Színház ​az egész világ – Molnár Ferenc regényes élete 4 csillagozás

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ – Molnár Ferenc regényes élete Sárközi Mátyás: Színház az egész világ – Molnár Ferenc regényes élete

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A Színház az egész világ című könyv tartalmazza még a Liliom öt asszonyát is.

>!
Noran, Budapest, 2010
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632830315
>!
Osiris, Budapest, 1995
156 oldal

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

fulbea P>!
Sárközi Mátyás: Színház az egész világ – Molnár Ferenc regényes élete

Őszinte rajongója vagyok a kornak. Mind a nyelvezet, mind az akkori élet, a virágzó főváros, kávéházak, gazdag irodalmi élet vonzó miliő számomra. Életrajzokat is boldogan olvasok a korszak kiemelkedő személyiségeitől, pláne, ha át tudja adni a kor hangulatát. Ebben a 157 oldalban sikerült.

Legelismertebb és a legjobban megfizetett magyar író volt Molnár már a saját korában.
A Liliomot a 20-as években Németországban 200 színház tűzte műsorára. Több színdarabját előbb játszották külföldön, mint itthon.
42 színdarabot írt, regényeket, tucatnyi prózát, visszaemlékezést, naplót, karcot, újságcikket, tudósítást. Gyakran ő maga rendezte a darabokat.

Molnár gyerekkoráról csak néhány oldal szól, amiből kiderül, hogy tehetős szülei gyakran vitték nyáron Budára, a Margit szigetre az eleven fiukat, és annak húgát. MF már iskolai beírtása előtt megtanult írni-olvasni ( igaz foglalkozott vele házitanító). Húga szerint gonoszkodó kisfiú volt, őt gyakran megalázta.
Már gimnazista korában kezdett érdeklődni a színház, újságírás, színdarab írás iránt. Attól kezedbe, hogy Vészi József felkarolta, és felvette a Budapesti Naplóhoz, meglódult az újságírói karrierje. Vészi sztárriportert akart belőle faragni, és őt küldte külföldre, hogy tudósítson, és riportokat készítsen ismert művészekkel.
Megtudtam a könyvből, hogy a színdarab szűkében lévő Beöthy László a Nemzeti Színház igazgatója bohózatot rendelt Molnártól jó pénzért, mert gondolta, hogy a friss, humoros újságíró tudna írni egy szórakoztató darabot. Így született meg A doktor úr. Ám mégis a Vígszínház adta elő, mert közben Beöthyt kirúgták a Nemzetiből. Ettől kezdve nem volt megállás, megtalálta az írói hangját, és ontotta a színműveket.

Élvezetes, könnyen olvasható élettörténet Molnár Ferencről. Az unoka, Sárközi Mátyás meséléséből egyáltalán nem jön le, hogy elfogult lenne a híres író iránt. Nagyon korrekten, őszintén, nem kímélve magát, sem a családját, a kínos, néha kellemetlen eseményeket és jellemeket az olvasó elé tárja.
Kifejezetten a színdarabokat helyezi előtérbe, életrajzot mesélve a darabokról esik folyamatosan szó, a kor ismert színházi figuráival együtt. Regényei is felbukkannak, de nem azokon van a hangsúly.
Sárközi a források felhasználásával egészen jól átadja Molnár jellemét. A mindig sziporkázó író rosszabb pillanataiban azért előbújt a hisztis hipochonder, dühkitöréses hangulat, depressziós melankólia. Folyamatosan igényelte az elismerést, dícséretet. Megfelelési kényszere volt, a kritikát rosszul tűrte. Szerelmeivel, családjával furcsa viszonyban volt.

Aki szereti ezt a korszakot és az irodalomtörténetet, annak ajánlott írás!

>!
Osiris, Budapest, 1995
156 oldal
5 hozzászólás
Márta_Péterffy P>!
Sárközi Mátyás: Színház az egész világ – Molnár Ferenc regényes élete

Alapos volt, érdekes, sokat megtudtam a művekről is. Rájöttem, milyen keveset olvastam még Molnártól, igyekszem pótolni.
Néha túl aprólékosnak éreztem, különösen a színművek taglalását, ezért vontam le fél csillagot. Köszönöm @fulbea-nak, hogy felhívta a figyelmet a könyvre!
Már korábban megszereztem Molnár Ferenc lányáról egy könyvet, nagyon érdekel még az ő élete, az lesz majd a következő ebben a témában.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

fulbea P>!

Molnár Ferenc és Fedák Sári csatája még a válásuk után is jó ideig tartott. Zsazsa, aki színésznőként sosem használta Molnár nevét, szerepet kapott New Yorkban, és tudva, mennyire ismert ott exférje, ragaszkodott hozzá, hogy nevét SÁRI MOLNÁR-FEDÁK-ként írják ki a színház fölé. Napokon belül a következő keretes hirdetés jelent meg a New York -i sajtóban:
“A magyar színművésznő, aki Sári Fedák-Molnár néven lép fel a Broadwayn, nem a feleségem és nem az anyám. Molnár Ferenc.”

105. oldal

Márta_Péterffy P>!

A Fészek Klubban részvétteli arccal lépett az íróhoz egy barátja:
-Ami az új darabodat illeti, Feri, ha őszinte akarok lenni…
Molnár itt félbeszakította:
-Öregem, csak akkor vagyok hajlandó beszélni a darabról, ha nem leszel őszinte…

100. oldal

fulbea P>!

Az az igazság, hogy Molnár belefáradt a pesti intrikákba. Nem szerette az irigységteljes udvarlást, amivel körülvették, és úgy érezte nem érdemli meg a sajtó, a régi és új kollégák csipkelődéseit. Kikapott tőlük a kozmopolitizmusáért és fumigálták minden újabb színművét. Nagy jövedelméért pedig elnevezték “Csekkszpír”- nek.

109. oldal

fulbea P>!

Mint tudjuk, akkoriban a New York napi huszonnégy órán át nyitva volt, kulcsait Molnár jelenlétében ünnepélyesen hajították a Dunába. Délutánonként, a kávézási csúcsidőben, elűzték a pohár szódavíz mellett hosszas alkotásba merült újságírókat a New Yorkból, méghozzá úgy, hogy ilyenkor katonazenekar szórakoztatta az úri közönséget.

15. oldal

Ninácska P>!

Európa izgalmasan, érdekesen svungba lendült nagyvárosa volt Budapest az 1870-es években. A kiegyezés utáni időszak immár iparfejlődéssel színezett gazdasági megugrása nyomán Budapest igényévé vált, hogy felnőjön Bécs mellé, mint a Monarchia második fővárosa. Lukács János két megfigyelését bocsátja vitára Budapest 1900 című kiváló könyvében. Az egyik szerint az építkezési láz és a pénzügyi fellendülés annak az önbizalomnak volt köszönhető, amely szoros kapcsolatban áll a magyar temperamentum jellemző vonásával, miszerint a magyarok mélyen gyökerező pesszimizmusát gyakran töri meg hirtelen élni vágyási roham. A másik tétel legalább ennyire figyelemre méltó. Arról szól, hogy minek köszönhette kiegyensúlyozottságát e századfordulói fejlődés. Lukács úgy látja, hogy a régebbi német-magyar polgárság egészséges konzervatimizmusa tartotta kordában az egyre fontosabbá váló zsidó középosztály minden újdonságra reagáló vagy túlreagáló, izgatott lelkesedését. De éppen ez az utóbbi réteg mutatkozott leghajlamosabbnak a nyugati kozmopolita eszmék befogadására is, amelyeket megnyergelhettek és a hazai írásművészet hasznára tehettek magukévá a fiatal írók. 1878. január 12-én doktor Neumannéknál kisfiú született, az ifjú doktorné nagy boldogságára, hiszen az előző évben vesztette el kétéves gyermekét, Lászlót. Az újszülött erős, egészséges csecsemőnek tűnt, s Neumann Mórban újra feléledt a remény, hogy lesz, aki majdan átvegye az orvosi rendelő vezetését. Azt álmában sem gondolta volna, hogy húsz évvel később fiát, mint a toll mesterét, ismerni fogja az egész ország és nem sokkal később az egész világ.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bächer Iván: Kutya Mandovszky
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Estók János – Szerencsés Károly: Híres nők a magyar történelemben
Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza
Kéky Lajos: Beöthy Zsolt
Mohay Béla: Katherine Mansfield világa
Dániel Anna: A világ színpadán
Bókay János: Bohémek és pillangók
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról