Magyarország ​legszebb madarai 4 csillagozás

Schmidt Egon – Bécsy László: Magyarország legszebb madarai

Csúnya ​madár nincs! Valamennyien szépek. A zöld nádas felett hanyagul odavetett hófehér fátyolként, méltóságteljesen evező nagy kócsag éppen úgy, mint a szikla csúcsán flótázó, hamvaskék fejű, rozsdavörös alsajú kövirigó. A festő ecsetjére kívánkozó színeivel a trópusokat idéző gyurgyalag, vagy a maga egyszerűségében is nagyon szép, odúja előtt csiripelő kis mezei veréb. Van, akit a tollak színes kavalkádja, másokat a magasban keringő, vagy éppen prédájára váró ragadozó bűvöl el. Sokan azokban az utánozhatatlanul elegáns mozdulatokban gyönyörködnek, ahogy a kékbegy mozog a nád sűrűjében, vagy amikor a fülemüle könnyedén repülve egy gallyra telepszik, és szárnyait kissé leeresztve önfeledten csattogni, énekelni kezd.
Nem volt könnyű a válogatás, hiszen a könyvben szereplő 24 madárfaj helyett nagyon könnyen egy másik „garnitúrát", hasonló szépségű madarakat is bemutathattunk volna. Biztosan sokan lesznek, akik majd hiányolják a narancspiros mellényű, nagy fekete szemeivel oly… (tovább)

>!
Anno, Budapest, 2005
48 oldal · ISBN: 9639199753
>!
Anno, Budapest, 2000
48 oldal · ISBN: 9639199753

Enciklopédia 2


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

>!
Cicu

A búbosbanka a talajon táplálkozik. Fejével szüntelenül bólogatva szaladgál, de időnként megáll és hosszú csőrével szurkálja, „szondázza” a talajt maga előtt. Ha nagyobb zsákmányra, lótücsökre, cserebogárpajorra bukkan, amit nem sikerül nyomban kihúznia, csőrét a talajban tartva többször is körbeszalad és az így képződött tölcsérszerű nyíláson át már könnyebben kirántja a fogott rovart.

24. oldal (Búbosbanka)

>!
Cicu

A fészekbe – ez nagyon jellemző a kányákra – a környéken talált legkülönbözőbb tárgyakat, fél kesztyűt, újságpapírt, rongydarabokat stb. hordanak.

6. oldal (Barna kánya)

>!
Cicu

Doboláshoz a harkály rendszerint jól rezonáló ágcsonkot választ, ahol szemmel nem követhető gyorsasággal vagdossa a csonkot maga előtt. A percenként 5-7 alkalommal elhangzó rövid pergő hang az emberi fül számára 800 méterről is hallható.

28. oldal (Nagy fakopáncs)

>!
Cicu

Dalukban a környék szinte valamennyi madara megszólal. Előszeretettel utánozzák a parti madarakat, a guvat kiáltását, a nádi madarak és a közeli réteken fészkelő rozsdás csukkok, sárga billegetők énekét, hangjait, átveszik a fürjkakas „pitty-palaty”-át és strófáik közé szövik a mezei tücskök kedves ciripelését. Néha brekegnek, mint a levelibéka, egy-egy példány még a vonat füttyét is utánozza.

32. oldal (Kékbegy)

>!
Cicu

A hímek többen vannak, mint a tojók és a pár nélkül maradt madarak különösen szorgalmasan énekelnek. A párzási időszak ugyan már elmúlt, de ők még mindig bizakodnak, hátha felbukkan egy, még szabad tojó a közelben. Az ilyen magányos hímeknél a kora délelőtti időszakban óránként 400-450 strófát is mértek.

34. oldal (Kerti rozsdafarkú)

>!
Cicu

A barna kánya tápláléka főként halakból, békákból, apró emlősökből és madarakból áll. Néha a halászokat követi és a csónakból kidobált szeméthalat emeli fel a vízről, máskor addig üldözi a riadtan menekülő gémet, míg az ki nem öklendezi a lenyelt táplálékot.

6. oldal (Barna kánya)

>!
Cicu

Elfogja a rendkívül gyors sarlósfecskét is. Amikor nyár végén a vonuláshoz készülődő fecskék a villanydrótokon gyülekeznek, gyakran vannak „légiriadók”. A vészkiáltásokkal hirtelen a magasba emelkedő madarak mindig a kabasólyom közeledését jelzik.

10. oldal (Kabasólyom)

>!
Cicu

Fekete István örök értékű regényéből sokan ismerik a mindig homályos, pókhálós templomtornyok mélyén tanyázó Hu-t, korábbi nevén lángbaglyot, a valóságban azonban csak kevesen találkoztak vele. Ennek oka, hogy a gyöngybagoly kifejezetten éjszakai életmódú madár, rejtekét csak a teljes sötétség beállta után hagyja el és oda még a hajnal derengése előtt visszatér. Legfeljebb a hangja válik árulójává, mert az egyébként hallgatag madár a kora tavaszi párzási időszakban „kísérteties”, fújó, hortyogó, sziszegő hangokkal véteti magát észre, amivel nem egy babonás embert halálra rémített. Különösen akkor, ha a nászhangokat követően nesztelen sötét árnyként repült ki a toronyból és olvadt bele az éjszakába.

14. oldal (Gyöngybagoly)

Kapcsolódó szócikkek: bagoly · Fekete István: Hú
>!
Cicu

A madarak túlnyomó többségénél a fiókák felfelé tátognak etetéskor, miután onnét kapják a táplálékot. Az alacsony üregben költő jégmadarak ezzel szemben vízszintes irányból etetnek és ez az évmilliók során annyira rögzült a fiókákban, hogy még akkor is csak így hajlandók átvenni a táplálékot, ha mesterségesen nevelik, például egy dobozban tartják őket.

18. oldal (Jégmadár)

>!
Cicu

A gyurgyalag természetesen méhet is fog, de az így okozott kártétel messze elmarad attól, amivel a méhészek gyakran vádolják. Egy előre be nem jelentett, rosszul időzített permetezés az egész környék méhállományát kipusztíthatja, a gyurgyalagok legfeljebb dézsmálják a kaptárból repülő rovarokat.

20. oldal (Gyurgyalag)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról
Mérő László: Új észjárások
Mérő László: Mindenki másképp egyforma
Barabási Albert-László: Behálózva
Mérő László: Észjárások-remix
Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Parti Nagy Lajos: A vak murmutér
Mérő László: Észjárások
Lőrincz L. László: Nagyszakállú Kecskeapó
Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai