Kék ​imágó 65 csillagozás

Schmöltz Margit: Kék imágó

Ma indul életed kalandja!

Hanna egy nap arra ébred, hogy telefonján megjelent egy új, rejtélyes applikáció: a Kék imágó. A kreatív app mindennap ad számára egy feladatot, és ha Hanna teljesíti, ajándékot kap érte. Nem kell sok idő, és Hanna a környékbeli túraösvényeken találja magát, gilisztákat ment, pókhálókat fotóz és pocsolyalakókat gyûjt legjobb barátjával, Fasírttal. Közben pedig együtt próbálják meg kideríteni, mégis ki állhat a rejtélyes applikáció mögött. Talán a szomszéd, Tibi bácsi? Vagy a piros hajú Postáska? Netán Hanna egyik osztálytársa?

A mű a Regényes Természet pályázat egyik nyertese.

Derítsd ki a titkát!

Eredeti megjelenés éve: 2022

Kiadói ajánlás: 12 éves kortól · Tagok ajánlása: 10 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kaméleon könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633736944
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
136 oldal · ISBN: 9789633735657
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
136 oldal · ISBN: 9789633735664

Enciklopédia 4


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Amál P>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

Nagyon szuper történet volt arról, hogy a telefont jó dolgokra is lehet használni, nemcsak folyton nyomkodni. Egy kisebb „baleset” miatt Hanna kap egy új telefont, ami egy szuper applikációval rendelkezik, a Kék imágóval. Különböző feladatokat kell elvégezni a kislánynak, és ezért jutalmat kap. Hanna először nehezen áll neki a feladat teljesítésének, hisz ki kell lépnie a komfortzónájából, és ki kell mozdulnia a természetbe. De az ötletes feladatok meghozzák a kedvét, és egyre nagyobb lelkesedéssel hajtja őket végre. A kislánnyal együtt kicsit mi is megismerjük a növény- és állatvilágot, a természet csodáit. Bevallom nagyon élveztem a Kék imágó rejtvényeit, és vártam, hogy mi lesz a következő. Az esős napnál viszont már tudtam, hogy ki állhat a feladványok mögött, és mi a szerepe a tizenhármas számnak. Aranyos történet, amely játszva tanít, de nemcsak gyerekeknek, hanem gyermeklelkű felnőtteknek is nagyszerű olvasmány.

Chöpp >!
Schmöltz Margit: Kék imágó

Valahogy így képzelem én a professzionális ifjúsági irodalmat. Nemcsak szórakoztat, de tanít – olyan dolgokat ismertet meg a természettel és az élővilággal kapcsolatban, amivel eddig nem találkoztak a fiatalok (vagy találkoztak ugyan, de nem ismerték, nem tudták megnevezni), hanem –, egyenesen nézőpontváltásra mutat nagyon jó példát Hannán keresztül, aki titokzatos eredetű telefon applikációja segítségével egyre közelebb kerül az őt körülvevő élővilághoz. Mivel épp ezt hiányolom nagyon-nagyon a mai gyerekeknél, nagy örömmel üdvözöltem ezt a kedves kis könyvet. Terjedelmét tekintve sem túl nagy kihívás, így remélhetően minél több tini fogja olvasni a temérdek romantikus és kalandos könyv mellett.

2 hozzászólás
Jagika P>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

Nagyszerű kincskereső játékot rejt ez a bájos kisregény! A természet kincseit keresi és találja meg Hanna: rácsodálkozik például a giliszta tapintására, a napfelkeltére, a fákra. A mobiltelefon és a Kék imágó applikáció ugyan teljes mértékben napjainkat idézi, de ha ez az az eszköz, ami ráirányítja a természet szépségeire az ifjabbakat, ám legyen. Olyan értékek ezek, amelyeket észre kell venni és meg kell őrizni…

Nikolett0907 P>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

„(…) ilyen szép dolog csak ritkán történik az életben. Milyen nyugalmas itt lenni! Hallgatni az erdőt.”

