdal 31 csillagozás

Sebastian Faulks: Madárdal

Egy ​nagy háború…
és egy nagy szerelem története.

Seabastian Faulks 1993-as regénye a legnagyobb első világháborús könyvsiker a Nyugaton a helyzet változatlan óta: a BBC közel egymillió szavazós Nagy Könyv versenyén a tizenharmadik helyen végzett, közvetlenül az Üvöltő szelek mögött, megelőzve a Zabhegyező-t és A hobbit-ot. 2012-ben nagy sikerű BBC-film is készült belőle, és – ha a kényes ízlésű Faulks zöld utat ad a projektnek, ami egyelőre még nem biztos – jön majd a hollywoody film is az új Majmok bolygójá-t jegyző Rupert Wyatt rendezésében.
A Madárdal főhőse Stephen Wraysford, az ő életének legfontosabb állomásait követi nyomon a három idősíkon futó regény. Először Pikárdiában találkozunk vele, 1910-ben – épp egy helybéli gyárosnál vendégeskedik, hogy kitanulja a textilkereskedelem mesterségét. Itt beleszeret szállásadójának feleségébe, és ez a szerelem visszavonhatatlanul megváltoztatja az életét. Az… (tovább)

Eredeti mű: Sebastian Faulks: Birdsong

Eredeti megjelenés éve: 1993

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2015
594 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630799065 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Európa, Budapest, 2014
594 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630799065 · Fordította: Gy. Horváth László

Enciklopédia 3


Kedvencelte 3

Most olvassa 4

Várólistára tette 88

Kívánságlistára tette 72


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma MP
Sebastian Faulks: Madárdal

Egy nagy könyv, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Faulks tapintható profizmussal belepakol ebbe a regénybe mindent, amit csak lehet. Felhasználja az összes technikai trükköt, és bár a végeredmény az én ízlésemhez képest túlságosan közvetlenül akar az érzelmekre hatni*, de tagadhatatlanul impozáns. Hatásának egyik kulcsa, hogy három idősíkon futtatja a cselekményt: az események gócpontjában természetesen az első világháború nyugati frontja áll, de ezt a húsdarálót ügyesen vezeti fel egy 1910-es szerelmi szállal, és vezeti le egy visszaemlékezős síkkal az 1970-es évek végéről. Ez tisztán technikai jellegű megoldás, de működik: ezek a párhuzamos fejezetek egyfelől kimentik egy időre az olvasót a borzalmakból – ez hasonló hatással van a megrongyolódott műélvezői idegekre, mint a bakák teljesítőképességére egy rendkívüli eltávozás: utána újult erővel vetik magukat a golyózáporba. Másfelől kitágítja a regény határait azzal, hogy bemutatja a Nagy Háborút az unokák szemével, akik töredékes információkból kénytelenek összerakni mindazt, amit nagyszüleik átéltek. Persze hogy ezek a tapasztalatok rekonstruálhatók-e egyáltalán, az igencsak kétséges.

A regény legerősebb része egyértelműen a háborús szál. Faulks a modern irodalomban megszokott pacifista megközelítést választja, de új színt ad a mondanivalónak azzal, hogy példás kegyetlenséggel és pontossággal ábrázolja az ember elpatkányosodását – a folyamatot, amiben átlagos, köznapi figurák eljutnak arra a szintre, ahol a gránát által széttépett bajtárs és barát már csak érdektelen húscafat, a boldogság netovábbja pedig egy nyugodt három perc, amíg a konzervünket elfogyasztjuk. Beemeli könyvébe az alagútásó munkások kísérteties tevékenységét is, akik a lövészárokháború egyik kevéssé ismert szereplői voltak – ez még azoknak is izgalmas és informatív lehet, akik különben behatóan ismerik a történelmet. Ráadásul Faulks tető alá hozza a háborús irodalom egyik legintenzívebb jelenetét: egy zsigeri rohamot a Ryan közlegény megmentése modorában, ami már önmagában megéri az elolvasást. spoiler

Összességében helyenkénti túlzásai ellenére fontos és jó könyv. Külön megragadott az a dícséretes igyekezet, amivel Faulks kiáll az emlékezés fontossága mellett – hogy azokról, akik Flandia és Franciaország mezein estek el, beszélni kell, de csak úgy, hogy közben nem esünk a hőskultusz csapdájába.

*Erre legjobb példa az utolsó fejezet. Ott ingott meg leginkább Faulks arányérzéke. Márhogy szerintem.

8 hozzászólás
>!
Futóhomok P
Sebastian Faulks: Madárdal

Röviden: első világháborús regénynek remek, háborús alapokra helyezett romantikus történetként viszont bennem nem hagyott mély nyomot.
Kicsit bővebben: „Tudod, ez és ez a katona valakinek a fia volt …” – kezdte Nagyapám a beszélgetést, ha elsétáltunk a főtéri világháborús emlékmű előtt. A Madárdal egészen közel hozza az egyes katonák drámáját: a hadműveletek hiteles részletezése (a borzalmas Sonne-i összecsapás is taglalva van) után a lövészárkokból „megírt” tábori posta úgy hat, mintha neked címezték volna valamennyi lapot.
A szerelmi szál* (több is akad a regényben, de ez inkább ront, mint javít a helyzeten) azonban sajnos elnagyolt, kidolgozatlan karakterekkel gubancolódik.

*Belenéztem a filmes verzióba és még az is előfordulhat, hogy összélmény tekintetében nálam ezúttal az adaptáció jön ki győztesen:
https://www.youtube.com/watch…

3 hozzászólás
>!
mokka1 P
Sebastian Faulks: Madárdal

Sebastian Faulks Birdsong című művére már régebben felfigyeltem. Mivel a BBC Nagy Könyv szavazásán előkelő helyezést ért el, illetve a Guardiannál is felkerült a „30 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” listára, ezért elhatároztam, hogy mindenképpen elolvasom. Az angol eredetibe nem mertem belevágni, így amikor megjelent magyar nyelven, gyorsan be is szereztem.

Mind az irodalmi, mind a történelmi írások kevesebbet foglalkoznak az első világháborúval, mint a másodikkal. Ez érhető is, hiszen időben jóval távolabb áll tőlünk az első; a második világháború áldozatainak száma pedig lényegesen meghaladja minden korábbi fegyveres konfliktus pusztításait. Idős nagyszüleink, esetleg dédszüleink még személyes emlékekkel rendelkezhetnek a 40-es évek borzalmairól, de az első világháborúról már nem valószínű, hogy beszámolóval szolgálhatnak.

Sebastian Faulks úgy dönt, hogy megpróbálja közelebb hozni az első világháborút a jelenhez egy olyan történeten keresztül, melynek egyik idősíkja a háború borzalmait, a másik pedig egy fronton harcoló katona unokájának életét mutatja be a jelenben.

Összességében többet vártam a regénytől, de nem a háborús cselekmények okozták a csalódást. A fronton zajló eseményeket nagyon életszerűen ábrázolja a szerző, időnként úgy éreztem, mintha az összecsapások lassított felvételként peregnének a szemem előtt. A világháború utolsó napjairól szóló részt nem lehet letenni. A szerelmi szál, illetve a jelenben zajló szakaszok viszont elég laposra sikerültek. A múlt és a jelen összekapcsolása nagyjából kimerül abban, hogy nem baj, ha az életed nem ideális, mert a nagyszüleidé sem volt az. Nekem tanulságnak ez egy kicsit kevés. Ettől függetlenül a háborús fejezetek – melyek szerencsére a többséget képviselik – érdemessé teszik a kötetet az olvasásra.

A helyzet változatlan: továbbra is a Nyugaton a helyzet változatlan a legjobb első világháborús regény.

