Ivan ​Iszajenko láthatatlan élete 96 csillagozás

Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Ivan ​Iszajenko tizenhét éves, és tisztában van azzal, hogy egész hátralevő életét azon a kórházi osztályon fogja tölteni, ahol születése óta fekszik. Ennek a belarusz gyermekkórháznak minden ápoltja ugyanolyan súlyos beteg, mint Ivan: a legtöbben a csernobili katasztrófa kései áldozatai.
Ivan ebben a szörnyű környezetben – egyfajta túlélési stratégiaként –, amennyire csak lehet, leválasztja magát a valós eseményekről, és fantáziajátékokba menekül. Egészen addig, amíg fel nem bukkan egy különleges, szép lány, Polina. Az ő jelenléte teljesen kizökkenti Ivant a korábbi rutinjából.
A fiút felkavarja Polina viselkedése, aztán hamarosan vonzalom ébred benne. A Polinához fűződő romantikus kapcsolat révén minden álma valóra válik; Ivan eközben feladja minden távolságtartását, és már csak egyvalamit akar: hogy Polina életben maradjon.

„Csodálatos debütálás” (Kirkus)

Scott Stambach fizikát és csillagászatot tanít egy San Diegó-i főiskolán. Ez az első regénye,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Európa, Budapest, 2017
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634056966 · Fordította: Dudik Annamária Éva

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Ivan Iszajenko · Natalja nővér · Polina Puskina


Kedvencelte 23

Most olvassa 4

Várólistára tette 129

Kívánságlistára tette 95

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Megható történet az életről és a halálról, haldoklásról, másságról, nyomorúságról, szeretetről, szerelemről, magányról. Sokat bőgtem rajta.

2 hozzászólás
Tóth_Orsolya_3 P>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

„– De mi mind defektesek vagyunk.
– Pont olyanok vagytok, amilyennek lennetek kell.”

Vannak könyvek, melyeknek a fülszövegét elolvasva már hatással vannak rád. Telnek a napok, hetek és te mindig visszatérsz hozzá, de valamiért mégsem veszed meg. De nem hagy nyugodni egy érzés, hogy neked olvasnod kell ezt a könyvet.
Így voltam Ivan történetével is. És ez a megérzés most sem hagyott cserben. Annyira fájdalmasan valós és gyönyörű történet. Mindenkinek olvasnia kellene.

Kovaxka P>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Fogalmam sincs, hogy került a kezembe ez a regény, mert biztos nem a borítója alapján választottam (nem is illik hozzá). Azt sem értem, hogy került a téma a szerző látókörébe, de örülök, hogy így lett. Nem hibátlan, de első regény, és olyan nagy hatással volt rám, hogy muszáj öt csillagra értékelnem. Zemlényi Zoltán: Hoppárézimi! és Peter Marshall: Tombol a hold c. regényének elolvasásakor kerültem hasonló állapotba: ugyan, mit számítanak a jelenlegi problémáim az ilyen életsorsokhoz képest? Megrázó, elgondolkodtató, borzalmasan szép, emellett messzire elkerüli a szentimentalizmust, mert ironikus és fájdalmasan vicces. A 17 éves énelbeszélő ellenére sem mondanám ifjúsági regénynek, bár örülnék, ha elolvasnák a fiatalok is.

2 hozzászólás
sztinus>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Keserédes.
Szavakkal alig írható le mi ez a könyv. Őszinte, vicces, és borzalmas-könyörtelen. Èpp, mint Sz. Alekszijevics könyvei. Itt egy fiatal tollàból kapunk irgalmatlanul erős sorokat. Érzelmek, könyvolvasások, szerelem és a halàl egy nyomortanyán-avagy elfekvő kórhàzban.
Úgy kemény könyv, hogy folyamatosan le kellett raknom, ès egy másikat olvasnom mellette, hogy megmaradjak.
Úgy a kedvencem, hogy a felènèl döntöttem el, hogy megveszem.
Úgy döntöttem, hogy nèha újraolvasom majd, ha èppen azt gondolom vacak az èletem, vagy csak ha polcot csinàlok Ivan olvasmányaiból, és én is elolvasom mindet.
Csoda, de fekete csoda.

3 hozzászólás
Sippancs P>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Rövid időn belül ez volt a második olvasásom a témában (intézet/kórház, fogyatékkal élő gyerekek), és egy ideig valószínűleg az utolsó is. Mert szóljon a könyv az élni akarásról és tudásról, legyen bármilyen szép és megható, én akkor is csak azt látom, hogy vannak ezek a kicsik-nagyok, akik nem tehetnek semmiről, akik világ életükben egy szúnyognak sem ártottak, mégis betegen születnek, épphogy vegetálnak, a szüleik magukra hagyják őket, a nővéreknek pedig csak egyek a sok közül, mégis ott van bennük a szeretet és a magány, és ez engem iszonyatosan kicsinál.

Ivan Iszajenko egyike volt a csernobili katasztrófa áldozatainak. Életének első 17 évét egy kórházban töltötte, ott tanult meg beszélni, enni, nevetni, olvasni, gurulni és csúszni (a járás helyett), olyan sorstársak között, mint a sarló alakú Max, a lélek nélküli Gyenisz, a lyukas szívű gyerekek. Ebben a közegben talált rá először a szerelem, majd a család is, olykor vicces vagy gyomorforgató, máskor morbid és torokszorító helyzetekben.

Bár nem avattam kedvenccé a könyvet, örülök, hogy a polcomon tudhatom. A borítóval viszont nem vagyok kibékülve, túl szép, túl finom a történethez képest. (És hagyjuk már ezt a Csillagainkban a hibához való hasonlítgatást!)

5 hozzászólás
ƨɔɴом>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Nem tudom mit mondhatnek erre a konyvre.
Egyszeruen nem erzem realisnak a Csillagainkban a hibahoz hasonlitgatni, ez annal sokkal jobban arcul csap, sokkal tobb benne a sotetseg, es a remenytelenseg. Mig az emlitett konyvnek van egyfajta rozsaszin cukros bája, addig itt a nyers es kemeny valosag szurodik ki a sorok mogul.
Valahogy az egesz helyszin ad neki egy olyan atmoszferat, ami ha egyszeruen beszippant, akkor a legsotetebb bugyrait is meglathatod az egesznek.
Ivan karaktere kivalo navigator ezen a helyen. Erdekes az a latasmod, hogy lenyegeben az egesz korhazi letet, es az O sajat letet egy jateknak eli meg. Ugyanakkor valami komolysag is a jatekban, hiszen a megfigyelesei es az ahogyan lenyegeben olvasni tud az emberekbol joval tul mutat ezen.
Polina bennem egy kicsit ketes erzeseket valtott ki. Egyszerre ismerjuk meg es egyszerre maradunk vele amolyan platoi viszonyban is. Tavolbol szemleljuk ot, majd hirtelen kozel engedjuk magunkhoz spoiler.
Az Ivannal valo kalandozasaikat nehol nevezhetnem bájosnak is akar, de nem tennem nyugodt szivvel, hiszen ahogy fentebb is irtam az egeszet valahogy belengte spoiler atmoszferaja.
A vegen pedig, amik Polinanak hala kiderulnek Ivan multjarol, nem talalok ra egyszeruen szavakat… ezek -es sok minden mas szegmense is a konyvnek- amolyan etikai kerdesek, amiket mindenkinek magaban kell letisztaznia.

3 hozzászólás
dagikám>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Nevetve sírtam miközben olvastam Ivan életét,aki születése óta egy súlyosan beteg gyerekek számára létrehozott kórházban nevelkedik.
Először azt hittem, hogy egy letargikus fiú életébe nyerhetünk betekintést,de egy pozitív gondolkodású,humoros fiatalember meséli el,hogyan zajlik egy napja testifogyatékosként és hogyan esik szerelembe.
Példaértékű ahogy az életet felfogja,ahogy támogatja és kiáll a szintén beteg szerelme mellett.
Sok egészséges ember példát vehetné róla,és jobban értèkelhetné az alapvető dolgokat pl. hogy van lába és járni tud.

ziara>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Remekül megírt könyv. Ennyi sors, ennyi tragédia, gyerekek, aki igazából sosem éltek. Mindezt manírok nélkül, igazian megírni…
Megrázó volt.

Batus>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Ennél a könyvnél nagyon találó a borítómondat: ez a regény tényleg egy durva, szókimondó és nagyon kelet-európai Csillagainkban a hiba. Csak itt nincsenek támogató családi háttérrel megáldva a szereplők és nincs utolsó kívánságot teljesítő alapítvány sem. Itt két rendkívül nyomorúságos helyzetben lévő, kifejezetten intelligens fiatal van a középpontban, akik egymás nyomorát próbálják elviselhetővé tenni. Miközben kanalazzák a káposztalevest és az irodalom legnagyobbjainak méltatása közben néha ürítenek egy-két testnedvet. Bizony. Mindenki vegye komolyan a borítón a „durvább” szót, mert tényleg nagyon nyers a könyv, de ettől lesz igazán tökös.

„– Tudod, mit jelent ez? – kérdezte.
– Mit?
Azt hittem, megint a közelgő halálról fog beszélni.
– Azt, hogy napközben is találkozhatunk anélkül, hogy fennállna a veszélye, hogy összeszarom magamat a szemed láttára.”

Ami viszont nekem szemet szúrt és emiatt nem is volt tökéletes az olvasásélmény, az Ivan karakterének ellentmondásossága. Ivanról már a történet elején megtudjuk, hogy súlyos beteg, ami fizikailag is megnyilvánul: torz a teste, végtagjai szinte mintha nem is lennének, az arcán nem működnek rendesen az izmok (így a beszéde is kicsit torz). Ez viszont magán a karakteren, a viselkedésén nem érződik. Nem jártam utána a témának, de olvasás közben rengetegszer arra gondoltam, hogy egy ilyen fizikai torzulással világra jött fiú, aki az egész életét szintén torz, beteg gyerekek között töltötte egy kórházban a világ végén, egyszerűen nem lehet ilyen. Még ha van is egy olyan kedves nővér, aki megtanítja olvasni és könyveket ad neki, nehezen tudnám elképzelni, hogy kialakuljon egy olyan személyiség, mint ami normális szociális körülmények között alakulna ki. De ennek a témának tényleg nem jártam utána, ezért lehet, hogy butaságokat írok (várom az észrevételeket hozzászólásban!).

A borítót nem szeretem, túl finom és lírai, a könyv viszont ezzel szemben brutális.

Ennyike.

1 hozzászólás
Wunderlich>!
Scott Stambach: Ivan Iszajenko láthatatlan élete

Szerintem ez a könyv többet érdemelt volna ilyen pocsék, a történethez nem illő, félrevezető borítónál, mert biztos vagyok benne, hogy emiatt sokan nem veszik kézbe, pedig nagyon megérdemelné.
Remélem, Scott Stombach fog még írni, mert jól megy neki.


Népszerű idézetek

Batus>!

[…] a haldoklás a legmagányosabb esemény az életben.

293. oldal

Tóth_Orsolya_3 P>!

– Haragudjak Istenre? – kérdeztem.
– Ne. Nem Isten tette ezt, Ivan.
– Hanem ki?
– Rá fogsz jönni, Ivan, hogy a legtöbb gonoszságot a világban olyan emberek követik el, akik a saját gondolataik fogságában élnek.

Kapcsolódó szócikkek: Ivan Iszajenko · Natalja nővér
Batus>!

– Rá fogsz jönni, Ivan, hogy a legtöbb gonoszságot a világban olyan emberek követik el, akik a saját gondolataik fogságában élnek.

123. oldal

Batus>!

Az ördög egyetlen lelket sem véd, csak a sajátját.

274. oldal

Ezüst P>!

[…] Polina szeméből folyékony halmazállapotban kezdett szivárogni a szenvedés, csorgott az arcán.

110. oldal

Batus>!

Olvasó, ha a helyembe szeretnéd képzelni magadat, akkor tedd le a könyvet a kezedből, és próbálj meg fél karral és két lábcsonkkal felvenni egy pólót. Megvárom…

23. oldal

Sippancs P>!

– Ivan?
– Igen?
– Hogyan kezd el az ember egy könyvet, amelyről tudja, hogy az lesz az utolsó?
– Hazudik, és azt mondja, nem az lesz.

242. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · Ivan Iszajenko · könyv · Polina Puskina
Sippancs P>!

Fiatal koromban naivan hittem a karmában. Elhittem, hogy a rossz dolgok száma véges, azokat elosztják az összes ember között, és mindenki ugyanannyit kap belőle. Ha nem így lenne, akkor Isten nagy seggfej lenne. Lehet, hogy csak a kommunista neveltetésem szivárgott be az intézet falai közé. Akárhogy is, a kozmikus igazságba vetett hit segített nekem reggelente felkelni. Hiszen ha ez valóban így van, akkor az azt jelenti, hogy én már megkaptam az egész életemre való rosszat. Fertelmes torzszülöttként jöttem a világra, a szüleim magamra hagytak, és bedugtak egy sivár kórházba. Hittem, hogy ez egy egész életre elegendő szerencsétlenség, így ezután számomra már csak jó dolgok jöhetnek. De aznap, amikor megláttam, hogy könnyek gördülnek le Alex felfúvódott, csokoládétól maszatos arcán, át kellett értékelnem az elméletemet.

46-47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ivan Iszajenko
szamárfül>!

– hogyan kezd el az ember egy olyan könyvet, amelyről tudja, hogy az lesz az utolsó?
– hazudik, és azt mondja, nem az lesz.

242. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Green: Csillagainkban a hiba
Rachael Lippincott – Mikki Daughtry – Tobias Iaconis: Két lépés távolság
Meredith Russo: Birthday – Születésnapok
Suzanne Collins: A kiválasztott
E. Lockhart: A hazudósok családja
Rick Riordan: A zsarnok sírja
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
Julie Buxbaum: Három dolgot mondj
Lois Lowry: Az emlékek őre
Gayle Forman: Ha maradnék