Rohanó világunkban vajmi kevés időt szakítunk a környezetünk megfigyelésére. Sokunknak a saját lakókörnyezete is tele van újdonságokkal, pedig, ha megkérdezzük az ott élőket, hogy ismerik-e lakhelyüket, szinte bizonyos, hogy rávágják: úgy ismerik a házukat és környékét, mint a tenyerüket. De biztosak vagyunk ebben?

Amikor hétköznaponként kilépsz az ajtón, mi az első amit észreveszel? Körbenézel egyáltalán, vagy az előtted álló feladatoktól zsong a fejed? Látod-e azt a magas fát, ami a kertetek végén áll születésed óta? Mikor ölelted át törzsét és hallgattad a lélegzetvételét? Vagy nézzük csak meg azokat a növényeket, amelyek az utad során eléd kerülnek. Vajon tudod, hogy melyiknek mi a neve? Vajon felismered a rigó hangját vagy mikor csodákoztál rá utoljára egy katicabogár szépségére?

Oly sok kérdés, de valószínű, hogy ugyanaz a válasz igaz mindegyikre.

Schmöltz Margit: Kék imágó című ifjúsági regénye 2022-ben jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A kötet borítója őszintén szólva nagyon bájosra sikeredett, amelyet Németh Kinga tervezésének köszönhetünk.

A történet egy nyaralásból éppen hazaérkező családot vesz górcső alá, ahol a szülők hobbijuknak és munkályuknak élve a két lányt otthon egy hétre magukra hagyják. Hanna és Lina nem is különbözhetnének jobban egymástól. Hanna idén nyáron tölti a 13. életévét, imád játszani a kis gézengúz kutyájával, legjobb barátja társaságában telefonozni, aki Fasírt névre hallgat. Lina húsz éves és nagy természetvédő és rajongó. Barátjával, Tomival járják az erdőt, mezőt és mindig valami izgalmas felfedeznivalóval térnek haza.

Ez a nyár is ugyolyan, mint a többi – gondolja Hanna, miközben azon igyekszik, hogy Fasírtot minél előbb elérje új telefonjával. Ám egyik pillanatban egy új alkalmazást talál a telefonban, amely egy különleges grafikával bűvöli magához az amúgy is kíváncsi lányt. A Kék imágó név alapvetően is különleges, de vajon megéri-e megoldani a napi feladványokat, hiszen fotózni kell 13 pókhálót, virágot, madarat, bogarat és még ki tudja mit. A kihívások rafináltak, minden napra tartogatnak meglepetést és bizony egy idő után elkél majd a segítség is. De vajon ki áll az applikáció mögött és mi a célja?

Hanna és Fasírt életük egyik nagy kalandján vesznek részt, amely sokszor nehézségekkel tarkított, mégis sok élménnyel is gazdagítja a fiatalokat.

„Az ember mindig úgy gondol a nyári szünetre, amikor még suliba jár, hogy csupa napfényes strandolás. Ezekről a lóg-az-eső-lába napokról mindenki megfeledkezik.”

A történet számomra kellemes csalódásnak bizonyult, hiszen eleinte kicsit kétkedve fogadtam az eseményeket, mégis nagyon hamar belerázódtam és végül észrevétlenül is drukkoltam a fiataloknak.

Szerettem Hanna karakterét, mert nagyon belevaló kislányt ismerhettem meg a személyében, aki gyorsan feltalálta magát mikor kellett és ráadásul messze álltak tőle a tinédzserekre oly jellemző hisztirohamok, amiért nem lehetek elég hálás utólag is.

A feladványok frappánsak voltak, még számomra is adtak kutatni valót vagy éppen elgondolkodtam egy-egy megoldáson.

A kötet üzenete pedig nagyon fontos a számomra is, hiszen a telefonok és kütyük a játékokon kívül megannyi hasznos funkcióval bírnak. Ráadásul ekkora tudású „segítséggel” sokkal könnyebben tanulunk és fedezhetjük fel környezetünket is egyaránt.

