XII. ​Pius és a Harmadik Birodalom 2 csillagozás

Az ​utóbbi években fokozódott az érdeklődés a pápaság legújabb kori története és különösen a pápaság és a fasizmus kapcsolata iránt. Míg Hochhuth „Helytartó”-ja az irodalom oldaláról ragadta meg – valóságos szellemi-politikai vihart kavarva – ezt a problémát, addig mások, köztük jelen kötet szerzője, a történettudomány eszközeivel kíván hozzájárulni a polémia tisztázásához.
S. Friedländer nem marxista szerző, mindazonáltal kutatásaink eredményei sok vonatkozásban igazolják a marxista történetírás számos megállapítását . Így pl. könyvéből, az általa „megszólaltatott” dokumentumokból újabb meggyőző adalékokat kapunk arra nézve, hogy a pápaságnak szerepe volt a szovjetellenes támadás előidézésében. Részletesen szól a szerző a pápának a zsidók üldözésével és fizika megsemmisítéséről kapcsolatos ténykedéséről. A közölt dokumentumokból az derül ki, hogy pápa itt-ott burkoltan kénytelen volt fájlalni az események alakulását, azonban hosszú évekig egyetlen határozott Hitler-ellenes… (tovább)

Az ​utóbbi években fokozódott az érdeklődés a pápaság legújabb kori története és különösen a pápaság és a fasizmus kapcsolata iránt. Míg Hochhuth „Helytartó”-ja az irodalom oldaláról ragadta meg – valóságos szellemi-politikai vihart kavarva – ezt a problémát, addig mások, köztük jelen kötet szerzője, a történettudomány eszközeivel kíván hozzájárulni a polémia tisztázásához.
S. Friedländer nem marxista szerző, mindazonáltal kutatásaink eredményei sok vonatkozásban igazolják a marxista történetírás számos megállapítását . Így pl. könyvéből, az általa „megszólaltatott” dokumentumokból újabb meggyőző adalékokat kapunk arra nézve, hogy a pápaságnak szerepe volt a szovjetellenes támadás előidézésében. Részletesen szól a szerző a pápának a zsidók üldözésével és fizika megsemmisítéséről kapcsolatos ténykedéséről. A közölt dokumentumokból az derül ki, hogy pápa itt-ott burkoltan kénytelen volt fájlalni az események alakulását, azonban hosszú évekig egyetlen határozott Hitler-ellenes lépésre sem szánta el magát.
A könyv Magyarországon való megjelentetésének különös érdekességet kölcsönző az a tény, hogy utolsó fejezete kifejezetten a magyarországi zsidók deportálásának szemszögéből vizsgálja a katolikus egyház magatartását. Éppen ezzel kapcsolatban 1944. május 15-én, tehát meglehetősen későn került sor a pápaság első világos tiltakozására.
A szerző alkotó módszerét a szerénység, és a következtetések levonásában a nagyfokú tartózkodás jellemzi.A szerző inkább kérdéseket tesz fel, melyek kétségkívül igen kényelmetlenek a pápaságnak, mivel magyarázatot kérnek a „hallgatásra” és a nácizmus iránti szimpátiára.