81. legjobb képregény könyv a molyok értékelése alapján

Batman: ​Fehér Lovag (Batman: Fehér Lovag 1.) 126 csillagozás

Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Hívták már sok mindennek: anarchistának, elmebetegnek, gyilkos bohócnak, de „fehér lovagnak”? Soha. Legalábbis eddig…

Egy olyan világban, ahol Joker kigyógyult őrületéből és gyilkos hajlamaiból, az immár Jack Napier néven ismert férfi nekilát, hogy helyrehozza korábbi gonosztetteinek következményeit. Először is kibékül elhagyott barátnőjével, Harley Quinn-el, majd minden erejével azon kezd dolgozni, hogy megmentse a várost attól az embertől, akiről úgy hiszi, valójában Gotham legnagyobb bűnözője: magától Batmantől!

A szupersztár képregényalkotó Sean Murphy (HELLBLAZER, TOKYO GHOST) nyolcrészes minisorozatában egy kifacsarodott Gothamet mutat be, hősökből és gonosztevőkből álló hatalmas szereplőgárdával. Ám ennek a tragikus történetnek voltaképp két igazi főszereplője van, egy hős és egy gonosztevő: Batman és Joker.

De valójában melyikük a hős… és ki a gonosztevő?

A kötet a teljes nyolc részes BATMAN: WHITE KNIGHT sorozatot tartalmazza.

>!
Fumax, Budapest, 2020
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634701330 · Fordította: Sepsi László · Illusztrálta: Sean Gordon Murphy

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Joker · Batman · James Gordon


Kedvencelte 19

Most olvassa 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Razor P>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

A Fehér Lovag történetére már az eredeti füzetes megjelenéskor felfigyeltem, így nagyon örültem, hogy Fumaxék gyorsan elhozták a hazai kiadást.
A szuperhősöknél kedvelt történet, amikor egy alternatív dimenzióban/párhuzamos valóságban/sima szerepcserével megfordul a felállás, a szokásos jófiúk lesznek a rosszak, és a korábbi gaztevőknek kell megmenteni a megmentendőt. Murphy képregénye ugyan alapként felhasználja a szerepek cseréjét, ám nála a kiindulási helyzet továbbra is a jól ismert felállás: Joker a rosszfiú, Batman pedig a bűnüldöző. Ám amikor legújabb összecsapásuk során a Sötét Lovag gyógyszerekkel túladagolja Jokert, a bohóc visszavedlik Jack Napierre és céljául tűzi ki, hogy bemutassa Batmant annak, amivé szerinte lett: egy erőszakos, minden határon és törvényen túlmenő önbíráskodónak.
A legjobb az egészben, hogy a történet előrehaladtával csak egyet tudunk érteni Jack-kel, igazán meggyőzőek az érvei. Bár némi vaj az ő füle mögött is van – hiába na, a régi módszereket nehéz levetkőzni –, az ember már-már szurkol neki, hogy sikerüljön véghez vinnie a tervét. Persze mindez nem történhetne meg a megfelelő háttér nélkül, amit Harley ad neki. Az ő karakterének klasszikus verziója általában nálam kimerült a Joker vicces/furcsa sidekickje szerepében (bár a Gotham City Sirensben kedveltem), az új verzióját meg nem igazán ismerem, viszont az itteni, klasszikus inkarnáció nagyon bejött, méltó partnere Batmannek és Jokernek, sőt, talán ő lett a kedvencem a kötetben. spoiler
Batman karaktere túl sok olyat nem mutat a már ismert elemekhez képest, ugyanakkor a viselkedésére logikus magyarázatot ad a képregény és szépen végigvezeti ezt a szálat.
A fenti trión kívül még elég sok ismert arc felbukkan nagyobb – Éjszárny, Batgirl vagy épp Gordon felügyelő – vagy kisebb szerepekben, így a vájt fülű Batman-rajongók kedvükre csemegézhetnek belőlük. Igaz ez a történet egyes sztori valamint képi elemeire is, amelyben egyéb Batman történetekre, filmekre vagy sorozatokra lehet ismerni, ám mindezt oly módon teszi, hogy nem érződik nyúlásnak, hanem inkább örömmel tölti el az embert, amikor felismer egy újabbat. (Én legalábbis nagy vigyorral konstatáltam, amikor a spoiler is megjelentek a színen.)
Mindez persze kevés lenne a tökéletességhez, ha nem kapott volna megfelelő grafikai tálalást. Nos, Murphy képeihez még nem igazán volt szerencsém, amit itt művelt, az viszont nagyon elnyerte a tetszésem, tökéletesen passzolt a sztorihoz, mással nem biztos, hogy ez így működött volna.
Szóval olvassátok, érdemes, nem kell hozzá mélyreható ismeret a Sötét Lovagról. Remélhetőleg a folytatásra sem kell túl sokat várni.

>!
Fumax, Budapest, 2020
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634701330 · Fordította: Sepsi László · Illusztrálta: Sean Gordon Murphy
makitra P>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Közhellyel fogom kezdeni: azzal, hogy mennyire szép és kifejező a mi nyelvünk. Nézzük most a képregény szavunkat: benne van a 'kép', mint illusztráció és a 'regény', mint szöveges műfaj és valóban, milyen egyszerűen és közérthetően leírja, mit is látunk. A Fehér lovag ennek a szép szóösszetételnek tökéletes megvalósítója, csak mintha túltengene benne a 'regény' – nem a 'kép' hátrányára, de nem is mindig előnyére.

Sean Murphy ugyanis annyira el akarja mesélni ezt a történetet, hogy nem biztos, ez a legjobb kifejezési mód számára. Szinte minden oldalon véleményeket ütköztet a hírműsorokban, a szereplők között, még jó, hogy az utca embereit nem vonja bele, mert az már sok lenne. Nem mondom, hogy jobb lenne regényként – nem is tudom, hogyan működne egy Batman-sztori csak írva –, de egyszerűen sok az expozíció és kicsit fárasztó is, mert a témája nem igazán újszerű.

Biztos vannak arra tanulmányok, hogy mikor alakultak át az egyszerű bűnüldözős képregények a demokrácia kritikájává, de biztosan 2017 előtt. Az önbíráskodás és ezzel összefüggésben a korrupció legyőzése régi téma, sőt már Batmant is górcső alá vonták ebben a körben, elég csak a mozik fehér lovagjára gondolni (ironikus módon pont a The Dark Knight epizódban). A bürokrácia a csalás melegágya és ezt a rendszeren belül nem lehet megoldani, csak kívülről, szól a toposz, és talán így is van, legalábbis a szuperhősök világában hogyan lehetne másként, mivel igazoljuk egyébként létjogosultságunkat?

A Fehér lovag ezt annyival csavarja meg, hogy ezúttal egy volt szuperbűnöző, Joker akarja megoldani a problémát belülről. Érdekes lehetne, Murphy bele is pakol mindent Joker többszörös személyiségének problémáján keresztül, Joker és Batman, valamint Joker és Harley viszonyán át az összetett (akár túlbonyolítottnak tekinthető) gonosz terven keresztül Batman/Bruce Wayne személyes problémáiig. És alapvetően jó ez a történet, nekem mégis valahol leesik a sok szék között, főleg a végkifejlet a sokszoros „titok a titok mögött” szerkezetével. Nem éreztem elég hangsúlyt a fő történetszálon, Gotham belső problémáin – bár lehet, én fogtam meg rossz helyen a történetet. Egyszerűen közhelyes lett a megoldás ahhoz a nagyívű meséhez képest, aminek tűnt a cselekmény nagy részében.

Viszont a grafikus stílus bejött, szeretem az ilyen stílusú karakterábrázolásokat, a hosszúkás figurákat. Tetszettek a színek is, különösen a filterekkel épített jól hangulatokat. A kezdő képsorok Joker-ábrázolása pedig gyönyörűen ágyazott meg annak, hogy a későbbiekben tudjuk, mit veszíthetünk egy Napier-Joker párharcban. Összességében a Fehér lovagot jobban élveztem nézni, mint olvasni, de ahogy egyre több Joker-Batman történetet olvasok, rájövök, nekem sem való minden történetük.

FélszipókásŐsmoly P>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Ugyan nem kezdő Batman olvasóknak való (mert sokszor tesz utalást olyan részletekre, amiket leginkább Dönci rendszeres olvasói ismerhetnek, spoiler), de kétségtelenül a legjobbak között van. Görbe tükröt mutat a Batman-toposzoknak, de úgy, hogy közben Batman-klasszikust (vagy kultikust? off ) teremt. Pompásan megragadja az összes szereplő lényegét, jellemét és mozgatórúgóit, majd kiforgatja őket eredeti, megszokott működésükből.

A kétféle Harley engem eléggé meglepett az elején, és sokáig tanácstalanul is pislogtam, hogy akkor most mi is a helyzet, amíg el nem volt elmagyarázva, hogy ki is a másik. Egyszerűen parádés, ahogy részről részre továbbfejlesztette a szálakat, egyre jobban kibontotta Gotham színpadát és a történet hátterében álló dolgokat: Mr. Freeze szerepét, Batman és Joker kapcsolatát, Napier szerepét, Harley-ét stb. Ötletekben sziporkázik (spoiler), remek a szövege, tökéletes összhangban van a kép és az írás, a többszörös csavarok zseniálisak! Csak ajánlani tudom! Eddig a Tom King Rebirth sorozata volt számomra a „régóta legjobb” Batman-élmény, de ennek sikerült sokszorosan felülmúlnia azt.

Kilgores>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Mi történne, ha Batman kicsit brutálisabb lenne? Persze továbbra sem használna lőfegyvert, vagy oltana ki életet. De mondjuk túladagolná Jokert? (És ezzel véletlen kigyógyítaná az elmebetegségéből.) Ki lenne itt a jó és ki a rossz?

Ne szaladjunk azonban ennyire előre. Sean Gordon Murphy egy igen megosztó illusztrátor, de véleményem szerint azért, mert felületesen nézik a rajzait. Amikor először olvastam az American Vampire: Survival of the Fittest minit én sem voltam odáig érte. Mire az utolsó füzethez ért a kiadás rajongója lettem, a The Wake-et meg már tűkön ülve vártam. Ezzel együtt kicsit féltem belevágni a White Knight történetébe, mert a rajzolókból lett írók eléggé a “hit or miss” kategóriába esnek. Szerencsére ez az előbbi eset, egy komolyabb hangvételű, talán a Sötét Lovag visszatért idéző képregényt adott ki a kezei közül, tele apróbb és nagyobb vizuális utalásokkal, nagyszerűen játszadozik az árnyékokkal és vezeti az olvasó szemét. Össze is szedtem pár ilyen panelt és oldalt, szerencsére Murphy igen aktív twitteren, szerintem kontextus nélkül maximum enyhén spoileres: https://imgur.com/a/tyOTS92.