Egyetlen apró megjegyzésem lenne csupán, egy bizonyos buli nekem nagyon sziruposra sikeredett, talán, ha csak a csillámpóni nem vágtatott keresztül rajta… szóval sok volt.

Azt kell, hogy írjam, kimondottan tetszett és remek szórakozást nyújtó olvasmánynak tartom. Olvassátok minél többen!

Kék imágó',
égben járó',
érted kiált, téged vár,
Kék imágó',
égben járó',
eléd tárja talányát."

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633736944
Cs_N_Kinga P>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

Ez a történet nagyon – nagyon tetszett! Szól ez arról, hogy a kütyüket a gyerekek is fel tudják használni jó célokra is! Arról, hogy játszva is lehet tanulni, és a kütyükkel is lehet a természetben lenni és megszeretni a körülöttünk lévő világot! Ezt el tudnám képzelni egy városban is amúgy. Az ötlet és a megvalósítás is nagyon tetszett!
Én nem csak a 10+-os korosztálynak ajánlanám, szerintem már akár hamarabb is jó lehet:)
https://youtu.be/SQBlt_uXErM

kratas P>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

Csodás ötlet, de jó is lenne, ha lenne egy ilyen app :)
És még járna csillag a végén található feladatokért is!

Molymacska>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

A Kék imágó nagyon érdekelt engem, hiszen egyrészről a szerzőjét már ismerem egy csoportból, és néha követem az aktuális írói pályáját (ha megjelenik egy novellája, vagy rövidebb írás, azzal általában találkozom az olvasmányaimban) emiatt pedig kíváncsi volt erre a könyvre is.
A történet szerint Hanna bent punnyad naphosszat a házban, és nem nagyon lehet kimozdítani onnan, amíg meg nem jelenik a Kék imágó app, ami minden nap újabb és újabb feladatot ad neki. Hanna elindul megismerni a túraösvényeket, állatokat, növényeket, és néhány papucsállatkát is.
Ha valamit mondanom kellene rá, akkor azt mondanám: a tökéletes nyári, vakációzós könyv (ha lesz valakinek olvasós kihívása gyerekeknek nyáron, tessék ezt berakni, tényleg). Tényleg olyan könyv, amit nyáron szívesen olvashatna a kistini, miközben a benne olvasottakat ő is megcsinálhatja (nagyjából). Amikor fiatal voltam, olvastam én is hasonló könyveket, azok nagyon lekötöttek, és szerintem ez is bejönne a korosztálynak.
Másrészről mindig történik valami izgalom: jön egy feladvány, Hanna és Fasírt nyomoznak az app kitalálója iránt, közben pedig történnek a szimpla nyári dolgok, amik ilyenkor történni szoktak. A történet nem ül le, sőt, én felnőttként is vártam, hogy mi lesz a következő feladat, és hogy vajon tudok-e rá válaszolni.
Ez pedig a másik nagy erénye a könyvnek: nagyon sok információt tartalmaz, de elosztva a kalandok által, így pedig játszva tanulhat az olvasó. Bevallom, én is találkoztam új információkkal, és ami a meglepő: új szavakkal is, ellenben a könyvben jó volt az, hogy Hannával fedezzük fel az erdőt, és az adott ismereteket. Emiatt lehet, hogy volt új információ, de azt úgy fogadtam, hogy mennyire érdekes, izgalmas, és hogy majd utána is kell néznem.
Sajnos azonban voltak néhány számomra furcsa dolgok (ezek alapjaiban sokkal kisebb problémák, de nekem szúrta a szemem). Az egyik ami ilyen volt, hogy amikor Hanna túrázni megy, akkor mindig tudjuk, hogy viszi a telefonját, és követi az ösvényt, de az alap túrázási fogalmakkal és rendszerekkel nem ismertet minket a könyv mint pl a túrista jelzésekre. Ez nekem egy nagy hiány volt, mert kicsit úgy éreztem, hogy a túra „jó” részét akarja átadni a könyv, de a jelzések is hozzátartoznak ehhez és a célok eléréshez. Ha ez benne lett volna, akkor egységként szerintem jobban összepasszolt volna minden mindennel.
A másik dolog, ami nekem feltűnt az írói stílus. Néha úgy éreztem, nagyon nagy kerete van, és néha a tízévesek szintjén ír (fasírt és a cicák. Na jó, ezt megértem, én is így vagyok a macskákkal harminc évesen is), máskor pedig már kicsit olyan tinis, néha pedig a mondatok nagyon felnőttesek. Utóbbival leginkább az a gond, hogy a szereplő sok, amúgy közpesen ismert szón elcsodálkozik, de közben néha ő is mond egyáltalán nem egyszerű és evidens dolgokat is (ami miatt újra lapozgathatunk az értelmező szótárunkban, hogy mi ez). Kicsit ilyen volt a humora is a könyvnek: voltak poénok, amik kicsit kopogtak, de voltak kellemes, és viccesek is.
Alapvetően nekem nagyon tetszett a könyv még úgy is, hogy nem én vagyok a célközönség. Igazából, bevallom őszintén, szívesen töltenék le egy Kék imágó appot is (Digitális vándor mellett elfér), mert ez szórakoztató lenne számomra is. Ha ajánlanom kellene ezt a könyvet, ajánlanám kistiniknek és szüleiknek is, mert lehet, együtt hatékonyabban tudjátok a környékbeli helyeket felfedezni.

Gelso>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

„Kicsit izgultam, de nem úgy, mint matekdoga előtt, hanem inkább úgy, mint amikor csomagot bont ki az ember.”

„A nagy imagózásban el is felejtettem, hogy ma van a születésnapom.”

Aranyos kis könyvecske igazi természetbolondoknak, ill. azoknak, akik meg szeretnék ismerni a természet minél több oldalát.
Jó kis segítség – és persze még kiválóbb ötletadó – sokféle tematikában el tudnék hasonló történeteket képzelni.
Tetszett a 12-13 éves gyerekek nyitottságának és annak a tulajdonságuknak az ábrázolása, hogy ha érdekli őket valami és elragadja őket a lelkesedés, akkor kifulladásig csinálják és addig, amíg végére nem érnek. Az együtt a család ábrázolása is tetszett, és a jószomszédi viszonyoké is. Az osztály csak érintőlegesen került elénk, de én szívesen olvastam volna még többet róluk, az osztályközösségről (tudom, a könyv történetében éppen nyári szünet van, de lehetett volna hosszabb is ez a könyv ezekkel a részletekkel kibővítve).
Nagyon tetszett a fiú és lány között barátság ábrázolása, és a (ill. egy konkrét) fiú iránti éppen megjelenő érdeklődés és rajongás közötti állapot nagyon érintőleges megmutatása.
Kedvenc részem a lágyszárús kaland – és őszintén szólva, még sosem jutott eszembe, hogy pókhálókat fotózzak, de ez a könyv beletette a bogarat a feülembe.
Ismeretterjesztésnek is kiváló olvasmány volt – én is gazdagabb lettem pár infóval – pl. hexapoda, kokon, traktor injektor, Sárga sásliliom (fokozottan védett), párduccsík.

Ami engem azért kicsit zavart, vagy számomra ellenérzést kiváltó részlet volt – az a könyv végén lévő nagyszabású szülinapi rendezvény – rengeteg ember, off nagy hűhó, a tizenhárom év elérése nem szokott olyan mértékű és jelentőségű mérföldkövet jelenteni, amilyen bulit rendeztek Hanna szülei ebből az alkalomból.
Érezhető, hogy nem az átlag anyagiak között élő család ez, de jófej az apa, az anya nekem sok, de a végén tök jó ötlet volt elhozni a bulira a külföldi rokonokat.
Szóval környezetvédelem és természetbúvárkodás – főleg ez utóbbi nagyon klassz élmény volt. Klassz ötletnek tartom a kivitelezést, a megvalósítást – de a szülinapon megtörtént appélesítés ötlete is nagyon jó és nagyon is elképzelhetőnek tartom.
spoiler
Kicsit több humort is elbírt volna ez a jó kis történet.
Az idei ifjúsági mezőnyben ez és ez jobban tetszettek, de ezt a könyvet is élveztem és megláttam az értékeit.

