„(…) ilyen szép dolog csak ritkán történik az életben. Milyen nyugalmas itt lenni! Hallgatni az erdőt.”
Rohanó világunkban vajmi kevés időt szakítunk a környezetünk megfigyelésére. Sokunknak a saját lakókörnyezete is tele van újdonságokkal, pedig, ha megkérdezzük az ott élőket, hogy ismerik-e lakhelyüket, szinte bizonyos, hogy rávágják: úgy ismerik a házukat és környékét, mint a tenyerüket. De biztosak vagyunk ebben?
Amikor hétköznaponként kilépsz az ajtón, mi az első amit észreveszel? Körbenézel egyáltalán, vagy az előtted álló feladatoktól zsong a fejed? Látod-e azt a magas fát, ami a kertetek végén áll születésed óta? Mikor ölelted át törzsét és hallgattad a lélegzetvételét? Vagy nézzük csak meg azokat a növényeket, amelyek az utad során eléd kerülnek. Vajon tudod, hogy melyiknek mi a neve? Vajon felismered a rigó hangját vagy mikor csodákoztál rá utoljára egy katicabogár szépségére?
Oly sok kérdés, de valószínű, hogy ugyanaz a válasz igaz mindegyikre.
Schmöltz Margit: Kék imágó című ifjúsági regénye 2022-ben jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A kötet borítója őszintén szólva nagyon bájosra sikeredett, amelyet Németh Kinga tervezésének köszönhetünk.
A történet egy nyaralásból éppen hazaérkező családot vesz górcső alá, ahol a szülők hobbijuknak és munkályuknak élve a két lányt otthon egy hétre magukra hagyják. Hanna és Lina nem is különbözhetnének jobban egymástól. Hanna idén nyáron tölti a 13. életévét, imád játszani a kis gézengúz kutyájával, legjobb barátja társaságában telefonozni, aki Fasírt névre hallgat. Lina húsz éves és nagy természetvédő és rajongó. Barátjával, Tomival járják az erdőt, mezőt és mindig valami izgalmas felfedeznivalóval térnek haza.
Ez a nyár is ugyolyan, mint a többi – gondolja Hanna, miközben azon igyekszik, hogy Fasírtot minél előbb elérje új telefonjával. Ám egyik pillanatban egy új alkalmazást talál a telefonban, amely egy különleges grafikával bűvöli magához az amúgy is kíváncsi lányt. A Kék imágó név alapvetően is különleges, de vajon megéri-e megoldani a napi feladványokat, hiszen fotózni kell 13 pókhálót, virágot, madarat, bogarat és még ki tudja mit. A kihívások rafináltak, minden napra tartogatnak meglepetést és bizony egy idő után elkél majd a segítség is. De vajon ki áll az applikáció mögött és mi a célja?
Hanna és Fasírt életük egyik nagy kalandján vesznek részt, amely sokszor nehézségekkel tarkított, mégis sok élménnyel is gazdagítja a fiatalokat.
„Az ember mindig úgy gondol a nyári szünetre, amikor még suliba jár, hogy csupa napfényes strandolás. Ezekről a lóg-az-eső-lába napokról mindenki megfeledkezik.”
A történet számomra kellemes csalódásnak bizonyult, hiszen eleinte kicsit kétkedve fogadtam az eseményeket, mégis nagyon hamar belerázódtam és végül észrevétlenül is drukkoltam a fiataloknak.
Szerettem Hanna karakterét, mert nagyon belevaló kislányt ismerhettem meg a személyében, aki gyorsan feltalálta magát mikor kellett és ráadásul messze álltak tőle a tinédzserekre oly jellemző hisztirohamok, amiért nem lehetek elég hálás utólag is.
A feladványok frappánsak voltak, még számomra is adtak kutatni valót vagy éppen elgondolkodtam egy-egy megoldáson.
A kötet üzenete pedig nagyon fontos a számomra is, hiszen a telefonok és kütyük a játékokon kívül megannyi hasznos funkcióval bírnak. Ráadásul ekkora tudású „segítséggel” sokkal könnyebben tanulunk és fedezhetjük fel környezetünket is egyaránt.
Egyetlen apró megjegyzésem lenne csupán, egy bizonyos buli nekem nagyon sziruposra sikeredett, talán, ha csak a csillámpóni nem vágtatott keresztül rajta… szóval sok volt.
Azt kell, hogy írjam, kimondottan tetszett és remek szórakozást nyújtó olvasmánynak tartom. Olvassátok minél többen!
Kék imágó',
égben járó',
érted kiált, téged vár,
Kék imágó',
égben járó',
eléd tárja talányát."