Regények 10 csillagozás

Sarkadi Imre: Regények Sarkadi Imre: Regények Sarkadi Imre: Regények

\"Dózsa ​György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel\" – írja Illyés Gyula irodalmunk egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összefonódott a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Regényírói munkássága a móriczi hagyomány tudatos vállalásával és folytatásával indul, de a népi irodalom szigorú valóságtisztelete ugyanúgy nyomot hagy prózáján, mint ahogy benne vibrál a modern irodalom gondolati igényessége is. Egyszerre volt kedvenc írója Tolsztoj és André Gide, A boldog ember Móricz Zsigmondja és az Iszony Németh Lászlója. Ezt bizonyítja regényírói munkásságának két fontos pólusa: a Gál János útja és A gyáva. Közülük az első Veres Péter Pályamunkások-ja és Szabó Pál Isten malmai című regénye mellett a paraszti felszabadulás maradandó értékű művészi dokumentuma. A másodikban a \"látványos teljesítményekkel való önérdekű parádézást\", az… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Harminc Év Magvető

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
670 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631510980
>!
Magvető, Budapest, 1977
398 oldal · ISBN: 9632705629
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1973
652 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Nefelejcs utca


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Terbócs_Attila>!
Sarkadi Imre: Regények

Egyszerűen tökéletes. Elképesztő és tűpontos gondolatok és cselekmények, mindennapi élethelyzetekben lélegző alakok – egyszerre felemelő és őszinteségénél fogva rémisztő ez az életműcsokor. Valahogy úgy képzelem, csakis szigorú ön- és mindenmás-elemzéssel, az én állandó szemmel tartásával és utólagos-újólagos kritikájával lehet eljutni az írás ilyetén szintjére. Szinte már nem is emberi, ahogy Sarkadi vívódásokba, viszonyulásokba, sorsfordító-súlyú és nyomtalanul elmúló indulatokba, pillanatokba belelát, ahogy beszámol azokról a szándékolatlanul is pusztító és aljas, észok és hatás nélküli, vagy csupán mélységesen emberi gondolatokról, érzületekről, amelyekre a való életben fellobbanásukat követően ideges mozdulatokkal és páni bűntudattal rögtön vastag hamuréteget vonunk, és magunk előtt is titkoljuk létezésüket. A Sarkadi-univerzumból a magam számára kihámozott tanulság sem megvetendő: a mindennapok megéléséhez szükséges bátorság talán oktalan felmagasztosítása szemben lényünk felelős döntéseket, célokat nem ismerő, a kísértő pillanatok vonzásában élő másik felével. Ez a felünk sem rosszabb vagy jobb, mint az állhatatosabb másik, és ez sem feltétlenül visz távolabb a mivégre megértésétől, de mintha perspektívája egy lenne azzal, amit közhelyesen úgy szokás jelölni: „ő is csak menekül az élettől”.

Továbbá nem állom meg. Az írásművészet magas fokának további bizonyítéka: a testiség részletezése nélkül úgy hat Sarkadi némely soraiból az erotika, hogy a gyanútlanul olvasgató ember egyszercsak azt veszi észre, hogy fejtetőtől a sarkáig bizsereg a bőre (Hrabal és mások literátus bizseregtetése nagyon is szókimondó leírások kísérő tünete :-)).

Ha mindenképpen ki kell emelni a kisregények közül egyet-egyet, nálam a töredékességében, befejezetlenségében is tízpontos Oszlopos Simeon viszi el a pálmát, noha befejezetlensége nyilván nagy csalódás. A Viharban és – úgy képzelem, az ennek folytatásaként olvasandó – A gyáva alig marad el ettől, ahogy a Bolond és szörnyeteg is meggyőző. Talán az egyedüli Tanyasi dúvad lóg ki ebből a válogatásból, legalábbis számomra. Meg van írva az is, szó se róla, de valahogy nem hagy nyomot; egy tragikus színezetű móriczi történet.

A Tanyasi dúvad kihagyható. De a többi szerintem kötelező.

madárka>!
Sarkadi Imre: Regények

Bolond és szörnyeteg
Csak azért volt érdemes elolvasni, hogy még jobban sajnáljam és szeressem Sebők Zoltánt az Elveszett paradicsomban.

