Unguarded ​– Az én igaz történetem 86% 12 csillagozás

Érdekes volt olvasni Pippen történetét. Bennem valóban Robinként élt Jordan mellett, mint igazi barát, igazi fegyverhordó. Ezt cáfolta meg a könyvében.
Aki szereti a kosárlabdát, annak alapmű.

Jordan élet-, illetve Phil Jackson és Dennis Rodman önéletrajzai után végre Pippenét is el tudtam olvasni. Nem bántam meg! Főleg az első kétharmada szerintem elég pofás lett, sok mindent megtudunk Pip életéről, gondolatairól. A vége viszont kicsit összecsapott lett, úgy érzem. Főleg a második triplázás eseményei ilyen futószalagszerű volt, eredmények sorolása oldalakon keresztül.
Meglehetősen személyesre sikerült a könyv, ennek nagyon örültem. Őszintén beszél önmagáról és a többiekről is, köztük nyilván Jordanről, Jacksonról, Kukocról, a Bulls szervezetéről, köztük persze Krauseról és Reinsdorfról. Apró érdekesség, hogy a köszönetnyilvánításnál Krause-t kihagyta, pedig ott aztán az utolsó wc-s néninek is köszönetet mondott, de neki nem. Kis fricska.
Saját hibáiról és gyarlóságairól is őszintén beszél.
Azért átjön, mennyire keserű volt a pályafutása Pippennek, főleg a Bulls nagyon nem becsülte meg, és nem csak az alulfizetettségről van itt szó, hanem hogy hányszor próbálták elcserélni, amikor Jordan épp baseballozott, akkor sem kapta meg a neki kijáró tiszteletet, első számú sztárságot, fontos labdákat meccseken. Pedig ha valaki, akkor ő megérdemelte volna. Ennyire sokoldalú játékos nem sok termett az NBA-ben, talán Oscar Robertson, Magic, és mostanság Doncic ilyen (bár védekezni ő se nagyon szeret, ellentétben Scottieval).
Összességében tehát egy nagyon jó kis önéletrajz ez, nekem nagyon tetszett.

Megint egy olyan életrajzi könyv, amitől nem lett szimpatikusabb az amúgy ikonikus sztár. Egy mélyen sértett ember története. Kiváló példa arra, hogy elérhetsz bármilyen magasságokat, boldog és kiegyensúlyozott nem leszel, ha nincs olyan pont, ahol azt mondhatnád, hogy na most már elégedett vagyok. Néhány esetben érthető is a sértettsége, de ami nagyon szembetűnően hiányzott, az a saját felelősség keresése és felvállalása az esetek többségében. Pip, fordulj szakemberhez! Király játékos voltál, legenda vagy, nyugtasd meg a lelked, légy elégedett!

Nem igazán vagyok tisztában azzal, hogy az NBA-ben milyen háttérmunka zajlik, azt feltételezném, hogy a legmagasabb szintű segítséget kapják mind fizikai mind lelki téren a játékosok, de ebből a műből inkább az látszik, hogy utóbbira nem fordítanak akkora figyelmet. Pippen lelkibeteg és pszichológusra szorul. Ez nem önéletrajz, hanem egy sértett ember panaszai (ld. zenei téren KK Downing Judas Priestről szóló könyvét). Én szívesebben olvastam volna azt, hogy egy vidéki, szegény gyerek hogyan tud beilleszkedni egy Bulls-szintű csapatba, hogyan működtetnek egy ilyen szervezetet, milyen érzései, gondolatai vannak Pippennek, a sorsdöntő meccsekre hogyan készül fel, milyen hangulatúak az edzések, vannak-e összetartások, mit érzett, amikor az első milliói a számláján landoltak, egyáltalán miben változott az élete illetve a személyisége, amióta az NBA-be került. A családjáról is feltűnően keveset írt, egyértelműen az volt a cél, hogy a Last Dance-re reagáljon. És ez sajnos kevés ahhoz, hogy ez élvezhető könyvet tegyen le, a basketball-reference honlapról összeollózott statisztikák (ki melyik meccsen hány pontot és lepattanót szerzett) kevésbé érdekesek. Kár érte, mert amúgy remek játékos volt. A mű elolvasása után érdemes megnézni a videót az ünnepségről, amikor a mezét visszavonultatták. És hát az élet csavart még egyet a sztorin, 2022 decemberében (a könyv megírása után már) kiderült, hogy Larsa Pippen (Scottie ex-felesége, merthogy 2021-ben elváltak) Michael Jordan fiával randizik…