>!
padamak
Sebastian Faulks: Madárdal

Megemésztendő. Komor, olykor brutális ábrázolás. Szinte elképzelhetetlen és mindenekelőtt elfogadhatatlan, de sajnos kitörölhetetlen események kusza és absztrakt rajzolata; önbeteljesítő és továbbörökített láncolata; kibogozhatatlan és meghökkentő titokzatossága; egy jobb jövőben megtörten reménykedő, létéhez körömszakadtáig ragaszkodó, tovasuhant évszázaddal ezelőtti árva-katona átvészelésében. Hála Istennek és a viszonylagos békeidőnek, mi már nem (csupán) „vegetálunk”…
Az utolsó oldalak falatták magukat. Aztán a fal adta a másikat…
Olvassátok el!

>!
Ferenc_Molnár_3
Sebastian Faulks: Madárdal

Valódi, nagy formátumú háborús regény, részletekbe menően naturalista ábrázolásmóddal, az első világháború borzalmai közt értelmet kereső főhőssel, aki hiába próbál kiigazodni a csataterek lövészárkaiban és az azt behálózó föld alatti járatokban, aki hiába igyekszik a közvetlen tűzvonalba, hogy megtapasztalja a végső okot, a háború valódi célját, ilyet nem találhat, mert ilyen nem létezik. Az első nagy világégés így egy generáció feldolgozatlan traumája marad, a túlélők is áldozatok, ami történt harcostársaikkal, barátaikkal, családtagjaikkal, kibeszélhetetlen.

Van benne üresjárat, bőven lehetne húzni, túlírt néhány részletében, de a regény szuggesztívitása, az alig kidolgozott, de mégis hitelesnek tűnő karakterek párbeszédei olvasmányossá teszik és folyamatosan feszítik a szöveget.

>!
monalisa
Sebastian Faulks: Madárdal

Előbb láttam a belőle készült BBC-s filmet és annak hatására olvastam el. A továbbiakban nem is nagyon szeretném összehasonlítgatni a kettőt, mert kicsit más a felépítésük, de úgy gondolom, hogy a lényegi tartalom és üzenet ugyanaz mindkettőben. Nagyszerű párhuzamban van benne a szerelemi szál és a háború brutalitása, igen szemléletes példája annak, hogy mennyire tönkretesz mindenkit, mennyi életet dönt romba az értelmetlen harc. Nagyon szerettem olvasni, nem tartott sokáig leküzdeni ezt a 600 oldalt. Egy igazi epikus háborús mű, csak ajánlani tudom, és kiemelném még azt is, hogy túl kevés első világháborús könyvet írtak eddig…

>!
Destinee
Sebastian Faulks: Madárdal

Eddie Redmayne szerelmetes időszakomban olvastam ezt a könyvet, mivel az ő főszereplésével készült filmet láttam előbb, amibe beleszerettem, szóval amikor megláttam a regényt a könyvtárunk polcain, azonnal felkaptam és hazajött velem.
A könyv totál kívül esik a komfort zónámon, sosem olvastam még háborús regényt, de szerintem még történelmi romantikusat sem. Bár a regény története 2 eseményszálon fut, az egyiket egyszerűen kihagyták a filmből, ami szerintem nem volt probléma, így egyszerűen jelen időben láthattuk a történéseket, míg a könyvben mindez visszaemlékezésszerűen jelent meg.
Nagyon érdekes volt a „csatornapatkányok” mindennapjairól olvasni, azokról az életkörülményekről, amiket a katonák nap mint nap átélnek a fronton. Imádtam a történetben a bajtársiasság, barátság szövődését, erősödését.
Olvasás közben a könyv hihetetlenül hosszúnak tűnt, talán le lehetett volna rövidíteni 100-200 oldallal, szerintem akkor is ugyanazt az élményt nyújtotta volna.
A Madárdalt a háborús könyvek és a történelmi romantikusok rajongóinak ajánlom figyelmébe.