Epilógus>!
Sarkadi Imre: Regények

Az legelső Sarkadi-élményem – Az elveszett paradicsom színházi előadása – után a szerzőt kifejezett kedvencemmé avattam.
E gyűjteményes könyve olvasása közben, majd azt követően – néhány évtizeddel idősebben –, már alábbhagyni látszik az ifjúkori lelkesedésem.
Az az érzésem, hogy az életmű regényekre vonatkozó szelete, mint ahogyan az író élete is – sajnálatosan töredékes.
Ötletek ígéretes, ám kidolgozatlan gyűjteménye.
Ez a kötet számomra az ötvenes évekbeli értelmiség töprengése, tétovázása, útkeresése.
Még egy kicsit az elkövetkező hippi-korszakot is megelőlegezi – bár ez meglehet, az én utólagos belemagyarázásom-érzésem.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
670 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631510980
talaltamnevet>!
Sarkadi Imre: Regények

Ingadozó a kisregények színvonala és tartalmuk is nagyon változatos, de főleg lélektani. Ha nincs idő mindegyikre, akkor az utolsó három kisregényt ajánlom (395. oldaltól).

olvasóbarát>!
Sarkadi Imre: Regények

1960-ban írta a Bolond és szörnyeteg című művét Sarkadi Imre. Az Elöljáró beszédben a törvénykönyveket említi és azt hogyan találkozott egy orvos történetével. Sebők Zoltán figurája ebből a találkozásból ered. Ebben a regényben az orvos nem igazán szerethető, felelőtlen ember. 1961-ben írta az Elveszett paradicsom című drámáját, melyben újra felbukkan Sebők Zoltán figurája.


Népszerű idézetek

madárka>!

A szerelmes kamaszra nem az jellemző, hogy valakibe szerelmes, hanem az, hogy újdonság neki az élet.

Bolond és szörnyeteg, 228. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kamaszkor
robertjordan>!

Ettől kezdve, hogy rájött a verés ízére, rendszeresen verte a feleségét, tehetetlen szárnytalanságát akarva rajta szinte megbosszulni, amiért őt választva, elrontott valahol valamit.

Tanyasi dúvad

madárka>!

…egy dologban hasonlítunk egymásra Erzsivel. S ez az úgynevezett macskatermészet. A macska is szereti a dédelgetést, de semmi árat nem hajlandó érte adni. […] Én is igénylem a gyöngédséget s a szeretetet, mint mindenki más, de úgy, hogy akitől kapom, annak előjogai ne legyenek, és ezen a címen, fizetségül bele ne szólhasson az életembe…

Bolond és szörnyeteg, 234. oldal

Kapcsolódó szócikkek: macska
1 hozzászólás
madárka>!

…az ember alvás közben csak abba kapaszkodik bele, aki kell neki, akit semmi kényelmetlenség árán se akar elveszíteni.

Bolond és szörnyeteg, 264. oldal

madárka>!

Néztem, és éreztem, hogy szeretem.

Bolond és szörnyeteg, 265. oldal

madárka>!

S biztos, hogy találkozom még vele?
Ez utóbbit teljesen biztosnak éreztem. Az egész dolog befejezetlen volt, ide kell még valami befejezés. És nem is sokára.

Bolond és szörnyeteg, 293. oldal

1 hozzászólás
madárka>!

– Az a baj Sebők, hogy maga meg tudja magát szerettetni az emberekkel…

Bolond és szörnyeteg, 298. oldal

madárka>!

Nem érzek magamra nézve kötelezőnek semmiféle társadalmi törvényt, s erre soha a jövőben ne hivatkozz.

Bolond és szörnyeteg, 220-221. oldal

olvasóbarát>!

Éppen a levegőben lógtam.éppen abbahagytam a tudományos kutatómunkát, mert rájöttem, hogy úgyse nekem való, éppen sok-sok pénz megszerzésének gondolata foglalkoztatott, s ebből akartam kiszakadni két napra. Hazaértem, s apám halálán volt.

Bolond és szörnyeteg

467. oldal

talaltamnevet>!

– De az se változtat azon, hogy valahogy úgy érzem…
– Hogy?
– … úgy, hogy véget ért a kamaszkorom, s mától kezdve öregszem, anélkül hogy valaha felnőtt lettem volna. A korunk lenne ilyen, vagy csak én benne?

Viharban, 452


Hasonló könyvek címkék alapján

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Csukás István: Keménykalap és krumpliorr
Janikovszky Éva: Málnaszörp és szalmaszál
Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza
Janikovszky Éva: Égigérő fű
F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye
Varga Katalin: Barátom, Bonca
Szabó Magda: A Danaida
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában