Egy ​feminista nem jár rózsaszínben 64 csillagozás

És egyéb hazugságok
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Ez a könyv kell neked. Vicces, erőteljes és személyes történetek nőktől nőknek arról, hogy mit is jelent számukra az F betűs szó.
Minden nőnek saját története van. Ha így egyszerre, egy könyvben olvasod őket, az megváltoztathatja az életedet.

„Briliáns, izgalmas, őszinte és valóságos. Ezek az írások megvilágítják az utat a jövő nemzedékek női vezetői előtt.” – Reese Witherspoon

A művek szerzői: D. Tóth Kriszta, Scarlett Curtis, Kalapos Éva Veronika, Saoirse Ronan, Evanna Lynch, Kat Dennings, Chimwemwe Chiweza, Alison Sudol, Lolly Adefope, Elyse Fox, Charlie Craggs, Charlotte Elizabeth, Helen Fielding, Rácz Zsuzsa, Zoe Sugg, Alaa Murabit, Rhyannon Styles, Liv Little, Amani Al-Khatahtbeh, Tóth Krisztina, Jameela Jamil, Trisha Shetty, Tapiwa H. Maoni, Keira Knightley, Lydia Wilson, Angela Yee, Olivia Perez, Deborah Frances-White, Kemény Zsófi, Amy Trigg, Akilah Hughes, Tanya Burr, Karen Gillan, Jodie Whittaker, Nyáry Luca, Swati Sharma, Bronwen Brenner, Emily Odesser, Grace Campbell, Emtithal Mahmoud, Szabó T. Anna, Alicia Garza, Gemma Arterton, Beanie Feldstein, Lauren Woodhouse-Laskonis, Tasha Bishop, Skai Jackson, Maryam Rehman, Nivaal Rehman, Nimco Ali, Amika George, Whitney Wolfe Herd, Jordan Hewson, Sharmadean Reid, Dolly Alderton, Adwoa Aboah, Mészáros Antónia, Alice Wroe, Claire Horn, Emma Watson

Tartalomjegyzék

>!
Menő Könyvek, Budapest, 2018
470 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634035602 · Fordította: Diószegi Dorottya
>!
Menő Könyvek, Budapest, 2018
470 oldal · ISBN: 9789639536449 · Fordította: Diószegi Dorottya

Enciklopédia 44


Kedvencelte 8

Most olvassa 13

Várólistára tette 140

Kívánságlistára tette 152

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Finn_Hudson P>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Nekem ez tipikusan nem olyan könyv volt, amit egy ültő helyében elolvas az ember. Amikor kedvem támadt, mindig elolvastam pár történetet, de egyszerre elolvasni túl sok és túl tömény lett volna.
Az elbeszéléseket nagyon szerettem, érdekes volt olvasni, hogy mások hogyan lássák a világot. Ami külön tetszett, hogy a világ különböző pontjaiból választották a szerzőket, így nem csak egyfajta nézőpontot ismerhettünk meg.

Pandalány P>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Manapság kezd a feminista szó meglehetősen negatív attitűdöt kapni, holott ez egyáltalán nem szitokszó kellene, hogy legyen. Egy nő, aki szereti önmagát, szeret nőnek lenni és kiáll magáért, csak előbbre viszi a világot.
Nagyon izgalmas volt azt látni ebben a könyvben, hogy mennyire sok erős nő létezik a világban és milyen sokféle megvilágítást kaphat a feminizmus minden egyes nő által. Rengeteg színésznő, aktivista, újságíró, költő, blogger írását olvashatjuk a kötetben és mindegyik ugyanazt az üzenetet hordozza más-más módokon: légy büszke arra, hogy nő vagy, szeresd nő és férfi embertársaidat egyaránt és sose elégedj meg kevesebbel, mint amit megérdemelsz. Semmivel sem érsz kevesebbet, mint a férfiak.
Hmm, erőteljesen kampányszagú lett eddig, amit leírtam, viszont az tény, hogy ez a könyv szerintem minden olvasónak erőt ad ahhoz, hogy bátrabb legyen. Igazi girlpower kötet!
Ugyanakkor én ezt a könyvet a férfiaknak is ugyanúgy ajánlom, mert elrejtve a sorok között számukra is értékes és fontos mondatok olvashatók, amik felhívják arra a figyelmüket, amit nem vennének észre a nőkben.

2 hozzászólás
Molymacska P>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Amikor először megláttam ezt a könyvet, azt mondtam: el kell olvasnom. Nem is tudom, mi motivált ennyire, talán az, hogy feminizmusról szól a fiataloknak, talán az, hogy kicsit ismeretterjesztő, talán az, hogy rengeteg nő hallathatja a hangját. Vagy talán csak egy menő borító. A lényeg, el akartam olvasni.
Nehéz értékelni a könyvet, hiszen rengeteg történetet olvashatunk benne. Amiatt, hogy könnyebbé tegyem a saját helyzetemet, csoportokra fogom osztani a történeteket, és így mondom el, melyik hogy tetszett.
Az első csoport ami számomra nagyon izgalmas volt a mozgalmak bemutatása, ami foglalkozik a feminizmussal. Ezek azért voltak jók, mert egyrészről tájékozódtál arról, hogy mi is történik ott, ahová a te szemed nem lát el, (vagy ellát, de nem tudatosul benned, hogy probléma) másrészről viszont látod a megoldást is: igenis van lehetőség, hogy olyan társkeresőre regisztrálj, ahol nem péniszképeket kapsz üdvözlésként, vannak lehetőségek a szegényebb nőknek, a transzneműeknek, és egyáltalán: van kiút.
Érdekes, hogy ebben mennyire sokat foglalkoztak a menstruációval, ami nekem már természetes (minden negatívumával együtt is) mégis ilyenkor rádöbbenek, hogy ez a fajta jó körülmény nem mindenkinek adatott meg spoiler. Emellett rengeteg nőies dolgokról volt szó spoiler Kevés könyv tud ennyire őszintén beszélni ennyire tabutémákról, és örültem, hogy ezeket a szemszögeket is olvashattam.
Egy másik csoport amikor magánszemély beszélt a nőiességéről, a problémákról, és a megoldásról, mint magánszemély. Nem volt rossz, mert főleg olyan személyek írtak, akiket tudok valamihez kötni, ismertek, híresek, és így el tudtam hinni, hogy amit leírtak nem csak igaz, de tényleg szeretnének tenni is másokért. Érdekes, itt inkább érzelmes történetek kerekedtek ki, amiket élvezet volt olvasni (és akármilyen szomorú, azért néhol fel-fel lehet ismerni az itthoni körülményeket is)
Az is tetszetős, amikor listaszerűen tűznek ki valamit. Ilyen volt például 17 igazság egy muszlim nőről, aminél szívfacsaróbb, de egyben viccesebb dolgot nem is olvastam (és be kell valljam, azért egy-két pont tényleg hasznos volt még nekem is), vagy a Feminista visszavágások, amik szintén humorosak, de közben lényegre törően mondja el, mi is a feminizmus. Több ilyen fejezet is volt, amiknek a legtöbbjét csak imádni tudtam, egyrészről, mert lényegre törő volt, másrészről, mert általában nem csak a komoly dolgokról szólt, de hol viccesen, hol érzelmesebben, de mindenképpen emlékezetesebben tudta tálalni a történetet.
Aztán voltak a versek és novellák, amelyek engem picit idegesítettek. nem azért, mert ne érdekelne a feminista művészet (sőt, ha valaki tud nagyon jó feminista könyveket ne tartsa magában) egyszerűen csak nem ideillőnek tartottam őket. Bár megértem, a történetmesélés ezen formáját is, és nem voltak rosszak az alkotások, mégsem tartottam jónak, hogy a köteteben szerepelnek.
Aztán voltak azok a történetek, amik annyiban voltak feministák, hogy nő írta (és ért el valamit) és amúgy teljesen irreleváns volt. Mert egy feminista kötetben tökre nem érdekes, anyuci fejében hogyan körvonalazódik az elrablásunk, vagy hogy hogyan vezetsz céget (általában, nem mint nő) és hát valljuk be, ezek egészen unalmasak tudnak lenni. Néhány történetet (kb 4-5) tuti kiszedtem volna, mert nem volt feminista.
Az, hogy magyarok is írtak bele, nagyon jó volt, az még jobb lett volna, ha nem versekkel/novellákkal töltik ki a helyet. Tóth Krisztina része nagyon tanulságos volt, főleg az elképzelt (és mégis valós) interjúval és talán ezért is hiányolom a többi magyar szerző saját történetét: mert az magyar lenne, amivel jobban tudunk azonosulni. Én legalábbis…
Mielőtt a könyvet a kezembe vettem volna, féltem, mert sokan nyomdahibákra panaszkodtak. Tényleg volt benne (bár többre számítottam) de inkább tördelés zavart. Egyrészről, mert voltak pontatlanságok (pl a tartalomjegyzékben van olyan név, ami nem dőlt betűs). A másik nagy problémám az volt, amikor páratlan oldalt olvasol (jobb), majd lapozol páros oldalra (bal) ahol egy hatalmas idézet van, majd a folyó szöveg a következő páratlan oldalon folytatódik. Ilyenkor (én legalábbis) a páratlan oldal szövegét a pároson folytattam volna, de ugye nem illeszkedett a szöveg, és máris a bevonódásom a könyvbe nem volt meg. Lehet, hogy a külföldi kiadványban is így volt, de nekem akkor sem volt szimpatikus.
A végén a könyvajánló nagyon cuki, de egy könyv van magyarul is kiadva (sajnos) így annyira sokat nem ért. Ellenben egy zene lista (nem csak az a három magyar szám) tök jó lett volna, hiszen több számot is megemlít egy-egy történet szereplője.
Örülök, hogy ezt a könyvet olvashattam, és annak is, hogy a Lázadó lányok után (mert így néhány aktivista onnan is ismerős lehetett). Nagyon jó a könyv, néhány hibától eltekintve (sose találok tökéletes könyvet), és mindenkinek ajánlom, hogy legalább egy történet olvasson el, vagy csak lapozgasson bele bárki a könyvesboltban. Megéri, és tényleg fontos erről beszélni.

csucsorka P>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Apám lányaként akkor fordult meg először a fejemben, hogy akár lehetnék is feminista, mikor az akkor tizenhét éves húgom, laza természetességgel, csak úgy hétköznapian beleszőtte a mondandójába, hogy ő az.
Tehát 25 voltam, mikor a feminista szó először nem férfi ismerősöm szájából és nem degradáló, szarkasztikus környezetben hangzott el.
És elgondolkodtató, hogy nincsenek született feministák – még a legmenőbb anyukák lányai közt se. Annyira sok tévedés, negatív sztereotipia tapad erre a szóra, hogy minden lány, akinek eszébe jut, hogy mi van, ha ő is, először elhesegeti a gondolatot, aztán ha mégis kidörömböli magát a belső istennő, akkor indul a mentegetőzés és az, hogy “jó, valószínűleg feminista vagyok, de nem olyan, mint amilyennek gondolod.”

Tanulhatok; dolgozhatok; szavazhatok; ahhoz mehetek férjhez, akit szeretek – nekem kamaszkoromban és kicsit fiatalabban meggyőződésem volt, hogy a feminizmus hiszti. Ezek az írások meggyőztek arról, hogy ez az egyenlőségi meccs mennyire nincs lejátszva.

3 hozzászólás
szofisztikáltmacska>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Az az igazság, hogy nem is akartam elolvasni ezt a könyvet. A borító és a cím első ránézésre egyáltalán nem tűnt vonzónak, valami felszínes kis bugyutaságnak hittem és csak a Goodreads értékeléseknek köszönhetően adtam neki esélyt. Nem tudom, mi okból nem maradt az eredeti borító – úgy sejtem, hogy a fiatalabb korosztályt próbálják vele megcélozni –, de így majdnem kihagytam egy olyan könyvet, amiért igazán kár lett volna.
Nagyon tetszett a szerkesztés, a fejezetek ugyanis afféle stációkként vezetnek végig a feminizmus öt szakaszán (Reveláció, Harag, Öröm, Cselekvés, Oktatás). Érdekes volt arról olvasni, hogy ki hogyan eszmélt rá a saját feminizmusára, de a Harag című fejezet alatt található írások is kifejezetten tanulságosak, bár néhol igencsak pengeélen táncolnak (nemrég hozta le az egyik hazai bulvároldal, hogy ”Keira Knightley keményen beszólt Katalin hercegnének” – na ez például a könyv ezen fejezetének egyik naturális és kíméletlenül őszinte írása volt).
Sok elgondolkodtató és továbbgondolható történetet kapunk, így érdemes időt hagyni ahhoz, hogy leülepedjen minden mondat. A teljesség igénye nélkül szó van benne szexizmusról, munkahelyi megkülönböztetésről, vulvávól, szülésről, a tanuláshoz való jogról, elvárásokról, menstruációról, egyszóval mindenről, amit egy nő élete során megtapasztalhat. Mindez kíméletlenül őszintén, olykor viccesen, máskor komoran.
Bővebben: https://szofisztikaltmacska.blog.hu/2018/10/21/scarlett…

3 hozzászólás
LRn>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Kezdjük mindjárt azzal, hogy feminista vagyok. És nem járok rózsaszínben.

A két dolog persze nem zárja ki egymást, nyugodtan járhatnék abban, ha akarnék, attól még feminista lennék; mégis, a két dolog között (esetemben) van ok-okozati kapcsolat – a döntés szabadsága.

Ez a könyv első sorban azoknak való, akik még nem tudják magukról, hogy feministák – aki már kicsit is beleásta magát a témába, annak sok újdonságot nem fog mondani. Ezért, és persze a félreérthetetlenül tinilányokra szabott dizájn miatt (már ami a magyar kiadást illeti) főleg tizenéves lányoknak ajánlanám az elolvasását.

Vegyesek az érzéseim a kötettel kapcsolatban. A feminizmus témája számomra fontos, hétköznapjaim során gyakran felmerül, rendszeresen folytatok többé-kevésbé produktív vitákat a környezetemmel ennek kapcsán, így azt is fontosnak tartom, hogy a fiatalok is találkozzanak ezzel a témával, hogy minél hamarabb gondolkodhassanak róla, s hogy a kötet címében is sugallt tévhiteket helyre tehessék magukban – hogy a feminizmust ne szitokszóként használják.

A könyv megjelenésének ezért nagyon örültem, még akkor is, mikor megláttam ezt a (szerintem) szörnyű borítót (pedig a jó tálalás kényesebb témák esetében különösen fontos!). Szörnyűnek tartom például azért, mert szerintem helyből kizárja a fiúkat/férfiakat a lehetséges olvasók közül, pedig ez a téma számukra is érdekes. Még nekem is kínos egy ilyen borítójú könyvet elővenni a buszon, olyan komolytalannak, bagatellnek tűnik (egy férfi kollégám ki is röhögött vele – még nem tudja, hogy egy-két szöveget bizony el fogok vele is olvastatni belőle…) De gyakorló feministaként nem hagytam, hogy a kötet külseje elvegye a kedvem a tartalmától, így belevágtam.

A kötet szerkezete öt szakaszon keresztül épít fel egy ívet (Reveláció, Harag, Öröm, Cselekvés, Oktatás), s beiktat Egy szusszanásnyi költészetet is középtájon. Ez a felépítés illusztrálja mind a feminista mozgalom, mind az egyéni feministává válás folyamatát, így jó szervezőelvnek tartom, bár nem minden szöveg sorolható be egyértelműen egy-egy szakaszba (ami nem baj, sőt természetes). A szövegek grafikai megjelenítése azonban kiverte nálam a biztosítékot: tele van csupa nagybetűs kiemelésekkel, gyakran rögtön egymás után kétszer hangzik el egy mondat, máskor csak nagybetűvel, megint máskor oldalakkal később jön elő a nagybetűs változat, de nem mindig egyező fordításban. Azt az érzetet keltette bennem ez a szétszabdalt, darabos szövegtest, hogy a szerkesztő nem nézi ki az olvasóból, hogy képes odafigyelni az amúgy sem hosszú szövegekre, ezért szinte minden lapozáskor a képébe ordít valami hangzatosabb mondatot (mint egy sztereotip, transzparensét lengető, radikális feminista). Ettől a szövegképtől blogokon, hírportálokon is rosszul vagyok, de egy könyvben különösen zavaró volt. A könyv egyik fontos üzenete, hogy gondolkodj kritikusan, és ne hagyd, hogy mások szabják meg, mit akarsz, mit gondolsz – erre fogja, és óriás betűkkel az arcodba tolja a tanulságot. Ellentmondást érzek ebben, de lehet, hogy csak öreg vagyok.

