'Írásai olyanok, mint a szemünk előtt kinyíló virágok.'
(Lázár Ervin)
A népszerű írónő 11 írását válogattuk lemezünkre, köztük olyan ritkaság is akad, amely még nem jelent meg nyomtatásban.
'Írásai olyanok, mint a szemünk előtt kinyíló virágok.'
(Lázár Ervin)
A népszerű írónő 11 írását válogattuk lemezünkre, köztük olyan ritkaság is akad, amely még nem jelent meg nyomtatásban.
Eredeti megjelenés éve: 2010
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Irodalmi Fülbevaló
Hangoskönyvezni nagyon jó dolog. Nem ez az első Schäffer Erzsébet könyvem. Szeretem az írásait, a gondolatait, hangoskönyv feldolgozásait. Aki ismeri a stílusát az nem fog csalódni ebben a műben sem. Gondolatébresztő, cselekvésre késztető találkozások meséi.
Kedvencem az utolsó volt -A dobos.
Csillagos ötöst neki, és írjon, meséljen még nekünk sokat!!!
Szeretem az írónő stílusát; közvetlen és hangjából árad a kedvesség. Azzal, hogy ő maga olvassa írásait, még közelebb férkőzik olvasóihoz. Különösen azokat a történeteit szeretem, amelyeket úgy ad elő, mintha spontán beszélgetne csak velem. Szívesen leülnék vele személyesen; elhallgatnám napestig.
Ez a válogatás (nekem) egy leheletnyivel elmarad a A hintalovak nappal alszanaktól, ezért a fél csillag levonás, de a hangulat ismét magával ragadott.
Kedvencek: Málna utca, Ötöt adj vissza, Hángérien dájrek, A lovat Ámornak hívták , A dobos.
Tegnapi napom a hangoskönyvek napja volt és rájöttem valamire. Schäffer Erzsébetnek a Málna utca 3.-ja számomra azért van olyan jó, mert ebben még egyszerűbb, még „semmitmondóbbnak” első hallgatásra/látásra tetsző történetkéi vannak. Semmi fakszni! Nagyon szeretem.
A másik pedig az, hogy úgy tesz bizalmasává, hogy azt nem érzem bizalmaskodónak, idegennek, túl soknak. Magához közel állónak érzi az ember anélkül, hogy betolakodna az intim szférámba, vagy akaratom ellenére bele vonna az övébe.
Szeretem Schäffer Erzsébetet, ez nem vitás. Tudom, van, aki azt mondja, hogy ez az asszony ért a szavakhoz, a lágysághoz, a szelídséghez, de akkor mi van?? Mit kezdjen ezekkel a hébe-hóba történetekkel? Egyfelől igaza van, mit kezdjen velük?
Az igazság az, hogy én tudom, hova tehetem őket. A fehér estben, a kályha melege mellett (egy bögre forralt bor vagy forrócsokival) tudom, hogy én nem vagyok ilyen szelíd. Tudom és megértem, hogy ezek a történetek, Reményik szavaira rímelnek: „Kis hópelyhek az örömök”. (Szép ez is, a Málna utca, de a Hajnali játékok a nyerő, aztán pedig A hintalovak nappal alszanak.)
Mennyivel jobban megy a statisztika feldolgozása, ha ilyen szuper történetek mennek a háttérben! Annyi érzelmet lehet átélni ez alatt a pár hanganyag alatt, mint pár hónap vagy akár egy egész év alatt. Most fel kell őket dolgoznom.
Az első találkozásom Schäffer Erzsébettel, és biztosan nem az utolsó. Ízelítő a világából, ami magával ragadott. Egy-két történet kivételével mindegyik nagyon tetszett, az előadásmódja pedig még hangulatosabbá tette ezeket a meséket. A legjobban akkor tetszett, amikor úgy éreztem, nem előadást tart, nem lemezt hallgatok, hanem csak és kizárólag nekem mesél, mosolyog, könnyezik.
Hétköznapi „életvillanások”. Rólunk ír Schäffer Erzsébet, anyákról, szerelmesekről, gyerekekről idősekről, múltból, jelenből, azokról, akikkel élete, útjai során találkozott, de senki más írásaiból nem süt ennyire, hogy mennyire SZERETI AZ egyszerű EMBEREKET.
(a novellákat összekötő zene NAGYON jó)
Bizalmasan és egyszerűen, ítélkezés nélkül elmesélt életképek. Nagyon szép. És szeretem, hogy a szerző adja elő. :)
Bővebben a hintalovakkal együtt: http://pupillaolvas.freeblog.hu/archives/2011/09/27/Sch…
Annyira szívmelengető történeteket mesél el, olvas fel az írónő, hogy a saját szívünk is megtelik melegséggel.
Nem most hallgattam először a Málna utca 3-at, de most is találtam olyan morzsákat amik újra tetszettek vagy most még jobban, mint korábban.
A kedvencem most éppen a Málna utca 3. lett.