„ha papucsállatka lennék, én is inkább a jó meleg pocsolyákat választanám, mint a jéghideg forrásvizet.”

„Fasírttal kolbászolunk.”

Zyta88>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

”Az erdőben valahogy kitisztulnak a gondolataim, minden sokkal egyszerűbbnek tűnik. Talán a friss levegő teszi, de az is lehet, hogy a fák, a virágok közelsége. Valahogy otthon érzem magam benne. […] Sosem gondoltam volna, hogy ennyi mindent fel lehet fedezni az erdőben, azt meg végképp nem, hogy ennyire, de ennyire gyönyörű.”

Ez egy nagyon kedves kis történet arról, ahogyan egy kreatív applikációnak hála egy 13 éves kislány rácsodálkozik az erdőre és felfedezi annak minden izgalmát, gyönyörűségét. Süt a sorokból a természet szeretete és annyira jó volt látni, ahogy Hanna fokozatosan éli át azt, amiért én is szinte minden hétvégén megyek kirándulni. Az erdő szép, megnyugtató, otthonos. Ott igazán ki lehet kapcsolódni.
Azt is jó volt látni, hogy először jutalomért teljesíti a feladatokat, aztán már nem is érdekli, kap-e valamit cserébe, magáért a természetjárás öröméért megy. A feladatok egyébként kifejezetten érdekesek voltak, nekem is egy csomó újat tudott mondani, többek közt azt sem tudtam, mi az az imágó vagy a kokon. Csupa olyasmit mutatott be, amit bárki megtalálhat a közelében lévő bármilyen zöld területen. Hanna ugyan kissé túl hamar kötélnek állt, nem tudom, hány mai gyerek hajlandó egy zacskó bonbonért nekiállni hexapodákat kergetni, de bízom benne, hogy sokaknak meghozza a kedvét a kiránduláshoz és a körülöttünk lévő élővilág felfedezéséhez ez a könyvecske. Pláne, hogy a legvégén az olvasó is nekiláthat a feladatoknak.
Tetszett, hogy fel lettek sorolva a legalapvetőbb túrakellékek, úgymint bakancs, naptej, sapka, víz, csak hogy senki ne vágjon neki felelőtlenül a nagyvilágnak. Mondjuk azért azt is megjegyezném, hogy 13 éves gyerekek azért csak óvatosan bolyongjanak egyedül az erdőben.
Jó volt az is, ahogy megmutatta, mire jó a telefon és mire nem. Pl. ha nem tudod, milyen állatot láttál, akkor hamarabb kideríted a papír alapú állathatározóból, mint a kütyüddel. Ugyanakkor az okostelefon is sok mindenre jó, viszont bizonyos helyzetekben jobban jársz, ha elteszed és csak figyelsz. “Érdekes volt, amit Fasírt mutatott, de mondtam neki, most már tegye el a mobilját, van itt néznivaló anélkül is.”
Ugyan az, hogy ki lehet a Kék imágó kitalálója, csak Hanna számára volt rejtély, mégis végig lekötött engem is a kötet, alig tudtam letenni. Mindig vártam én is, most épp merre fogunk bolyongani és milyen feladatot kapunk.
A végén az a buli eléggé túlzás volt és az is kissé idealizált, hogy Hanna minden osztálytársával olyan jóban legyen, de ami igazán nem tetszett, az a testvérével való kapcsolata. Vagyis a nővére viselkedése, pl. mikor durván rászólt Hannára, hogy azért döglünk meg mind ezen a bolygón, mert rossz helyre dobod a joghurtos poharat. Azért egy 20 éves felnőtt ne így nevelje már rá a kishúgát a környezettudatosságra. spoiler Bár lehet ez meg pont így reális, hogy egy 20 éves csak idegesítő kis hülyének tartja a 13 éves húgát és nem is gondolja, hogy fel tudná érni ésszel azokat a nagy eszméket, amikben ő hisz. Nem tudom, engem zavart, mennyire bunkó volt, még a mikroszkóppal is a barátja segített, nem ő. Nekem fura volt, hogy valaki, aki természetvédelmi ösvényért lobbizik, pont a saját testvérét nem akarja tanítani.
No mindegy, ettől még ez egy méltán díjnyertes kötet, annyira lelkesítő, hogy még több időt szeretnék a szabadban tölteni és rácsodálkozni hatalmas fákra meg gyönyörű pillangókra. Remélem, a célcsoportra is ilyen hatással lesz.

2 hozzászólás
Gy_Ági P>!
Schmöltz Margit: Kék imágó

A hibáival, túlzásaival, off a túl kedélyes, könnyed, idealizált helyzetekkel, kapcsolatokkal off együtt (vagy inkább ellenére), ez egy kedves, érdekes, olvasmányos, értelmes kis könyv (a terjedelme a keveset olvasóknak is szimpatikus lehet), engem – minden kritikám ellenére is – megvett magának, megint erdőkedvem lett (mint ennél: Kemény Gabi: A konkrét hiúz), és a legjobb, hogy ez ismét (mert ez is: Szűcs Ádám: A játék neve: Budapest) egy olyan regény, ami nem kiiktatja a telefont, hanem az okos használatára ad mintát, és mutat olyan valódi élményeket, amikért érdemes felnézni belőle.
* * *
Aludtam rá egyet, és ma még jobban zavar ez a felesleges rongyrázás, amibe belehelyezi az író a történetet. Rossz érzéseket hagyott bennem maga után: olyan érzéseket, mintha azzal, hogy jó értékelést írok róla, kirekeszteném és cserbenhagynám az összes olyan ifjú olvasót (pl. a valaha volt és jelenlegi diákjaim 99%-át), akik nem kivételezettek, nem jómódú szülők gondtalan gyerekei, akiknek nem áll medence az udvarán, kaviár és avokádó a hűtőjében, a barátaik nem Izlandra utaznak a nyári hőség elől, a kertjük végéből nem nyílik varázserdő, olyan környéken élnek, ahol nem biztos, hogy jól végződik ha egyedül vagy kettesével bolyonganak 13 évesek az erdőn és mezőn, stb., stb. (csak kiragadtam pár példát a könyvből, de tartalmaz bőven ilyen – a történet szempontjából lényegtelen, a többség számára elidegenítő, amúgy meg teljesen öncélú hivalkodást). off off Azért remélem, hogy ez csak az én egyéni túlérzékenységem, és a fiatal olvasók élményét nem fogja ez a sok hivalkodó rózsaszín cukormáz megmérgezni, és a nagyon szuper és aktuális zöld üzenet nem lesz tőle méregzöld.

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

Zyta88>!

Miközben megfelelő ágat kerestem, hogy a dobozka le ne essen, életemben először jól megnéztem a meggyfánkat.
Sose fedeztem még fel, hogy milyen szép, sötétszürke törzse van, a levelei pedig mint ezernyi egyforma, zöld tündér, egyszerre rebbentek minden szélfújásra. Szeretem a meggyet.

Kapcsolódó szócikkek: meggyfa
Zyta88>!

Az erdőben valahogy kitisztulnak a gondolataim, minden sokkal egyszerűbbnek tűnik. Talán a friss levegő teszi, de az is lehet, hogy a fák, a virágok közelsége. Valahogy otthon érzem magam benne.
Most például az is eszembe jutott, hogy ha valaha is kiderül, ki a Kék imágó, akkor nagyon meg fogom neki köszönni, hogy kicsalogatott a szobámból. Sosem gondoltam volna, hogy ennyi mindent fel lehet fedezni az erdőben, azt meg végképp nem, hogy ennyire, de ennyire gyönyörű.

Kapcsolódó szócikkek: erdő
Könyvmolyképző KU>!

– Mi lesz az ebéd? Tisztában vagy vele, hogy ma neked kell főzni?
– Ó, tényleg? Mit szeretne a felséges hercegnő? A személyzet rendelkezésére áll…
– Ó, tényleg? – kérdeztem vissza, de már éreztem, hogy nem kellett volna.
– A nagy fenéket! – vágta rá. – Spenót lesz!

Könyvmolyképző KU>!

– Ühüm… – hümmögtem. – Tudsz te valamit a pókokról?
– Hogyne tudnék! Harmadikban Pókember voltam a farsangon!

Könyvmolyképző KU>!

– Tibikém, telefon! – De már ott is állt Pötyi néni a kertkapuban, és nyújtotta Tibi bácsi felé a telefont.
Nem tudom, mikor találták fel a mobiltelefonokat, de szerintem az első példányt láthattam aznap. Akkora volt, mint a tolltartóm, ha nem nagyobb.

Zyta88>!

[…] észrevettem, hogy a hegyek mögül, a dombhátak gerincénél éppen felkelőben van a nap. Sosem hittem, hogy ennyiféle rózsaszín, piros és narancssárga létezik!
Sarkig tártam a terasz ajtaját, és mélyet szippantottam az illatos, hajnali levegőből. Esőszaga volt, de megéreztem benne a közeli rétek és erdők illatát is. Egy korán ébredő katica a vállamra szállt, és velem együtt bámulta, ahogyan fokozatosan kivilágosodik, és a nap elfoglalja helyét a nyári égen.

Kapcsolódó szócikkek: napfelkelte
Chöpp >!

– Tudsz te valamit a pókokról?
– Hogyne tudnék! Harmadikban Pókember voltam a farsangon!
– Jaj, ne már! Tudod például, hogy mi az a kokon?
– Póktojás, nem?
– De. Honnan tudod?
– Szerintem ezt mindenki tudja!

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pók
Chöpp >!

A Kék imágó applikációban egymás után tűntek fel a termések fajtái. Ki gondolta volna, hogy ennyiféle létezik! Olyan neveik vannak, mintha valami űrszörnyek lennének: lependék, kaszat, aszmag, becő…

41. oldal

Könyvmolyképző KU>!

Egy kertre vigyázni nem valami bonyolult – gondoljuk mi, egyszerű halandók. A szomszéd Tibi bácsinak mégsem sikerült. Régen mérnökként dolgozott, mégis túlgondolta a küldetést, ami csupán annyi lett volna, hogy megetesse Szusit, a kutyánkat, és a macskákat is.
Ehhez képest rendbe hozta régi sövényvágóját, és mire hazaértünk, formára nyírta a kocsibejáró melletti két, terebélyes bokrunkat. De még milyen formára! Anyám kis híján szívrohamot kapott, amikor meglátta.
– Mi… Mi ez? – hebegte, miközben kikászálódott az anyósülésről.
– Egy páva – közölte tárgyilagosan Lina. Huh, de miféle páva! Csak a formája emlékeztetett valamennyire a díszes madárra, valójában egy lefittyedő ágakból álló förmedvény volt.

Chöpp >!

Ha valaki látott volna minket akkor a konyhában, biztosan rájön, hogy apa és lánya ül egymás mellett. Egyformán támasztottuk a fejünket, egy ütemben kevergettük a teánkat, és egyszerre vakartuk meg a fülünk tövét.

68. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fróna Zsófia: Démonok közt
Kemény Gabi: A konkrét hiúz
Leiner Laura: Bízz bennem
On Sai: Álruhában
Sáfrán Judit: Az írisz áldozata
Aurora Lewis Turner: A tűzróka
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! VI.
Ruff Orsolya: Volt egy ház
Ling-Balogh Erna: Amikor beüt a cukor
Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz