Mélybe ​ránt a Lápvilág (Csellengő gyerekek 2.) 6 csillagozás

A Minden szív kaput nyit nálam egy nagy kedvenc lett, és tűkön ülve vártam a folytatást, annyira magával ragadott a történet. Most pedig, hogy elolvastam, mondhatom, hogy imádtam.
Nagyon meglepődtem, hogy az első történetet nem folytatja, inkább egy előzménytörténetet nyújt, emiatt ez a kötet önállóan is megállja a helyét, az első ismerete nélkül is. Emiatt én különösen ajánlom, hiszen az elsőben egy krimi szál próbálja a történetet elvinni, itt viszont erről szó sincs, nem is kalandos, mégis leköt a két szereplő története, ahol a főszereplők Jill és Jack, és a születésüktől egészen a visszaérkezésükig mutatják be a két történetet. Mert igaz, hogy ikrek, de már a szüleiknél élesen elvált a nevelési mód, emiatt pedig akármennyire is rokonok, két teljesen külön életet éltek.
Számomra megrázó volt a gyerekkort olvasni, egyrészről, mert nagyon nehéz volt átérezni azt, amit a gyerekek, hogy konkrétan nincs gyerekkoruk, másrészről, hogy a szülők ennyire… érzelemmentesek. Ennyire nem törődnek a gyerekkel, és a saját hóbortjaik áldozatai lesznek a lányok.
A könyvben az is érdekes, hogy már a gyerekkortól megvan benne egy igen erős feminista vonal. Nem azért, mert maga a nevelést akarná kritizálni (azt megteszi máshogy) inkább azt, hogy két női kislány sorsot láthatunk, felcseperedni. A problémáik nem egyediek, és azok a mondatok, amikkel kifejezik ezeket a problémákat, olyan erősek és annyira… szomorúak. Az egyik kedvenc részem, amikor Jill személyiségét úgy tárják fel, hogy elmondják, ő amúgy is focizott volna, de emellett kellett volna olyan idő is, amikor szépnek érezheti magát, hiszen ő egy összetett lény, nem egy sablon. És hogy minden lány, és minden ember összetettebb annál, hogy egyszerű sémák szerint gondoljunk rá.
Miután átjutottak a kapun, valami egészen furcsa változást lehet látni. Elsősorban a személyiségükben, hiszen Jill szélsőséges lesz, szinte mondhatjuk, hogy gonosz, de közben az ember azt is érzi, hogy nem tehet róla igazán.
Eközben Jack borzalmasan furcsa módon a szélmalomnál tanul, és kissé bizarr, hogy tisztaságmániája mellett megfér a tudományos kíváncsiság (bár a történetben nagyon jól leírják a lehetséges problémákat és megoldásukat). Az ő szálában az érdekes a párkapcsolati szál, ahol spoiler spoiler
Nagyon tetszett az elbeszélési mód (mint az előzőben is), mert egyrészről tárgyilagos volt, mégis azzal, hogy rávilágít a probléma gyökerére, sokszor sokkal több érzelmet tudott átadni, mintha leírta volna, mit érezzünk, vagy csak érzelmesebben lenne megírva a könyv. Közben pedig tudta oldani a feszültséget akkor, amikor már túl sok lenne, szélsőséges reakciókkal, érdekes, bizarr poénokkal.
Ez egy kisregény, így nem mindenre kerül akkora hangsúly, mint egy nagy regényben, DE ennek ez is a szépsége. A gyönyörű narratíva, a karakterábrázolás, a világ bemutatása. Történet bár van, szerintem tökéletesen elhanyagolható, nem azzal fogja a rajongóit megszerezni.
Én nagyon szerettem, szerintem jobb, de legalábbis máshogy jó, mint a Minden szív kaput nyit, és remélem lassan megtalálja a célközönségét is, akinek annyira fog tetszeni, mint nekem.

Így, hogy nem vagyok olyan közel az első részhez olvasásilag, sokkal jobban tudtam értékelni ezt a kötetet magába. Amikor arról beszélek, hogy borzalmasan hiányolom a keményvonalas fantasykből azt, hogy a karaktereknek először személyiségük legyen, és utána a világban betöltött helyük és szerepük, akkor könnyedén tudom hozni ellenpéldának ezt a sorozatot. Lenyűgözően építette fel a lányok szüleit, az ő világképüket, hogy ez hogy állította meg a személyiségfejlődésüket és hogy teljesedhettek végre ki a Lápvilágban. A lefestett világot is szerettem, mert sikerült úgy átadnia a komorságát és a sötétségét, hogy nincs benne felesleges kegyetlenkedés részletes leírása. Azt pláne értékeltem, hogy a történetre nem próbál rátelepedni egy sorozatgyilkosságos krimi-szál, ennek a novellasorozatnak nincs ilyesmire szüksége. Ugyan még mindig szeretném, ha egy olyan 10-20 oldallal hosszabb lenne, hogy a konfliktus ne derült égből csapódjon le a végkifejletre, de most sokkal kerekebbnek éreztem, mint az angol olvasásom idején.

-az első rész sem volt rossz, de ez annyival jobban sikerült, mind történetileg, mind a témái sokkal jobban átjöttek.
-bármennyire is tetszett az iskolai környezet az első részben(amit még szívesen látnék újra), a lápvilág sötét, komor, fantasy hangulata is fantasztikus volt. lehetett volna benne több vámpír tho
-nagyon jó volt a szülők önző gondolkodásának bemutatása, és, hogy milyen nyomokat okozott ez az elhanyagolás és kontrollálás gyermekeikben, ami ebbe a világba és erre az útra vezette őket.
-nem erőszakolta bele a szociális igazságokat olyan erőltetetten, mint az első részben, hanem gyönyörűen beleillettek a történetbe a részek arról, hogy a lányok nem csak valamelyik szélsőséget képviselhetik, hanem bármilyenek lehetnek, illetve az lgbt szál is körülbelül teljesen természetes volt, és jó volt látni.
-érdekes volt a komplikált testvéri kapcsolat bemutatása is a két lány között.
-olyan szép, mesés az írásstílus is, még vagy tíz novellát szívesen elolvasgatnék ebben az univerzumban.

Már nagyon vártam, hogy végre olvashassam!❤
Az első könyvet nagyon megszerettem, ez a kötet pedig csak fokozta a szeretetemet. Fantasztikus volt.
Megkedveltem az ikrek karakterét, személyiségét az első részben, ezért nagyon megörültem, amikor a másodikban ők kerültek a reflektorba. Különleges karakterek, az egyszer biztos. Függetlenül a végkifejlettől, igen izgalmas szereplők, akik nagy jellemfejlődésen, változásokon mentek keresztül. Szántam és sajnáltam őket a szüleik viselkedése miatt, nem érdemelték meg, hogy beletegyék őket egy bizonyos „skatulyába”. Ezért is volt jó, hogy a Lápvilágban mindketten a saját döntéseiket hozták meg, mindketten azt választotta, amit szeretett volna. Mindenesetre izgalmas karakterek ők ketten.
A Lápvilág pedig egy érdekes világ, nagyon tetszett a maga módján. Egyszerre izgalmas, rejtélyes és félelmetes. Kíváncsiságot ébresztett bennem, olvastam volna még néhány leírást róla, de talán így volt jó az egész.

Szerettem ezt a könyvet. Alig várom a folytatást.