Színház ​az egész világ 11 csillagozás

Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya
Sárközi Mátyás: Színház az egész világ

„A ​XX. században nem volt híresebb, sikeresebb drámaíró Molnár Ferencnél. A "Színház az egész világ” róla szól, unokája írta. Nem esztétikai értekezés és nem irodalomtörténet, mégcsak nem is családregény. Molnár életének főbb eseményeit, karrierjének csomópontjait beszéli el, laza anekdotafüzérben. Olyan olvasmányosan, élvezetes és enyhe iróniával átitatott stílusban, ahogyan a nagypapa is írt." (Barabás Tamás)

„Mulatságos könyvet írt Sárközi Mátyás anyai nagypapájáról. Tallóz Molnár elmés mondásaiból, válogat megtörtént vagy hírlelt anekdotáiból. Közöl továbbá eddig publikálatlan leveleket, közöl családi szóbeszédeket, amiket serdületlenül hallott. Szépen megírta nagyapja "regényes életét”." (M.G.P.)

„Sárközi Mátyás könyvről könyvre, színdarabról színdarabra kíséri végig Molnár Ferenc pályáját. Érdekes, szellemes történetekkel fűszerezve mutatja be az életutat, s világít rá egyszersmind a korszak jellegzetességeire.” (Kenyeres Zoltán)

A „Liliom öt… (tovább)

>!
Noran, Budapest, 2010
326 oldal · ISBN: 9789632830315 · Illusztrálta: Kolozsvári Andor
>!
Osiris / Századvég, Budapest, 1995
156 oldal · ISBN: 9633790549

Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Henri de Toulouse-Lautrec · Henrik Ibsen · Vészi Margit

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

latinta P>!
Sárközi Mátyás: Színház az egész világ

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

2013. április 20-án vettem a Könyvfesztiválon, ahol dedikáltattam is a szerzővel, aki a következőket írta:
…-nek felfedem a nagypapa minden titkát.
Szeretnivaló írás, meg közben egy csomó más olvasnivaló könyvet is találtam.
Köszönöm!


Népszerű idézetek

Bogas>!

A Magyar Színházban is érvényt nyert a molnári kritérium, miszerint: „Egy előadás akkor sikeres, ha a pénztárosnőnek egy perce sem marad kötögetni, viszont a súgó békén kötögethet, mert már minden színész betéve fújja a szövegét.”

104. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

1 hozzászólás
latinta P>!

Budapest századfordulói lendülete megteremtette a kedvező feltételeket és az ösztönző légkört a kor fiatal írói számára. Molnár huszonkét évesen, szinte egyik napról a másikra lett a város sikerembere, és élvezte, habzsolta a sikert. Az idő tájt járt Budapesten Ferenc József, és a kormány megbízta Ligeti Miklóst, Molnár jó barátját, hogy mintázzon róla mellszobrot valamelyik középület számára. A király kegyeskedett néhányszor modellt ülni Ligeti műtermében. Hogy megtörjön a csend, néhány szóra méltatta a művészt.
– Hogy vannak a magyar szobrászok?
– Köszönöm a kérdést, felség, nagyon jól.
– És a festők?
– Köszönöm, felség, ők is jól vannak.
– És… az irodalom?
– Van egy új, fiatal írónk – mondta Ligeti –, Molnár Ferenc. Sokat ígérő tehetség.
Ezen a ponton egy kis szünet állt be a beszélgetésbe. Aztán Ferenc József megköszörülte a torkát. Ligeti arra számított, hogy megkérdi: „Mit ír ez a fiatalember?” De ő császári és királyi felsége, Európa leggazdagabb uralkodója, a szemrehányás enyhe árnyalatával, mint akinek egyáltalán nem tetszik a dolog, ezt mondta:
– Hallom, sok pénzt keres.

27. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Ferenc József · Molnár Ferenc
Bogas>!

A Liliom persze üzenet volt Vészi Margitnak is, hogy azért, mert valaki – mint a darab főhőse – megüti asszonyát, attól még szeretheti tiszta szívből. Margit nem értett egyet ezzel és elvált.

60. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Kapcsolódó szócikkek: Vészi Margit
1 hozzászólás
latinta P>!

Az úgynevezett nagyszobában dolgozott, hat kollégájával. A többiek meglehetősen zavarták. Hogy némi nyugalmat biztosítson magának, ponyvából készített fülkét az egyik sarokban, de ha tárcát vagy színes anyagot írt, ott sem tudott megfelelően koncentrálni, így szokott rá, hogy e célból a New York kávéházba menjen át, s fenn az erkélyen körmölje cikkeit. Akkoriban még lehetett a pincértől tollat, tintát és kéziratpapírt kérni, hitelről – sőt, a közkedvelt főpincér esetében –, kisebb kölcsönökről nem is beszélve. (Úgy tudni, azt követően vonta meg a New York az íróktól a tintát, hogy Karinthy véletlenül kidöntött egy félüvegnyit egy pamlagra. Attól kezdve csak ceruzát kaphattak a pincértől.)

16. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Kapcsolódó szócikkek: Karinthy Frigyes · New York Kávéház
latinta P>!

Valóban sok pénzt keresett Molnár, de meg is dolgozott érte. Rengeteget publikált, irodalmi prózát, közérdekű tárcát, színes krokit. Még mindig szívesen írt a New York kávéház karzatán. Valaki megjegyezte: „Biztosan az írás összeszedettségének rovására megy, hogy ott a New Yorkban, tányércsörgés és beszédzsongás, sőt: zenebona közepette próbálsz alkotni.”
„Miért ne?” – kérdezte Molnár. „Most olvastam a német lapokban, hogy korunk nagyja, Ibsen is kávéházban ír.”
Ibsenre évekig hivatkozott Molnár, egészen addig, amíg Budapestre látogatott első színműveinek skandináviai irodalmi ügynöke, a dán Folmer Hansen, aki személyesen ismerte Ibsent és eloszlatta az Ibsen-legendát. Kiderült, hogy a norvég idegenvezetők, a főváros nevezetességeit mutogatva, bizonyos oslói kávéházakhoz viszik a turistacsoportokat, és előbb kívülről, az üvegen át, majd tisztelettudó távolságot tartva, belülről is megmutatják, amint a cvikkeres idős úr, a jellegzetes pamacsszerű, ősz pofaszakállával, nagyban alkot a kávéházi márványasztalon.
– Nos – mondta Folmer Hansen –, a baj csak az a dologgal, hogy több ilyen kávéház van, és mindegyikben található egy-egy Ibsen. Ezek idős színházi statiszták, akik szerény gázsiért beülnek a jobb oslói kávézókba, és Ibsennek maszkírozva szorgalmasan róják a sorokat a papírra. Talán azt írják össze, mit vásároljanak hazafelé a fűszeresnél.

27-28. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Kapcsolódó szócikkek: Henrik Ibsen · New York Kávéház
latinta P>!

Mint tudjuk, a New York akkoriban huszonnégy órán át nyitva volt, kulcsait, Molnár jelenlétében, ünnepélyesen hajították a Dunába. Délutánonként, kávézási csúcsidőben, elűzték a pohár szódavíz mellett hosszas alkotásba merült újságírókat, mégpedig úgy, hogy ilyenkor katonazenekar szórakoztatta az úri közönséget.

16. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Kapcsolódó szócikkek: New York Kávéház
latinta P>!

Molnár maga Toulouse-Lautrec ecsetjére méltó alakja lehetett a Montmartre éjszakai világának. Ekkor még nem viselt monoklit gyenge jobb szemén, de igen széles karimájú művészkalapot hordott, amely jelezte, hogy nem mindennapi koponyát takar. Korabeli leírások szerint jóképű ifjú volt, a századforduló eszményének megfelelő: hosszú fekete haját középen választotta el, arca kerekded volt, fekete szemének pillantása okos és vidám.

22. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Kapcsolódó szócikkek: Henri de Toulouse-Lautrec
latinta P>!

Molnár munkabírása elképesztő volt. Dolgozott a Hét-nek, segédszerkesztő volt a Kakas Márton-nál. Bár a Budapesti Napló hozta le cikkei java részét, bedolgozhatott máshová, például az Új Idők-be vagy a Fidibusz-ba. Kisregényt írt Magdolna címmel, bulvárdarabok mellett Anatole France-ot fordított. A taposómalom egy időre elkedvetlenítette, az újságírók réme, az állandó határidőkényszer nyomasztotta. Felmerült benne a kétség, hogy talán másra hivatott. Ógyallán Konkoly-Thegét, a csillagászt interjúvolta meg, és azon töprengett, ne inkább a csillagászattal jegyezze-e el az életét. Még a katonai pálya lehetősége is felmerült – bár nem komolyan. Kacsóh Pongrác biztatta, hogy végezzen zeneszerzői tanulmányokat, néhány napig a vendége volt Kecskeméten, összhangzattant tanult tőle. De az újságírás és az írás varázsa visszacsábította.

22-23. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

latinta P>!

Molnár tehát igyekezett máshol álomra hajtani a fejét. Mivel akkoriban az újságírók első osztályú szabadjeggyel utazhattak a legtöbb vasútvonalon, megesett, hogy felült a pozsonyi vonatra, odáig és visszafelé kialudta magát az ülésen elnyúlva. De aludt a Vígszínház kelléktárában, az egyik bohózatban szereplő rézágyon, vagy akár a gőzfürdőben is.
Ám amikor valaki megkérdezte, hogy bírja ki ilyen kevés alvással, Molnár így válaszolt: „Mi újságírók sohasem alszunk. Hazamegyünk, megfürdünk – ez megfelel egyórányi alvásnak. A tiszta ing pótol még egyet. A borotválkozás úgyszintén. A negyedik óra alvás helyett iszunk egy jó erős kávét. Felnőtt ember beéri négy órával.”

23-24. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

latinta P>!

Feri már iskolába kerülése előtt tudott írni. Magántanulóként, házitanítóval kezdte tanulmányait, s a negyedik osztály elvégzése után, 1887-ben íratták be apja régi iskolájába, a Lónyay utcai református gimnáziumba.
A gyerekeknek csak mintegy fele volt református és a zsidó vallásúak száma megközelítette a húsz százalékot. Az ő szüleiktől valamivel magasabb tandíjat kértek. Eszes gyerekként mindig a legjobbak között volt, nyelvtehetsége korán megmutatkozott. Irodalomtanára, Baráth Ferenc, aki valaha Arany János tanítványa volt Nagykőrösön, arra biztatta, tanuljon meg finnül is. Egy idő után már szótárral olvasta a Kalevalá-t. A lapszerkesztés és a színház tizennégy éves kora körül kezdte érdekelni. Első, kézzel írott lapja, a Haladás 1892-ben, a nyári vakáció alatt készült a Rózsadombon, és olyanféle szenzációkkal szolgált, mint „nagypapa visszautazott Aradra”, vagy azt közölte, hogy a „lapkihordó szamárköhögést kapott, a szerkesztő fogja a lapokat kihordani”. Később húszpéldányos, litografált újságot szerkesztett a kis gimnazista.

10-11. oldal

Sárközi Mátyás: Színház az egész világ Molnár Ferenc regényes élete / Liliom öt asszonya

Kapcsolódó szócikkek: 1887 · 1892 · Arany János · Baráth Ferenc

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

József Jolán: József Attila élete
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Lénárd Sándor: Családtörténeteim
Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása
Pomogáts Béla: Radnóti Miklós
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete
Szabó Lőrinc: Harminchat év
Szini Gyula: Jókai