>!
Eboli
Sebastian Faulks: Madárdal

Nem szoktam háborús regényeket olvasni. A könyvből készült filmbe véletlenül kaptam bele, és témája ellenére lenyűgözött, ezért hát mikor megláttam a könyvet, megörültem neki.
Nagyszerű könyv: mély, teljes, borzalmas és csodálatos – mint az élet.

>!
gjudit8
Sebastian Faulks: Madárdal

Még nem tudok írni róla, túl sok minden kavarog bennem. Mind a férfi, mind a női sorsok… Egy biztos, nem olvastam más hasonló háborús regényt!


Népszerű idézetek

>!
Nalina

A zene feladata az, hogy felszabadítsa lelkünkben mindazon érzelmeket, amelyeket általában a szívünkbe rejtünk.

18. oldal

>!
padamak

Ez nem háború, ez kísérlet arra, hogy mennyire lehet lealacsonyítani az embert.

181. oldal - MÁSODIK RÉSZ Franciaország, 1916 (Európa Kiadó, Budapest, 2014)

>!
padamak 

Ha az emberek között igazi szeretet van, mint miközöttünk volt, akkor a részletek nem számítanak. A szeretet sokkal fontosabb, mint az olyan hús-vér tények, hogy ki szült meg kicsodát.

583. oldal - HETEDIK RÉSZ Anglia, 1979 (Európa Kiadó, Budapest, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
padamak

Fenn az érintetlen levegőben pacsirta dalolt. Teste és agya elmondhatatlanul, helyrehozhatatlanul kimerült, de lelke csendes ujjongását nem foghatta vissza semmi.

573. oldal - HATODIK RÉSZ Franciaország, 1918 (Európa Kiadó, Budapest, 2014)

1 hozzászólás
>!
padamak 

Kiderült hát, hogy tényleg meg lehet őrizni egy titkot: az emberek kotnyelességén előbb-utóbb felülkerekedik a közönyük, vagy, nagyvonalúbban fogalmazva, azért még létezik magánélet.

578. oldal - HETEDIK RÉSZ Anglia, 1979 (Európa Kiadó, Budapest, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: titok
>!
padamak

[-…] Hogy van megelégedve a szakaszával? Élvezi a parancsnoklást?
– Keserves időszak volt. Nagy a veszteség.
– Igen, persze. De kijön az embereivel?
Stephen beleivott a kávéjába. – Igen, azt hiszem. Abban már nem vagyok biztos, hogy tisztelnek is.
– Engedelmeskednek magának?
– Igen.
– Gondolja, hogy ez elég?
– Valószínűleg.
Gray felállt, és odament a márványkandallóhoz. Elnyomta a cigarettáját a rácson. – Meg kell szerettetnie magát velük, Wraysford, ez a nyitja.
Stephen grimaszt vágott. – Miért?
– Mert akkor jobban harcolnak. És jobban is fogják érezni magukat. Nem akarják, hogy egy felfújt hólyag miatt lőjék szét a fejüket. – Gray inas teste izgett-mozgott, éles tekintete Stephen arcát fürkészte, hogy egyetért-e vele. Izgatottan bólintgatott.
– Lehetséges – mondta Stephen. – Igyekszem példát mutatni.
– Elhiszem, Wraysford. Tudom, hogy együtt megy velük járőrbe, bekötözi a sebeiket és így tovább. De szereti-e őket? Feláldozná-e értük az életét?
Stephen érezte, hogy kíváncsian figyeli. Elintézhette volna egy „Hogyne, százados úr”-ral, de Gray közvetlen, erőszakos modora, noha bosszantó volt, lehetővé tette az őszinteséget.
– Nem – felelte. – Nem hiszem.
– Gondoltam – mondta Gray diadalmas kis nevetéssel. – Azért, mert túl sokra tartja a sajátját? Úgy gondolja, hogy többet ér, mint egy egyszerű gyalogos élete?
– Egyáltalán nem. Magam is egyszerű gyalogos vagyok, ne feledje. Ön intézte el az előléptetésemet. Talán éppen azért van ez így, mert a magam életét sem tartom sokra. Nincs érzékem az efféle önfeláldozások értékéhez. Nem tudom, mi mennyit ér.

198-199. oldal - MÁSODIK RÉSZ Franciaország, 1916 (Európa Kiadó, Budapest, 2014)

1 hozzászólás
>!
padamak

– Én senkit sem hibáztatok – mondta Jeanne. – Magam is úgy foglaltam állást, ahogy ön. Isabelle belém helyezte bizalmát, én pedig nem tehettem egyebet, viszonoztam. Kitartottam mellette mindenben. Innen már nem fordíthatok hátat, nem támaszthatok feltételeket.
Stephen örült annak, amit Jeanne mondott. – Igaza van – felelte. – A lojalitás nem lehet részleges, csakis teljes. Szeretném, ha elhinné, hogy engem csak Isabelle boldogsága érdekel, nem az enyém vagy bárki másé. Bíznia kell bennem.
[…]
– Azt hiszem, kiérdemelte, hogy elmondjak önnek annyit, amennyit elmondtam. De engem most Isabelle-hez köt a lojalitás, és ahogy ön is mondta, az ilyesmi csakis teljes lehet, kikezdhetetlen.

380 és 383. oldal - NEGYEDIK RÉSZ Franciaország, 1917 (Európa Kiadó, Budapest, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: hűség
>!
padamak

Míg a kávét főzte a konyhában, és kikanalazta a mélyhűtött fagylaltot, vigyázva, hogy el ne törjön a kanál nyele, Elizabethnek megint az jutott az eszébe, milyen hétköznapi, milyen léha is az ő élete.
Csupa rohanás: triviális válságok, időnkénti pénzszűke, apró diadalok, ritka szex, túl sok cigaretta, lekésett, de igazából nem is fontos határidők, civakodások, új ruhák, emberbaráti gesztusok, szilárd elhatározások, hogy mostantól aztán csakis a fontos dolgoknak szenteli magát. Mindennek, meg más élményeknek is, amikből az élete összeáll, mintha ez lenne a legfőbb kifejezője: „aztán kiderült, hogy nem is olyan fontos”. Noha elégedett volt azzal, amit elért, ez a felszínes, ez a lényegtelenséget sugalló összbenyomás bosszantotta a legjobban.

490. oldal - ÖTÖDIK RÉSZ Anglia, 1978-79 (Európa Kiadó, Budapest, 2014)

>!
gjudit8

Beleszerettem, és azt hiszem, ő is szeretett. Olyasmire találtam vele, amiről azt se tudtam, hogy létezik. Lehet, hogy csak megkönnyebbülés volt, elragadtatás, hogy valaki engem is tud szeretni. De nem hiszem, hogy csak ennyi lett volna. Látomásaim voltak, álmaim. De ez sem igaz. Nem voltak látomások, ez a legkülönösebb benne. Csak a hús volt, a test. A látomások később jöttek.

558. oldal

>!
ancsarose P

– Az ég szerelmére, Wraysford! – szólalt meg Weir. – Azt mondta ennek az embernek, hogy jelentkezzen magánál, mert elaludt. Hát tudni szeretné, hogy hadbíróságra küldi-e. Tudni szeretné, hogy rajzórában részesül, vagy főbe lövik.

163. oldal, Második rész, Franciaország, 1916


Hasonló könyvek címkék alapján

Larry Niven – Jerry Pournelle: A szálkák
Tabák András (szerk.): Az erőd bevétele
Alekszandr Szergejevics Gribojedov: Az ész bajjal jár
Nyitray György: A szállító zászlóalj
Sédey Gyula: Légoltalmi Rendfenntartó Szolgálat tananyaga kérdés-feleletekben
Samuel P. Huntington: A katona és az állam
Rózsás János: Leventesors
Charles Whiting: Werwolf
Szende László (szerk.): Több mint szolidaritás / Więcej niż solidarność / Solidarity and more
Kate Morton: Felszáll a köd