Védjük ​madarainkat 4 csillagozás

Schmidt Egon: Védjük madarainkat

A madarak általában alkalmazkodóképes lények, az emberi tevékenység okozta élőhelypusztulás által támasztott követelményeknek többnyire mégis képtelenek megfelelni. A védelmükre azonban mindenütt adottak a lehetőségek erdőn-mezőn, a kertekben, a parkokban, sőt a panelházak erkélyein is. A dombhajlatban meghúzódó bokros mezsgye például megfelelő fészkelőhelye lehet egy pár cigánycsuknak, mezei poszátának vagy kenderikének. Csak akarnunk kell!

A könyv bemutatja a Magyarországon honos madarakat, azok védelmét és táplálását, színes fotókkal illusztrálva.

>!
Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2001
68 oldal · ISBN: 9789633563533

Enciklopédia 4


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
Schmidt Egon: Védjük madarainkat

Jó kis áttekintő kötet, amelyet a gólyatöcs miatt vettem elő, nem bántam meg, mert sok érdekes dolgot lehet megtudni az erdők-mezők-vizes élőhelyek madarairól. Sőt, voltaképpen a kertbe betévedő madarakkal kezd, tippeket ad, hogy milyen odúkat készítsünk és mikor és hogyan etessük madarainkat, és milyen óvintézkedést tegyünk például a macskák ellen. Aztán a mezők, erdők, majd a vizes élőhelyek madarai következnek, mindegyik szektorból több, a területre jellemző madarat be is mutat képekkel. Voltak olyan madarak, amelyekről életemben nem hallottam, mint például a nyaktekercs :-D, amely egy erőszakos lakásfoglaló madár, a harkállyal rokon és szereti kilakoltatni szegény kotló cinegéket. Aztán ott van a csilpcsalpfüzike (most őszintén, ki a fene találta ki ezt a nevet? :-D állítólag a csip-csup éneke miatt, de akkor miért nem csipcsupfüzike?), amely kis olajzöld madárka. Vagy akár a gulipán (egyetlen percig gondolkodtam, hogy ez mintha valamiben szerepelt volna, hát persze, Gulipán kisasszony Ransom Riggs sorozatából), aki nagyon bátran védi a csemetéit és akár sérültnek, szárnyaszegettnek tettetik magukat, hogy a ragadozó figyelme rájuk terelődjön. Aztán a fattyúszerkő, amiről nem volt bővebb magyarázat, úgyhogy ennek pluszban utánanézek :-D (meg is van: https://moly.hu/karcok/1395229)

„A múlt század fordulóján Magyarországon, de nyugodtan mondhatjuk Európa-szerte, a mai értelemben vett természetvédelem legfeljebb csak csírázott, szárnyait bontogatta… De mások voltak a körülmények is. A hatalmas erdőket még nem éktelenítették a tarvágások, nem sivítottak a motoros fűrészek, de a fejsze is csak télen csattogott. A mezőket nem árasztották el vegyszerekkel, nem ismerték az alattomos gyilkost, a DDT-t, a folyók és tavak vize tiszta volt, bárki ihatott belőle. A réteken kézzel kaszáltak, ismeretlen volt a túzok, a haris vagy a fürj számára halálos veszélyt jelentő kaszálógép. A folyókat gyönyörű fűz-nyár ligeterdők kísérték, melyekben milliónyi madár fészkelt és énekelt.”


Népszerű idézetek

Szelén>!

Az egyesületen belül megalakult Ragadozómadár Védelmi Szakosztály például azonnal megkezdte a különösen is veszélyeztetett ragadozó fajok gyakorlati védelmére irányuló munkát. Önkéntesek egymást váltva őrizték az illegális sólyomexport miatt a kipusztulás küszöbére sodródott kerecsensólyom fészkeit az első tojás lerakásáról egészen az utolsó fióka kirepüléséig. Felvették a kapcsolatot a vámszervekkel, folyamatos felvilágosító munkát végeztek, mesterséges fészkeket helyeztek fel, melyeket a párok örömmel elfoglaltak. Ma is rendszeresen ellenőrzik a költéseket és ürgék telepítésével javítják nem csak a kerecsen, de a parlagi sas táplálékbázisát is. A napjainkban már újra 135-140 párra becsült kerecsensólyom-, a több mint 50 párt számláló parlagisas-, valamint a 80 pár fölé emelt rétisasállomány Európa-szerte elismerést váltott ki és megbecsülést szerzett a hazai madárvédelemnek.

6. oldal, A hazai madárvédelem rövid története

Kapcsolódó szócikkek: kerecsensólyom · rétisas
Szelén>!

Természetesen előfordul, hogy sem széncinege, sem nyaktekercs nem telepszik meg a kertben és az üres odút mezeiverébpár foglalja el. Ne bántsuk az egyébként is védett, egyszerű színezetű madarat! Ha a fiókák kikeltek és megfigyeljük az etető szülőket, látni fogjuk, hogy folyamatosan hernyókkal a csőrükben érkeznek az odúhoz. A mezei veréb rovarokkal és gyommagvakkal él, jelenléte a kártevőktől szabadítja meg a kertet!

10. oldal, Madárvédelem a kertekben - Mesterséges fészekodúk

Kapcsolódó szócikkek: nyaktekercs · veréb

Hasonló könyvek címkék alapján

Bankovics Attila – Sós Endre: Túzokok
Lawrence Anthony – Graham Spence: Elefántsuttogó
Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve
Orbán Zoltán: Madárbarátok könyve
Haraszthy László: Énekesmadarak
Gerald Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok
Gerald Durrell: Vadászat felvevőgéppel
Faragó Sándor: Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban
Kalotás Zsolt (szerk.): Nemzeti parkjaink – Jelen és jövő
Bernáth István: Rezervátumok Magyarországon