Hajnali ​játékok 20 csillagozás

Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

„Reggel, elindulván a világba utcai ruháival együtt mindenki magára ölti a páncéljait is. Eleve védekezni akar mindenféle tüske, bántalom ellen. De mekkora öröm, ha valaki olyannal találkozunk, akinek jelenlétében legalább páncéljaink egy részétől megszabadulhatunk. Mert Schäffer Erzsébet írásaiból olyan erővel árad a bizalom, ami szabaddá teszi az embert. Bizalom nélkül igen nehéz élni. Majdhogynem nem is érdemes. Tudja; a szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet.” (Lázár Ervin)

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Irodalmi Fülbevaló

>!
Kossuth / Mojzer, Budapest, 2008
ISBN: 9789630957885 · Felolvasta: Schäffer Erzsébet

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

havas>!
Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

„Azt mondta valaki, hogy nincsenek véletlenek, vagy ha vannak, az nem más, mint Isten szeme pillantása. (…) Nem, már régóta nem vagyok olyan ostoba, hogy azt higgyem, véletlenek a találkozások.”

Rea>!
Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

Egyre jobban szeretem Schäffer Erzsébet könyveit és őt magát. Olyan kis életmeséket , történeteket ír meg, ami számomra a maradandó, igazi értéket képviseli, függetlenül kortól, pillanatnyi divattól. Átjön a kisugárzása az írásain, ha hallgatom akkor meg kétszeresen is. Tőle bármikor, bármit.

7 hozzászólás
Miamona>!
Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

„Arra gondolt, milyen kevés az igazi alkalom. Amikor együtt… Igazán együtt! És mennyi a kényszer, mennyi a hétköznap, amiből milyen öröm néha kicsiholni az ünnepet.”

Schäffer Erzsébetnek mindig sikerül kicsiholnia az örömöt, az ünnepet, még a legszürkébbnek tűnő hétköznapokból, pillanatokból is. Ha őt olvasom, mindig úgy érzem, hogy igazán együtt vagyok vele… a gondolataival, érzéseivel… és igazán együtt magammal is… a saját gondolataimmal, érzéseimmel…

„Nem tudom hogy van ez… Az ember össze-vissza él, rohan, szalad, azt hiszi csinál valamit. Néha aztán megáll egy pillanatra. Szinte semmi nem történik ilyenkor (…) És ez elég.”
(Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok)

"Semmi nem történik?
A legfontosabb történik ilyenkor.
A lélek exponál. Finom lemezén örökre ott marad minden."
(Schäffer Erzsébet: Pókfonálon – Történetek útközben)

Kedvencek lettek:
– Írott kövek
– Hajnali játékok
– Amikor semmi nem történik
– Véletlen
– És megérint a kegyelem
– Magunk vagyunk, drágám…
– Száz mondat
http://miamonakonyveldeje.blogspot.com/2011/11/schaffer…

alaurent P>!
Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

Olyanok ezek az írások, mintha egy felhőn lebegnék, miközben hallgatom őket – egy nagy, fehér, bodros, pihe-puha felhőn, úgy körülfog és elemel. Néha lenézünk, igen, még mindig fent vagyunk, akkor is, amikor valami nagyon földhözragadt dologról esik szó, mert Schäffer Erzsébet abból is költészetet csinál, lebegéssé alakítja, boldogságossá formálja. Újra elő kell vennem.

PuPilla>!
Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

De fájósan szép, és de jó hallgatni…

„Nem tudom, hogy van ez. Az ember össze-vissza él. Rohan, szalad, azt hiszi csinál valamit. Néha aztán megáll egy pillanatra. Szinte semmi nem történik ilyenkor; nézi a havat, megfőzi a főzeléket, megkeni a tízóraikat. És ez elég.”

Annyira szeretnék Schäffer Erzsébet szemén keresztül nézni a világra. Sokszor-sokszor.

1 hozzászólás
jevus>!
Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

Annyira szépek ezek a történetek! Az „És megérint a kegyelem” hallgatása közben még a hideg is kirázott, annyira meghatott! Igazán lenyűgöző, ahogy az írónő képes meglátni és bemutatni a szürke hétköznapokban megbúvó csodát.

geszti>!
Schäffer Erzsébet: Hajnali játékok

Kicsit szomorú vagyok, mert majdnem minden történetet ismertem már, viszont még soha nem éreztem magam ilyen jól autópályán a dugóban üldögélve. Szép lassan, araszolva haladt a sor, és ahelyett, hogy bosszankodtam volna, elandalított Schäffer Erzsébet mesélős, mosolygós hangja.


Népszerű idézetek

Miamona>!

Soha nem szabad elfelejteni játszani.

(03. Hajnali játékok)

Miamona>!

Nem tudom hogy van ez… Az ember össze-vissza él, rohan, szalad, azt hiszi csinál valamit. Néha aztán megáll egy pillanatra. Szinte semmi nem történik ilyenkor, nézi a havat, megfőzi a főzeléket, megkeni a tízóraikat. És ez elég.

(06. Amikor semmi nem történik)

5 hozzászólás
Miamona>!

Mennyire fájt akkor. És mennyire vágynék most arra, hogy valaki írja elő a szabályt. Mondja meg, hogy mit tegyek és mit ne tegyek. Segítsen, hogy mi a jó és mi a rossz. Hogy mit szabad és mit nem szabad. Hogyan van ez? Nem tudok semmit…

(14. Száz mondat)

2 hozzászólás
Miamona>!

Arra gondolt, milyen kevés az igazi alkalom. Amikor együtt… Igazán együtt! És mennyi a kényszer, mennyi a hétköznap, amiből milyen öröm néha kicsiholni az ünnepet.

(13. Magunk vagyunk, drágám...)

4 hozzászólás
Miamona>!

A gyerekkorba mindig visszamegy az ember, és mindig emlékezik. És olyan jó emlékezni.

(14. Száz mondat)

4 hozzászólás
Miamona>!

Miért van, hogy minden évben, amikor az első havat meglátom, bárhol is legyek, azokra gondolok, akiket szeretek? Akik itt vannak, és akik már nincsenek itt. Tompán dobogó lépteket hallok, apám veri le a lábát, leteszi a kopott hólapátot a falhoz, húz még néhányat a vesszősöprűvel.
Őket, elsőnek minden havas hajnalon.

(06. Amikor semmi nem történik)

2 hozzászólás
Miamona>!

Férfi és nő… örök titok. A hétköznapok is, a hajnalok, az éjszakák is.

(13. Magunk vagyunk, drágám...)

Miamona>!

Május volt akkor. Szélfútta, lebbenő, illatos május.

(14. Száz mondat)

4 hozzászólás
Miamona>!

Hány éve él ebben a boldogan fájdalmas bizonytalan bizonyosságban…

(03. Hajnali játékok)


Hasonló könyvek címkék alapján

Békés Pál: Csikágó
Fejes Endre: A hazudós
Jenei András: Mezőszirmok
100 szóban Budapest 2020
Szélesi Sándor: A láthatatlan város
Winkler Nóra – Nagy Dániel Viktor – Szálinger Balázs (szerk.): 100 szóban Budapest 2017
100 szóban Budapest 2018+
Pál Dániel Levente: Az Úr nyolcadik kerülete
Térey János: Átkelés Budapesten
Fejes Endre: Vidám cimborák