A rajz persze mit sem érne egy rendes történet nélkül, de szerencsére itt sem kell csalódnunk. Úgy foglalkozik a történet Gotham politikájával, hogy nem próbál meg mindenáron a mi világunkra reflektálni. Tényleg Gotham helyzetére koncentrál, saját politikai környezetet teremt a város számára, ami alapjaiban rendkívül valóságosnak érződik a történetéhez felhasznál és nem egy izzadságszagú Trump kritikát olvashatunk. Harley karaktere hasonló módon kiemelendő. Egy nagyon erős, komplex személyiség bontakozik ki a történet lapjain, aki szerintem az olvasók túlnyomó többségének kedvenc karaktere lesz. Remekül működik együtt Napierrel és nagyon tetszetős az a tisztelet, amit Bruce mutat irányába. Rendkívül divatos manapság erősnek beállított női karakterekkel operálni, minden különösebb ötlet nélkül csak korunk szellemiségét meglovagolva. Azonban ez a Harleen Quinzel nincs túlgondolva és pont ettől (is) lesz tökéletes. Minden sikeres férfi mögött áll egy nő, szól az örök igazság és ez jelen esetben sincs másképpen. Egyetlen aprócska fekete pont, hogy ennek eléréséhez (és kontrasztba állításához) kellett egy spoiler, aki viszont kicsit erőltetettnek hatott.

Pár apró gondolat a végére. Az az igazság, hogy ez a történet sikerre volt ítélve. Látszik, hogy ez nem a fősodor, volt idő ennek a nyolc füzetnek (és valamennyire már a folytatásnak is megágyazva) az átgondolására, valamint rendes kidolgozására. Érezni lehet a lapokon keresztül Murphy lelkesedését. Nem fél felhasználni elemeket korábbi Batman történetekből, függetlenül annak médiumától (ugye a legjelentősebb a ’89-es film jelenléte) és behelyezni azokat egy viszonylag meghatározhatatlan korszakba és megszórni a saját rajongásával (izomautók mindenhol). Ehhez viszont, csak hogy teljes kört írjak az értékelésembe, kellett Murphy rendkívül egyedi és időtlen rajzstílusa. Olvassátok, szerintem modern klasszikus született.

Az angol kiadáshoz írt értékelésem végén megjegyeztem, hogy mennyire örülnék, ha a @Fumax hozná ki idehaza ezt a történetet. Rendkívül örülök, hogy ez így is lett, főleg, ha minimális hatásom is volt a döntésükre. Szerintem az eddig itthon kiadott Batman kötetek közül ez eddig magasan vezeti a listát és még nem is kapott limitált verziót. A papír minőségét a legtöbb amerikai deluxe és omni is megirigyelné. A Fehér Lovag Átkába viszont légyszi ne csak a variáns borítók felét rakjátok majd be. :P

>!
Fumax, Budapest, 2020
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634701330 · Fordította: Sepsi László · Illusztrálta: Sean Gordon Murphy
Lilla>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Ez volt az első Batman képregényem. Elsőnek (úgy, hogy nincs meg a teljes alap szereplők meg történetük szempontjából) semmiképp nem ajánlom. off
A képregény előtti tudásomról csak annyit, hogy ismertem Batmant (de a filme(ket) egyszer sem láttam végig), a felügyelőt és Gothamet és Jokert – talán utóbbit ismertem a legjobban a film miatt. Ez azt hiszem édeskevés a képregény megértéséhez. :')
Segítséggel viszont lassacskán összeállt a kép és a végére nagyon-nagyon élveztem. Tetszett, hogy az elején van egy jelenet, és az az előtt történteket tudjuk meg a regényből. A kitekintések/visszaemlékezések volt, hogy összezavartak, vagy nem jöttem rá, hogy egyáltalán megtörténtek, de a könyv második felére, azt is sikerült megértenem és kifejezetten tetszettek is. A rajzolása és a stílus is ott van szerintem, nekem nagyon bejött.
A politikai dolgok nagyon érezhetően kivehetők voltak számomra, az utalások és egy-egy elhintett szó miatt. Kíváncsi lennék, a többi képregényben ez hogy jelenik meg és, hogy a Marvelben mennyire másképp tüntetik fel, ha feltüntetik.
A történet vége most nagyon felcsigázott, szeretném majd folytatni és szívesen olvasnék majd még DC képregényeket is.

2 hozzászólás
EmeseGx>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Érdekes képregény Batman és Joker „kapcsolatáról”, ami nem csak Batman rossz oldalára világít rá (bár ebben a témában nem ez az első történet), de Jokert is nagyobb karakterrel, és háttérrel ruházza fel. Tetszett, amikor felismertem egy-egy változást, ami az alternatív univerzumnak köszönhetően jött létre, kedvencem a spoiler
A rajzok nagyon szépek. Néhol kicsit brutálisak, de nagyon szépek. Izgatottan várom, hogy a kezembe kerüljön a folytatás.

BBetti86 >!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Elfogult is vagyok, Batman a kedvenc szuperhősöm. De ez a képregény akkor is betalált volna, ha nem így lenne.
A története azzal indul, hogy feje tetejére állítja Gotham értékrendszerét. Egy olyan világba lépünk be, ahol a megjavult Joker válik a hőssé, míg Batman az üldözött vad szerepében találja magát. Van hajsza, vannak verekedések és játszmák, van erőszak és szerelem – egy mozgalmas, izgalmas cselekmény, ami önmagában is szórakoztató.
De, amitől igazán érdekes lesz, az nem is a trükkök és a szereplők közti játszmák, hanem a karakterek. Mindenkinek ad egy olyan arcot, amit újnak éreztem.
Joker, Jack – egyszerre őrült, zseni, tragikus hős és a DC egyik legszínesebb karaktere. Az, ahogy az őrült maszk alatt volt egy érzékeny, de a káosz szélén egyensúlyozó szerethető figura, aki jobbá akarja tenni a várost. Ahogy visszatalál Harley mellé – roppant jó párost alkotnak, stílusosak, kemények, szerethetőek és tragikusak. Ahogy látjuk, mennyire összekapcsolódik Joker és Batman alakja. Az őrült rajongás, másik oldalról a megszállottság, ahogy egymás ellen törnek. Mélyen az indítékaik gyökeréig ásott a szerző, és olyan emberi, törékeny arcot adott mindkettőnek, hogy még mindig azon kattog az agyam, milyen összetett jellemeket kaptunk, és mennyire része ez a kánonnak, miközben új színeket is adott hozzá.
Ez Joker=Jack története, és Gotham története is. Ahogy új utakat kell találni, és változni. Jack valami újat hoz, és ezzel sokaknak új esélyt ad. Még Batman is átértékelhet mindent, és a végére képessé válik változtatni a tevékenységén. Ahogy kimond olyasmiket, amitől sebezhető lesz, és még maszkban is meztelen. Azon lehetne vitatkozni, Jack milyen módszereket választott, de az eredmények vitathatatlanok.
Ezért annyira tragikus és szükségszerű, ami a végén történik vele. Nincs Batman Joker nélkül, és fordítva. Hogy Jack hogyan illik ebbe a képbe? Az maga a tragédia. Bár, azt nem teljesen értem, Jack és Joker között milyen a dinamika. Hasadt személyiség, vagy valami más? Ha valamit hiányoltam a történetből, ez az egy volt az. Hogyan tud/tudott Jack Joker mélyén létezni? Mi ő?
De a mellékszereplőkön is lenne mit elemezni. Hiába van fagyfegyver, ami az egész várost fenyegeti. Hiába támadnak Batman ellenségei közül a legelvetemültebbek. Nekem az fog ebből megmaradni, ahogy Dick lázong Batman ellen. Ahogy Fagy megnyílik a családjával kapcsolatban. Ahogy Jack küzd, hogy felülkerekedjen Jokeren. Ahogy Batman szembenéz a hibáival. Az emberi oldal. Az érzések és a drámák.
Most még az is kipipálva, hogy vizuálisan élveztem a képregényt. Volt, hogy legalább annyira tanulmányoztam a képeket, mint a szöveget. Az arcjátékok, a testtartások. Van egyedi stílusa, jó látvány, miközben nem olyan klasszikusan szép, mint a Monstress. (Azt hiszem, a szép képregénynél az lesz nálam az etalon.)
Jók a szövegek, jó a történet és a karaktertörténetek belém vágtak. Abból mérem le, mennyire jó egy könyv, mennyire foglalkoztat, miután befejeztem. Ezen még nagyon pörög az agyam.

2023-as újraolvasás:
Már csak azért is megérte újraolvasni, mert már nem Joker – vagyis Jack Napier volt a fókuszomban. Több mindent fel is fedeztem benne, mint korábban.
Most Batman tragédiájának is tudtam olvasni. Ahogy neki is van egy rögeszméje. Ahogy a családi gondjaival küszködik, mert tulajdonképpen a denevér csapat a családja. Nem véletlenül szánhatta azt Joker a legnagyobb csapásnak, hogy spoiler Batman is sérült, rosszul, de jót akaró ember benne, és nem egy nagybetűs szuperhős. Korábban mellékszereplőként kezeltem, most értékeltem, hogy neki is történetet, jellemet írt Murphy.
Most felfigyeltem az olyan kis utalásokra, amelyekkel korábban nem tudtam mit kezdeni. Most már tudom, hogy van folytatás és valami titok a Wayne család múltjában, és ebben a részben vannak is már rá utalások.
Felfedeztem benne Mr. Fagy alakját, akinek a tragikus volta még jobban kiemelkedik. Ő szintén nem rosszfiú kellene, hogy legyen, és itt kap lehetőséget másnak lenni. És ő is tesz olyan utalásokat, amire szerintem még visszatérünk. (Bruce apja!)
Eddig is bírtam benne Harley-t, de most egyenesen megszerettem. Veszélyesen okos az a nő és végtelenül hűséges. Rengeteg mindenben jó és menő. Ok, nem a szerző találmánya, hogy pont hiénákat tart, de azért az elég kemény. Hiéna, mint háziállat… De az is megérne egy misét, hogy mennyire feminista azzal is, hogy spoiler
Aztán persze ott van a Jack – Joker küzdelem, ami most is tragikus. Én nagyon tudtam sajnálni, hogy ez lesz a története vége, ami. A zseniális, némileg rosszfiús antihősök a gyengéim, és Jack ilyen. spoiler Nem is Neo-Joker a főgonosz ilyen szempontból, nagyobb küzdelem az, amit a saját másik, őrült felével vív Jack. spoiler
Különben akcióképregény, vannak szupergonoszok, összecsapások és sok-sok harc is. Lehetne ezt is dicsérni, de sokkal többre értékelem, amit a szereplőknek megírt.
Még mindig tetszik a grafikája is. Éppen egy fokkal élesebb és nyersebb, minthogy szép legyen. De ez Gotham, és ilyennek is kell lennie. Az arckifejezések, a kosztümök, a mozgás dinamikája, az akciójelenetek – jók. Még az is stimmel, hogy meg tudom különböztetni a beöltöztetett szuperhősöket, pedig pl. Dick és Bruce elég hasonlóak.
Mai fejjel is nagyon jó ez a képregény.

No_Exist>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Biztos mindenkinek ismerős az a kistesó – nagytesó történet amikor a kicsi mindenben a nagyot majmolja és mindig az kell neki ami a másiknak. A mi esetünkben én vagyok a kistesó és nem elégedtem meg Buci Maci és Donald Kacsa magazinokkal nekem mindenáron a tesóm Batman újságjai kellettek és ezért hatalmas cirkuszt csináltam. Gondolom az sem lep meg senkit, hogy a nagy testvér természetesen a közelükbe sem engedett, ez által egy olyan misztikus légkört kreált Batman köré, hogy bár nem nevezném magam hard core rajongónak, de azóta is Gotham hőse számomra a szuperhősök non plus ultrája, Joker pedig a gonoszok gonosza.
Kedvelem Batmant, de Jokert jobban, olyannyira, hogy anno az egyetemen még beadandót is írtam róla és bár nagyon kevés képregényt olvastam vele kapcsolatban az internetet az utolsó oldalig feltúrtam mindenféle információért a karakterről. Nekem ő a legösszetettebb, legzseniálisabb gonosz, lehet velem ezen vitatkozni, de nem érdemes, senki nem tud meggyőzni az ellenkezőjéről.
Remélem ezek után nem kérdés, hogy miért lett Napier szerelem első látásra/olvasásra, olyan karizmája van a pasinak, hogy egy csomó nem ide illő dologgal tudnám jellemezni. Ittam minden szavát, Csizmás Kandúr szemekkel figyeltem minden lépését és betegesen imádtam. Egy ideje már sajnos engem is elkapott az a fura könyvmoly hullám, hogyha olvasok valami jót akkor azt filmen is látni szeretném, most viszont pont az ellenkezője történt meg, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy létezik olyan színész aki megvalósíthatná Murphy/Hollingsworth páros rajzait.
Annyi mindent szeretnék még írni, de nem tudok, egyszerűen szerelmes vagyok ebbe a képregénybe, a történetébe, a hangulatába, a rajzaiba, a színezésébe, a szereplőibe, de főleg Napierbe, utoljára Rorschach volt rám ilyen hatással. (Csak így zárójelben megnyugtatásként, természetesen észrevettem, hogy Batman is itt van, nagyon tetszik a karakter ebben a történetben, főleg Harleyval való kapcsolata. Örültem Fagynak is, Éjszárny mindig jöhet, Batmannak köszönhető az a két jelent is amikor bepárásodott a szemem, de ezt a showt akkor is Napier vitte el)
Az alábbi rajzot már el is képzeltem a nappalimban padlótól plafonig méretben. IMÁDOM!
https://textlesscovers.files.wordpress.com/2018/08/batm…

mohapapa I>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Ismét csak képregény… Annak megoldása, hogy képessé válj képeket nézegetni, nem képtelenség. Csak egy kattintás kérdése. Illetve kettő.
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2022/04/27/sean_murphy_…

*
Mantra: nem kedvelem a szuperhősös képregényeket. Mint az immár köztudott. Valahogy olyan legyintősen fárasztók az amerikai túlzásaikkal és kiszámíthatóságukkal.

A Batman valahogy határeset. Legalábbis filmben. De még így sem felhőtlen a viszonyunk. Nem is tudom, Batman-képregényt olvastam-e már?

Még a Vasember is elmegy, de az is csak filmen. Ja, meg a Deadpool, kizárólag a film, a képregény egyszerűen kifordult a kezemből.

Most éppen a 2022-es Batman-filmet nézzük, de olyan hosszú, hogy sorozattá tettük. Szerintem azért is, mert egyikünk sem lett kicsit sem fanja.

Valószínűleg azért van bennem az alak iránt szimpátia, mert alapvetőn nem szuperember, csak be van öltözve. A rengeteg pénzén kívül semmi szuperképessége sincsen. De mondom, még emiatt sem vetődtem rá a Batman-képregényekre.

A Fehér lovagot valahol, valaki egy cikkben ajánlotta. A forrásra már nem emlékszem, csak felírtam magamnak egy Keep-jegyzetbe, hogy ha szembe jön, el ne fussak. Hát, érdekelt, biz' a!

Ez a képregény nem tipikus Batman-sztori, az biztos!

[Lassítás]

Legalábbis úgy vélem… Az olvasottságom ugyanis fikarcnyit sem indokolja az ex chatedra Barman-kijelentéseket. De a kötet rajzai nem tipikusak, ezt merem mondani, hiszen azért csak-csak bele-belenéztem ebbe-abba, ami Batman.

*
– Apa, te milyen szuperképességet szeretnél, ha magadnak választhatnál egyet? – kérdezte csillogó szemmel Geri fiam, valamikor a tizes éveinek a kezdetén. Akkoriban egy japán rajzfilmsorozat volt a kedvence, Az utolsó léghajlító. Az váltotta ki belőle a kérdést.
Szerintem kiábrándító voltam a számára, legalábbis csalódott lett a válaszomtól.
– Szeretnék mindenkit úgy szeretni, hogy az leginkább a javára váljon!
– Jó, értem, de én valami szuperképességre gondoltam, apa!
– Ennél szuperebbre?
– Jaj, biztosan értesz, ugye?
– Persze. De az ilyen képességek annyira nem vonzottak soha. Annyira nem tartom őket szupernek a mindennapokban. De tudod mit, repülni jó lenne! Úgy minden nélkül.
Ebbe belenyugodott. De nem volt elégedett.

*
A szuperhősök képességei annyira nagyon tényleg nem nyűgöztek le még gyerekkoromban sem. Igaz, akkor nem is nagyon voltak elérhetők a coclista piacon a süllyedő kapitalizmus kulturális borzalmai.

Bár nekem valamelyest szerencsém volt. Gőz papáék házában laktak Földi Tibiék, és Tibinek rengeteg Batman, Superman és Spiderman képregénye volt, és még kölcsön is adta őket. Persze egyik füzet sem tudott magyarul, mindössze nézegetni tudtam, olvasni nem. Illetve tudtam olvasni, csak nem értettem. Így meg persze nem is olvastam. De soha nem nyűgöztek le ezek a történetek. Mielőtt láttam volna, Som Árpi, az osztálytársam mesélte, hogy a Superman-filmben a főhős kézzel megállít egy vonatot. Na, az felizgatott, látni akartam, hogyan teszi. Aztán amikor láttam, már felnőttként, nem volt rossz, de a harmadik történettől már meg sem néztem a Supeman-eket. Olyan kis bugyuták voltak.

A Batman-filmek egy fokkal jobban sikerültek. Az elsőket a színészek (Jack Nicholson, Danny DeVito, Jim Carrey, Arnold Schwarzeneggger) vitték el, a későbbieket inkább a rendezők. Ha ez némileg igaztalanul sommás kijelentés is.

A „FEHÉR LOVAG” TÖRTÉNETE
A fülszöveg gyakorlatilag elmondja a történetet, semmit nem spoilerezek. Csakugyan arról szól ez a képregény, amit ott olvashatsz. Meglepő fordulat!

Azonban beavatlak, gyere közelebb, fülbe súgok: teszi olyan ügyesen, olyan okosan, olyan furfangosan, hogy még én, az olvasó is elgondolkodtam rajta, nem kellene-e Batman-nek visszafognia magát, és teret engednie a megváltozott Jokernek. Aki alapvetően az egyik leggonoszabb bűnöző Gotham városának a fennállása óta. Űűűűgyesss! Mert smink nélkül Joker egy jóképű, megnyerő fiatalemberré válik, aki még erőszakos helyzeteket is békésen old meg. Nem is csoda, hogy pillanatok alatt mindenkit a maga oldalára állít.

Arról nem is beszélve, a változást Batman érte el benne, mert haragjában nyilvánosan teletömte gyógyszerrel, amitől Joker Jack Napier-ré lett. Amely formájában vezető politikussá avanzsálódik. Sejtheted, Batman meg a falra mászik dühében. (Micsoda spontán képzavar: a denevér ember falramászik dühében.)

Jack Napier hamarosan meggyőzi Gotham lakóit, hogy gyakorlatilag a legnagyobb ellenségük: Batman. Piszok sokba kerül nekik, évi hárommilliárd dollár a helyreállítási alap, amit arra költenek, hogy helyreállítsák, amit Batman lerombolt. Igaz, ami igaz, elgondolkodtató összeg. Mindenki számára.

A történet csavarja, hogy Batmant letartóztatják, és Jok… Jack Napier látogatja őt meg a börtönben. Mert segítségre van szüksége. Batman-ére.

[Kép odaát]
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2022/04/27/sean_murphy_…

Történt ugyanis, hogy Joker szerelmes segítője begőzölt, mert a párja jófiúvá lett. Ő Jokerbe szerelmes, Jokert akarja visszaszerezni. Az új segítő csajszi meg reciprok, ő Jacket szereti, és Jokert akarja semmivé tenni. A régi csajszi erősebb, belőle lesz a neo-Joker, hogy legyen ki ellen harcolni ebben a kötetben is. S persze azért van csavar egyéb is: a megváltozott Joker-Jack sem olyan hótiszta ám, vannak tervei, és annyira… de ez már valóban spoiler!

[Kép odaát]

Ennyiből is láthatod, nem egy pofonegyszerű, a sablonokhoz ragaszkodó történettel van dolgunk. Nekem emiatt nagyon tetszik, amit olvasok. A kapcsolatok árnyalása, felborulása, átváltozása igen érdekessé teszi a küzdelmet. Néha maga az olvasó is kételkedni abban, hogy vajon az érzelmeivel a jó oldalon áll-e, akinek szurkol, az-e, akinek mondja magát?

Hogy a viharba ne lenne kétséged, barátom, amikor még maguk a szereplők is kételkednek önnön identitásukban és érzéseikben!

[Kép odaát]

A célja mindenkinek egy, pedig nem is a magyar választásokról van szó, Gotham felemelése és megtisztítása. Jobbára egymástól, hogy minden jobbá válhasson. Ha jól fogom fel, a Fehér lovag választási kézikönyv. :-D

A RAJZOKRÓL
A történet és annak bemutatása egy embertől származik. Aki egy másiknak is, a színezőnek a nevét is odaírta a borítóra. Méltán. Az utóbbit Matt Hollingsworth-nek hívják. Az előbbi, Sean Murphy pedig így fest.

[Kép odaát]

Ahogy nézhetted eddig is, a rajzai az átlag Batman-ekhez képest (mármint ha egyáltalán van ilyen; a tudatomban van) szálkásabbak, vonalkásabbak, de ha kell, mégis meglepően részletesek, sőt, van, amikor karikaturaszerűek, mégis tökéletesen egységes az, amit a kezedben tartasz (ha a kezedben tartod a kötetet).

S mert nem olyan átlagosak a rajzok, nekem sokkal jobban tetszett mindaz, amit láttam. Minden bizonnyal illene ismernem a szerzőt. Eddig nem tettem ilyet. Most, hogy picit utánanéztem, nem volt aha-élményem. Hátha neked lesz: katt!

De annyi bizonyos, hogy iparkodom megjegyezni a nevét, mert csudára tetszenek a rajzai. Úgy mindenestül, tokkal-vonóval, bruttó.

[Kép odaát]

MIRŐL SZÓL A KÖNYV?
Nem, nem erről írtam fentebb! Ott a történetbe avattalak be valamelyest. Most az a rész következik, amikor megmondom, mit gondolt, érzett, látott, hallott, tapasztalt a szerző, amikor a Fehér lovag-ot írta. (Gondolom meg van, amikor egy kritikus megírta, mit gondolt Arany, amikor az általa cincált versét írta. Mire Arany: „Gondolta a fene!” Ami történet az urbanlegends.hu szerint kamu. De piszok jól hangzik!)

A könyv arról szól… Tudja a fene, miről szól! Ha akarom, csak egy frappáns, ötletes kiforgatása az átlag Batman-sztoriknak. Az én olvasatomban azonban több. S most jól belemagyarázom, mit gondolt Murphy.

Murphy azt gondolta, hogy a média abból csinál sztárt, aki akarja, aki hagyja, s akiből akar. Murphy azt is gondolta, hogy a média azt tapos sárba, akit csak akar, mert nem kell mást tennie, csak a megfelelő adatokat megfelelő logikával kell összekötni, és a gazember angyal és az angyal gazember. Csak máshová kell tenni a hangsúlyokat és nem kell tudni információkat, nem szabad mindent nyilvánosságra hozni.

Murphy azt is el akarta mondani, hogy ha jó vagy azoknál, akik megmondják, ki a jó, akkor tök mindegy ki voltál előtte, mit tettél, jó leszel. A kamerák csak az előnyösebb oldaladat fogják venni.

Mitöbb: ha köztörvényes bűnöző voltál/vagy, az sem okoz semmi problémát, attól még simán lehetsz sztár! Sőt, ha olyan politikai rendszer fenntartója voltál, amely emberek tömegeit gyilkolta meg, tette tönkre, lehetetlenítette el, akkor is? Gotham-ben? Ne viccelj! Hát, hogy a viharba ne lehetnél? Sehol máshol, de itt igen!

Ugyan hol lenne máshol elképzelhető, hogy egy tényleg jópofa, szimpatikus, de azért mégis csak bankrabló faszi a közvélemény szemében Rózsa Sándorrá legyen? Vagy hogy egy híres színészért egyöntetűen kiálljanak a szakmatársai, miután drogos állapotban súlyos balesetet okozott? Ugggyan miért ne lehetne megbocsátani, túllépni az egyszeri botlásán, hogy aztán csodálhassuk a művészetét?

Ennek persze a fordítottja is működik (persze ez is szigorúan csak Gotham-ben): azok, akiket nem szabad szeretni, évtizedekkel ezelőtti dolgaikért, vagy csip-csup, szirszar okok végett vezekelnek, akár azzal is, hogy mindörökre diszkvalifikálták őket a munkaterületükről.

[Kép odaát]
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2022/04/27/sean_murphy_…

Aztán gondolt még arra is Murphy, amikor megalkotta a Fehér lovagot, hogy soha nem lehet igaza annak, még a nagy számok törvényének valószínűsége szerint sem, aki szembemegy mindenkivel, hogy a fentieket leleplezze. Hogyan is lehetne? Egynek igaza van, mindenki más tévedne, apafej? Légy má' komoly! Mindenki szembejön az autópályán, mi?

Meg még az is a fejében járt, hogy a többségi vélemény még barátok esetében is übereli a kapcsolatot. Egyértelmű, akit nem szabad szeretni, azt bizony nagyon nem szabad szeretni! Senkinek! Akit szeretni kell, azt viszont mindenkinek kötelező ájult tisztelettel imádni.

Ahogy Vonnegut mondaná: így megy ez! Tehetek én arról, hogy ez mind kétséget kizárón, tutira ott jár Murphy fejében?

*
A képregény végére borítsunk fátylat! Vagy ahogy Virág elvtárs mondta klasszikusul: „Spongyát rá!” Olyan kis nagyon amerikai, marha látványos, fárasztón gigantikus, és persze helyreáll a mindenféle rend (közéleti, közterületi, erkölcsi, etikai), a rossz rossz helyre kerül, a jó nem nyeri el méltó büntetését, tudod, ismered minden amcsi filmből. Képregényből.

*
2022 április vége. Egy olyan kis csendes, dolgos nap. Kelés, utazás, vezetés, beszélgetés (nekem vannak a világon a legjobb közvetlen kollégáim), búcsú, egy Győry Miklósos rajzú „Thyl Ulenspiegel” megszerzése, gyógyszertár (vagyon), végre SzFT!, utolsó kávé, az első, tavaszi büdös láb miatti, korai fürdés, írás, vacsi…

Kovács_Adrián>!
Sean Murphy: Batman: Fehér Lovag

Valljuk be. Batman történetekben nehéz újat mutatni. Volt egy időszak, mikor kezdett kipukkadni a lufi, de jött Scott Snyder és Batman és újra király lett. Sean Murphy, pedig még tett egy lapáttal a denevér vállára és mindenki elégedettn hümmög. Sean
Az ellenkező oldalra állította Joker és a jófiuk közé lőtte. Persze nagy csodákat ne várjunk, de egy nagyon izgalmas történetben lesz részünk, ahol DC-hez méltóan, kiváló és jól kidolgozott karaktereket ismerhetünk meg. Megértjük mindenki cselekedetét, és ki miért teszi azt, amit tesz. Ebben azért a Marvel tanulhatna, nem is keveset.
Ez mondhatni kötelező minden képregény rajongónak, Batman fanfároknak meg végkép.


Népszerű idézetek

Deidra_Nicthea I>!

Agyagpofa: JOOOKERRR!
Batman: Téged akar.
Joker: Nem mondod…
„A világ legnagyobb detektívje”, mi?

Kapcsolódó szócikkek: Batman · Joker
Deidra_Nicthea I>!

Jack Napier: Képviselőként az első dolgom lesz, hogy megemeljem a kávétokra szánt keretet, mert ez borzalmas.

Kapcsolódó szócikkek: Joker · kávé
Razor P>!

Jim Gordon: Hárommilliárd dollár évente, hogy feltakarítsanak utánad. Nekem miért nem szóltak róla?
Batman: Megkérdőjelezed a módszereimet?
Jim Gordon: Rendőrként nem. Adófizetőként viszont meg!

Kapcsolódó szócikkek: Batman · James Gordon
2 hozzászólás
Deidra_Nicthea I>!

– Van olyan épületed is, amelyikben nincsenek titkos átjárók?

Deidra_Nicthea I>!

Joker: Azzal, hogy folyton kihívást állítok eléd, és emelem a téteket, minden alkalommal erősebbé teszlek.
Ez teszi különlegessé a kapcsolatunkat: azért vagyok a legnagyobb ellenséged, mert én vagyok a legnagyobb rajongód is!

Deidra_Nicthea I>!

– Tejóég! Annyira cukik ezek az egerek a kis sisakjaikkal! Nem bírom…
– Barbara…
– Értelek, de minden, amit csinálunk, általában annyira nyomasztó.

No_Exist>!

Gyűlöltél, és én imádtam. Mert a szeretet és a gyűlölet ugyanaz. De most vége. Már réges-rég vége, csak nem akartam belátni. És most fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy mi történt. Megváltoztál, vagy soha nem is ismertelek igazán?

Deidra_Nicthea I>!

Joker: Egy csapat vagyunk, Bőregér. Ilyen a dinamikánk. Csak a békülős szex hiányzik.

No_Exist>!

Nyugi, Bőregér! Egy oldalon állunk, közös érdekek meg minden. Te meg akarod menteni Gothamet, én pedig meg akarom etetni azzal a cosplayes Jokerinával az összes fogát.


A sorozat következő kötete

Batman: Fehér Lovag sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Scott Snyder: Batman – A Baglyok Bírósága
Frank Miller: Batman: Az első év
Todd McFarlane – Scott Snyder: Spawn: Az ivadék 27.
Roy Thomas: Conan kegyetlen kardja 1.
J. M. DeMatteis: A hihetetlen Pókember – Kraven utolsó vadászata
Paul Jenkins: Spawn: Az élőhalott
Brian Michael Bendis – Steve Niles: Hellspawn – A teljes Pokolivadék-gyűjtemény
J. M. DeMatteis: A csodálatos Pókember: Kraven utolsó vadászata
Todd McFarlane – Brian Holguin – Steve Niles: Spawn: Sötét kor – Teljes gyűjtemény
Doug Moench: Batman: Vérzivatar