De még nem is ejtettem szót a lényegről, a szövegekről! Nos, itt sem minden fenékig tejfel (kezdve a rengeteg hibával, elgépeléssel). A könyv nagyot vállal azzal, hogy sok különböző kultúrából és élethelyzetből emel be nézőpontokat, ez a törekvés pedig lényeges, még akkor is, ha emiatt sok olyan szöveg is bekerül, amelyen látszik, hogy nem profi író tollából származik, de lelkes és őszinte, így hatásos. Kerültek azonban közéjük olyan szövegek is, amelyek alighogy elkezdődtek, már véget is értek, és nem jutottak el odáig, hogy bármiféle hatást tudjanak kiváltani – olyanok voltak, mint egy nemszeretem házi feladat, amin túl kell esni, és kész, vagy mint egy bevezető bekezdés, aminek a folytatását megette a kutya. Szerencsére voltak olyan szövegek is, amelyek okosan és jól vannak összerakva, és ilyen kis terjedelemben is képesek voltak átadni valamit. Tetszett a szövegek sokfélesége és személyessége – vers, esszé, lista, kiáltvány, fiktív napló egyaránt van köztük –, és örültem neki, hogy a végén helyet kapott Claire Horn szövege, A feminista gondolkodás rövid története is, amely valóban nagyon röviden, de mégis informatívan tekinti át a feminizmus történetét, így ad egy kis fogódzót, kiindulási pontot azoknak, akik most ismerkednek a feminizmussal, kontextust ad néhány fogalomnak és folyamatnak, amelyre a többi szöveg utalt a korábbiakban. Jó ötletnek tartottam azt is, hogy magyar szerzők is írtak néhány szöveget a kötetbe – minden fejezetbe került legalább egy magyar szöveg is. Amellett, hogy számos, általunk kevéssé ismert élethelyzet megjelenik a könyvben, hogy szélesítsük ismereteink spektrumát, a magyar szerzők segítségével az „otthonos” közegünk problémái is teret nyernek.

A sokszínűség ünneplése közepette is maradt bennem hiányérzet: érdekes lett volna férfi nézőpontot is beemelni a kötetbe – hogyan éli meg egy férfi a feminizmust? Hogyan ismerte fel, hogy számára is fontos? Tudom, hogy ezek „történetek nőktől nőknek”, de ha már az az egyik alapvetésünk, hogy nő és férfi egyenlő, de nem egyforma, akkor miért ne hallassák a férfiak is a hangjukat?

Az értékelésemből is látszik, hogy még nem jutottam dűlőre ezzel a könyvvel. Elég gyorsan elolvastam (és az értékelést is gyorsan írtam meg), így a véleményem még képlékeny. Gondolkodnom és beszélnem kell még róla, hogy határozottabban tudjak állást foglalni, őszintén tudom-e ajánlani az elolvasását. Pillanatnyilag azt gondolom, hogy az olvasók vannak olyan okosak, hogy kiválogassák maguknak a számos megközelítés közül a számukra érdekesebb, értékesebb gondolatokat, és felhasználják őket, ha elindulnak a feminizmus útján – vagy épp ösztönözni szeretnének valakit, hogy tegyen így.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Számomra döbbenetes, hogy a feminista szó milyen szitokszó modern korunkban. A jogaikért karakánul kiálló hölgyekről rengeteg téveszme terjeng, miszerint pl. férfigyűlölők, nem hordanak melltartót és rózsaszínt. Egyik sem igaz, régen elmúltak már a melltartóégetős idők, a rózsaszínt miért ne viselné, akinek jól áll a szín, a férfiakkal pedig semmi bajuk sincs. Egyszerűen csak arról van szó, hogy felnőtt egy olyan női generáció, akinek már természetes, hogy egyetemre jár, saját karriert épít, és egyenjogú kapcsolatban szeretne élni. A metoo mozgalomnak megvannak a maga vadhajtásai, azonban erőteljesen jelzi, hogy szintet lépett a női jogokért vívott küzdelem, amelyet nem is olyan régen a szüfrazsettek indítottak el. Ezeknek a bátor és erős hölgyeknek köszönhetjük mi, lányok, hogy szavazati jogunk és törvény előtti egyenlőségünk van, azonban ahogyan változtak az idők, egyre inkább öntudatra ébredtek a nők, döntögetik a tabukat és az üvegplafont. Elsőre talán meglepőnek tűnik, hogy ezzel a komoly témával a Menő Könyvek foglalkozik, amely a tinikre és a 20-as korosztályra koncentrál, de ha jobban belegondolunk, nem nekem, a 42 éves, érett nőnek kell elmagyarázni, hogy mi is az a feminizmus, hanem nekik. És pont ilyen rövid, de velős szövegekkel, amelyeket híres emberek követtek el, akiknek a véleményére érdemes adni (az eredeti angol kiadást kiegészítették olyan ismert magyar nők írásaival, mint pl. D. Tóth Kriszta, Rácz Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina), lehet a legjobban hatni rájuk, és idejekorán beletáplálni a fejükbe, hogy mit is jelent a fogalom, hogyan lehet hozzá értelmesen közelíteni, mennyire sokrétű a téma, és egy folyamatos fejlődést jelent, ahogyan az ember lánya előrehalad az életében. Változó színvonalúak az írások (erősen érződik, hogy ki az, aki hivatásszerűen foglalkozik a műfajjal), és néha kicsit harsányak, de azt gondolom, hogy egy fontos könyvről van szó, amelyből a célcsoport tökéletesen megértheti a feminizmus lényegét.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2018/10/29/konyvkritika_…

Belle_Maundrell >!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Régóta kíváncsi voltam erre a könyvre, de mindig lenyúlták előlem a könyvtárban, szóval nagyon örültem, amikor végre sikerült lecsapnom rá. De azért meg kell jegyeznem, hogy ez a borító nem a legszerencsésebb választás, mert olyan, mintha valami szerelmetesen cuki ifjúsági regény lenne. Ráadásul biztosra veszem, hogy elriasztja a potenciális férfi olvasókat.
A tartalmával elégedett vagyok, valami biztos lehet benne, mert egy délután alatt elolvastam. Lehet, hogy nem ártott volna még elszöszmötölni vele, de igazából nem sok újdonságot nyújtott információszinten, amit emésztgetni kellett volna, inkább csak bemutatta, hogy sok-sok különböző nő számára mit jelent a feminizmus. Inkább személyes jellegű, mint tájékoztató írások, de mindegyik azt sugallja, hogy mennyire fontos egymás elfogadása és támogatása és a nemek közti egyenlőség. Örültem, hogy külön kitértek a feketék jogaival kapcsolatos mozgalmakra és a genderkérdésre is, mert így a laikusok számára is világos, hogy milyen sokrétű problémákkal foglalkozik a feminizmus, nem csak annyi, hogy „a nők jobbak a férfiaknál”.
Egyébként durva, hogy mennyire el vannak tájolva az emberek ezzel a remek fogalommal kapcsolatban, meg hogy csodás kis hazánkban a begyöpösödöttebbek milyen negatív felhangot társítanak hozzá. Az agyamra megy, amikor valaki megjegyzi, hogy „milyen kis feminista vagy”, amikor nem értek egyet valami kőkorszaki nézettel. És olyan szomorú, hogy ez sokszor nők/lányok szájából hangzik el, holott ha nem lettek volna feministák, akkor iskolázatlanul, szavazati jog nélkül moshatnák a férjük szennyesét, miközben évente szülnek egy gyereket. Amúgy is annyira hihetetlenül idegesít, amikor olyanok akarnak okoskodni valamiről, akik nem is tájékozottak a témában.
A különböző írások színvonala egy kicsit hullámzó, azért lehet érezni, hogy ki foglalkozik írással, és ki az, aki csak beugrott. A hangulatuk is elég sokféle, vannak benne megrázó, felemelő és humoros szövegek is. (Én személy szerint nagyon bírtam Kat Dennings paranoiás anyukáját, ami ugyan nem adott hozzá valami sokat a könyvhöz, de borzasztó szórakoztató volt. És ismerős.)
Jó, hogy magyar írók is kerültek a hazai kiadásba, bár nekem csak Tóth Krisztináé és Szabó T. Annáé tetszett igazán, az a fesztiválozós kifejezetten nem jött be. Átjött az üzenet, de valahogy akkor is kilógott. És a káromkodást is utálom, tökmindegy, hogy férfi vagy nő szájából hangzik-e el.
Ha már Emma Watson könyvlistáján csak egy magyarul megjelent cím szerepel, akkor tök jó lett volna egy elérhetőbb lista is, vagy a zenei is lehetett volna hosszabb. Esetleg egy filmes. Vagy mondjuk felsorolhattak volna néhány komolyabb feminista művet, amivel elmélyülhetnek az olvasók a témában. Én már totál mélyre merültem, szóval nem zavart, csak jó ötlet lett volna. Bármikor összerakok magamnak egy csini listát.
Viszont amit úgy globálisan hiányolok az egészből, nem csak a magyar kiadásból, azok a férfiak írásai. Többször is felmerül a könyvben, hogy feminista férfiak is vannak, még az is ki van emelve, hogy pl. Harry herceg is az, szóval tök jó lett volna bepillantást nyerni a másik oldalra is, hogy ők hogy látják a dolgot. Kár érte.
A félrevezető borítót és a sok rózsaszínt – ami ugyan meg van magyarázva – leszámítva fizikailag minden rendben a könyvvel, valahogy nagyon jól esett fogni. A kiemelések kicsit zavartak, főleg, amikor egy már elhangzott gondolat volt odabiggyesztve, csak hatszor akkora betűkkel, mintha elsőre nem fogtuk volna fel, de amúgy nem panaszkodom. Oké, kicsit zavart a rózsaszín, de értem a lényeget, és egyébként én magam is azon gondolkoztam, hogy milyen megnyugtató ez a guszta kis fagyirózsaszín aminek szakszerű neve is van, de nem érdekel, amikor kiderült, hogy tényleg az. Azért megnéztem volna a rabok arcát, amikor kipingálták ilyenre a börtön falait, de ha tényleg csökkentette az agressziót, akkor hajrá, rózsaszín böriket mindenhová!
Összességében tetszett, nem egy korszakalkotó mű, de remek kiindulópont lehet, ha valaki csak most kezd tájékozódni a témában. Engem tényleg kikapcsolt, és a lelkemnek is jól esett. És nagyon örülök, hogy az én generációmban az okosabbak tudják, mit jelent a feminizmus, és nem egy kő alá bújva ismételgetik a másoktól hallott hülyeségeket.
Azért rózsaszínt továbbra sem hordanék semmi pénzért, de lelkes kis feminista maradok. Csak feketében, amiről tudjuk, hogy mindig telitalálat. ;)

Tinah>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Mindenképpen sokszínű antológia, amiben nem csak a feminizmusról, mint mozgalomról van szó, hanem egymás elfogadásáról, segítéséről, az önbizalom növeléséről, és a rasszizmus elleni küzdelemről is. Egyesek teljes őszinteséggel, akár fájdalommal mesélnek a történetükről, míg mások bohókás hangulatban, vagy versbe foglalva, továbbá szatirikus ábrázolással mutatják be, mit jelent számukra NŐnek lenni.

Bővebben: https://lapok-koze-rejtozve.blogspot.com/2019/11/femini…

KönyvekkelSuttogó>!
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben

Scarlett Curtis válogatásában esszéket, verseket, rövid és hosszabb gondolatokat olvashatunk erről a férfiak és nők által is sokszor félreértett világnézetről. Szuper bevezetés lehet azok számára, akik ódzkodnak a feminizmustól, mert azt csak valami nagyon radikálisként tudják látni, gyűlölködő vagy netalán felesleges (hisztinek) dolognak képzelik; akik mielőtt elvből elutasítanának valamit, amire valamiért ilyen sok pejoratív jelentésréteg tapadt, először inkább megismerkednének vele közelebbről is. Ebben a kötetben színésznők, írónők, énekesnők, újságírók, aktivisták, különböző mozgalmak és alapítványok vezetői szólalnak meg, hogy elmeséljék, számukra mit is jelent a feminizmus, mit jelent nőnek lenni ma a saját hazájukban, szakmájukban, családjukban, illetve hogyan élik meg nőiségüket.
Ahány szerző annyiféle megközelítése akad ennek a témának, és legalább annyiféle feminizmus fogalmazódik meg az írásokban. Néha ellentmondanak egymásnak, máskor meg erősíti az egyik a másikat. S ebből is érezhetjük, hogy a feminizmus nem fekete vagy fehér, hanem rengeteg színben játszik – akár rózsaszínben is.
Női sorsokkal, női történetekkel ismerkedhetünk meg az olykor egészen hétköznapi, számunkra is könnyen ismerős helyzeteken keresztül, de elméletibb, komolyabb szövegek is helyet kaptak itt. És szerintem az olvasó, igenis tud találni ebben a válogatásban olyan gondolatot, amivel azonosulni képes. És ami talán a legfontosabb, elindíthat benne gondolatokat a saját (vagy éppen mások) nőiségéről, a nemek egyenlőségéről vagy éppen különbözőségéről. S ha már ezekről tudatosan gondolkodni kezdünk, ha már ilyen szemmel kicsit körbenézünk a világban (akár közvetlen környezetünkben, akár tágabban), akkor igenis láthatjuk, hogy bizony van miről beszélni és gondolkodni, és a feminizmus bizony a mai világban sem felesleges hiszti.


Népszerű idézetek

Poufsouffle>!

A feminizmus számomra méltóságot, egyenlőséget jelent. Azt, hogy mi, nők és férfiak, tiszteljük egymásban az embert, hogy nem élünk semmilyen előjogokkal és nem élünk vissza sem szépséggel, sem testi erővel, nem zsaroljuk egymást érzelmileg, nem mérgezzük egymást gyermeteg hazugságokkal. Hogy nincsenek tabuk és kényszerek, hogy van erőnk mindent megbeszélni, megvitatni, mérlegre tenni és közösen megoldani. Hogy felnőttnek kezeljük egymást, hogy nem nyugszunk bele az úr-szolga viszonyba, és semmilyen előny fejében nem hajtjuk bele a fejünket a magas lóról parancsoló patriarchátus igájába, hanem inkább közösen visszük a terhet, egymást támogatva és szeretve.

319. oldal, Szabó T. Anna: Mérleg

Kapcsolódó szócikkek: egyenlőség · feminizmus
szofisztikáltmacska>!

férfi és nő, nő és férfi nem egyforma, egyenlő csupán

Poufsouffle>!

Ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül, ha messzire akarsz jutni, ne egyedül menj.

264. oldal, Tanya Burr: A nők támogatása

Belle_Maundrell>!

Ha nem adnak neked helyet az asztalnál, hozz magadnak egy összecsukható széket.

422. oldal, Alice Wroe: Ha nem is veszed észre, hogy mondhatod annak magad?

Molymacska P>!

A nőknek van hangja. Ha nem hallod, talán az a baj, hogy túl hangosan beszélsz.

160. oldal

csucsorka P>!

Gyerekkorom óta tudom, hogy orvos akarok lenni. Sosem mondták, hogy nem lehetek. És tizenegy éves gyerekként nagyon hamar megtanultam, hogy a szüleim két dologgal törődnek igazán: a) hogy bánunk az emberekkel, b) mennyire vesszük komolyan a tanulást. Szóval amikor délután hazajöttem az iskolából, és mindig volt valami új ötletem (például azt mondtam anyukámnak, hogy el akarok jutni a Holdra), a szokásos válasz így hangzott:
– Szuper! Majd csomagolok ebédet!

139. oldal, Az imposztor szindróma, Alaa Murabit orvos, az Átfogó Békefolyamatok nemzetközi szószólója

Poufsouffle>!

Az olvasás és az írás, az irodalom önismeretre és mások megértésére, kritikus gondolkodására tanít és erősíti azt a zsigeri hitemet, hogy minden embernek joga van a méltósághoz, a szabadon hozott döntésekhez, nemi identitástól, bőrszíntől, vallási hovatartozástól függetlenül.

128. oldal, Rácz Zsuzsa: Adrien Mole szülte Terézanyut

adrykacska>!

A feminizmus számomra méltóságot, egyenlőséget jelent. (Szabó T. Anna)

Szabó T. Anna

Kapcsolódó szócikkek: feminizmus
Poufsouffle>!

Mert a feminizmus kérdése, ha minden sallangot lebontunk róla, alapvetően végtelenül szimpla. Egyetlenegy gondolatban összefoglalható. Ha ezt a gondolatot elfogadná mindenki a világon, akkor megvalósulna a felállás, amit mindannyian szeretnénk. Nem árkot ásni kell, hanem egymás mellé állni; férfiaknak és nőknek.

13. oldal, D. Tóth Kriszta: Feminizmusom - Egy haiku margójára

1 hozzászólás
Poufsouffle>!

Értékeld az egyszerű dolgokat az életben. Ez most nyálasnak tűnhet, de igaz. A lányok többsége, akikkel találkoztam, megtalálta a boldogságot és szépséget a mindennapi cselekvésben és a kapcsolatokban. Legyen szó virágöntözésről vagy egy jó beszélgetésről. Ez emlékeztetett engem arra, hogy ne vegyem olyan magától értetődőnek ezeket a jó dolgokat.

265. oldal, Tanya Burr: A nők támogatása


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Tracy Chevalier: Isten teremtményei
Nick Hornby (szerk.): Beszélgetés az angyallal
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Vas István (szerk.): Vallomás
Kemény Ferenc: Tengertől tengerig
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái
Falus Róbert – Szilágyi Péter (szerk.): A múzsák dicsérete
Gál Zsuzsa (szerk.): A zene szava