Elveszett ​paradicsom 98 csillagozás

Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Sebők Zoltán agysebész édesapja 75. születésnapját ünnepli kolozsvári rokonuk, a kedves, cserfes Mira társaságában, amikor eljön hozzá balatoni házukba a fia teljesen elgyötörten. Letartóztatását várja, mert tiltott abortuszt hajtott végre szerelmén, a műtét nem sikerült, s a szerencsétlen nő belehalt a gyermekáldás elkerülésébe. Mira természetesen nem tud minderről, és fiatalsága minden bizalmával próbálja „meghódítani” a számára csodálatos férfit…

Eredeti megjelenés éve: 1961

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Populart Füzetek Interpopulart

>!
Interpopulart, Budapest, 1996
72 oldal · ISBN: 9636131759
>!
Interpopulart, Budapest, 1995
72 oldal · puhatáblás · ISBN: 9636131155
>!
76 oldal · ISBN: 9636131155

Enciklopédia 3


Kedvencelte 16

Most olvassa 3

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 26


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

A szűkszavúsága és a visszafogottsága fogott meg nagyon. Meg az idős Sebők és a gyerekei közötti viszony. Annak az érzékeltetése, hogy az ember idős korára akkor is lényegében magára marad, ha gyerekei vannak. Eljönnek az apjukhoz, leteszik elé a problémáikat, kicsit ünnepelnek, aztán elmennek. Mennek élni a maguk módján: elválni, marakodni tovább a házasságban, vagy éppen börtönbe. Az apa nem tud nekik segíteni, csak annyit, hogy sajnálja és meghallgatja őket. Nagyon visszafogottan elmondja, ő mit gondol, de még visszafogottabban hallgat arról, amit ugyan rosszall, de nem segítene vele, ha mondaná. Főként pedig próbál abban hinni, hogy majd a gyerekek a legjobbat döntik. Ez a legtöbb, amit szülőként még adhat.
Az meg már szerintem korfüggő, hogy nem hiszek én az ilyen hirtelen támadt hatalmas szerelmekben… A 19 éves Miráéban még igen, de Zoltán az elveszett lehetőségbe szeret bele, abba, hogy mi lehetett volna – de ha előtte a tiltott műtét nem lett volna, és úgy találkoznak, valószínű, hogy ugyanúgy csak játszott volna a kislánnyal is, a maga cinikus módján, és játszotta volna a nagymenőt. Túl sok itt a lenne és volna! Az meg, hogy egy „egynapos szerelem” hogy bírja ki majd a külön töltött éveket, szinte előre látható az ilyen cinikusoknak.
Ez az „elveszett paradicsom”, a baj előtti utolsó pillanat utáni vágyakozás, amire úgy gondolunk, hogy akkor még minden lehetséges volt. Csak akkor jövünk rá, mit is lenne jó tennünk, hogyan is kellene élnünk, milyen jó dolgunk is volt, mikor már késő, mert a választható lehetőségek körének jó része már örökre bezárult előttünk.

2 hozzászólás
Gyöngyi69>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Sarkadi kis kötete már vagy egy éve porosodott a polcomon – méltatlanul. Abszolút kedvencemmé vált ez a rövid történet melyben vannak szerethető szereplők, kitűnő jellemrajzok, sorskrízis, elfogadó szeretet, emberi bölcsesség.
Sebők bácsi mindannyiunk példaképe lehet, akinek gyereke van: meghallgatja azok gondjait, elmondja amit gondol róla – de nem erőlteti rá saját elképzeléseit fiaira, lányaira. Támogatja őket abban, amit ők választanak – de ott marad biztos háttérnek, ha szükségük lenne rá. Életével mutat példát, választási lehetőséget, amitől hitelessé válik. Mindannyiunknak szüksége lenne egy Sebők bácsira, akár szülőként, akár nagybácsiként, vagy csak egy bölcs szomszédként. Nekem legalábbis.

1 hozzászólás
AeS P>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Valahogy a kívánságlistámra keveredett, most pedig elolvastam, úgy, hogy direkt nem néztem utána sem a történetnek, sem Sarkadi Imrének.
Azt hiszem, ez egy értő és érző rendezővel nagyon jól működhetne színpadon, nekem néhány jelenet pusztán csak olvasva nagyon furcsa volt, és a szereplők reakcióit sem mindig tudtam értelmezni, hiányzott mögüle a mozdulat és az arcjáték.

1 hozzászólás
Szimirza P>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Rövid, tömör, velős, csodás, szerelmes, ajánlom!

efenera>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Nagyon ritkán olvasok drámát, de amikor mégis a kezem ügyébe kerül egy, az mindig fantasztikus élmény. Nem akartam, hogy vége legyen… nem akartam letenni, csak olvasni, olvasni és olvasni szerettem volna.

„Amíg az ember él, a saját erkölcsi normái szerint teszi, akármilyen is a helyzete; mindegy, hogy fiatal, utolsó éveit éli-e vagy beteg, vagy akár a siralomházban ül. A helyzet – a te helyzeted is – az legfeljebb kötelezhet, de semmi alól fel nem menthet.”

ggizi P>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Még a súlyos következményekkel járó szomorú apropó mellett is valami nagyon kedves és reményteli légkör lengte be a rövid történetet, ami az idős kor bölcsességének, szeretetének és a fiatalság üde reménységének köszönhető.
Nagyon szép és megkapó történet volt.

Frank_Spielmann I>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Hűűű… ez már valami. Magyar irodalom a legfelsőbb szinteken. (Alekosz után szabadon, blöee.)

Először elkezdtem olvasni a drámát, és azt hittem, hogy már megint valami „semmi nem történik 60 oldalon keresztül” dologgal állok szemben, majdnem abba is hagytam… de a szereplői annyira élők, én annyira láttam őket magam előtt, hogy megbilincselt. Aztán jött a cselekmény is. Kibontakozás meg minden. Izgulni is lehet rajta, jaj, mi lesz. Beszélnek itt néha olyan unalmas dolgokról is, amilyenekről csak az igazi emberek tudnak. Igazi, magyar emberek. Ki a fenét érdekel a méhészet? Meg a mittoménmilyen biológia.

Emberi. Szomorú. Szerelmes. Jó. Jó. Jó. Még most se tudom, hogy mivel hatott rám, hogy miért nem tudok 5 csillagnál kevesebbet adni rá… majd egyszer megint elolvasom, és talán rájövök. Vagy megnézem a filmet, ahogy hallom, a legjobb magyar színészek játszanak benne.

(A kedvenc részem az volt, ahol Zoltán arról beszél, milyen jó növénytrágya a vér. Mert hogy mindig a csatatereken nyílnak a legszebb virágok. Atombrutál. No.)

19 hozzászólás
klaratakacs P>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Anno tévében láttam azt az előadást, ahol a három főszereplő Kállai Ferenc, Malek Andrea és Cserhalmi György voltak, már akkor megfogott. Most olvasva még jobb, bár a háttérben hallottam a színházi verzió hangjait is hozzá.
Időtlen történetről van szó, hagymaszerűen több rétegű mondanivalóval. A tömörsége adja az igazi erejét, az a csoda, ahogy egy pármondatos párbeszéd tud szólni szerelemről, életigenlésről, kitartásról, szülői szeretetről, megtérésről, bűnbánatról. Mert ez mind benne van ebben a nyúlfarknyi darabban.
Zoltán és Mira szerelme halálra van ítélve, a szülői szeretet életben tartó ereje kétséges, a hedonista zseni késői eszmélése pedig egy tragédiának köszönhető. Mégis, ennyi rossz mellett sugárzik a darab valami végtelenül erős életörömtől. Olvassátok!

sebzek>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Szerencsés-e a tehetségtől duzzadó lángelme, a pénz, sárm, és ész keresztmetszete? Főszerepben!
Kemény dráma, a családról, és az élet döntéseiről? (igyekeztem elsütni az összes sablont) Ja, a szerelem kimaradt! De az is van.
Ahogy a műneme mutatja, a szép kezdés után persze összekavarodnak a szálak, mint egy Schönberg melódia hangjai, közben pedig folyik az alkohol, és néha egymásnak csattannak a világnézetek. Megnyílik egy csúnya, sötét lyuk a szereplők közt; időközben tetőfokára vág a kilátástalanság. A végére pedig egy igazán zamatos dráma kerekedik belőle, akárcsak egy tökéletesen kifőzött pálinka.

robinson P>!
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Nagyon emberi, drámai, nagyon érzelmes, nagyon szerelmes… Nagyon-nagyon jó!

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

madárka>!

ZOLTÁN
A rokonokat szeretem ugyan, de többnyire sose akkor, amikor jelen vannak.

Első felvonás, első kép

Kapcsolódó szócikkek: rokon
efenera>!

De várj, ne főzzek inkább egy kávét? Hozok egy vödörrel… Olyan jó hülye tud lenni az ember a reggeli kávétól, azt hiszi, hogy minden rendben van, a nap jól kezdődik.

3 hozzászólás
jmolnar>!

…a cinizmus az csak mint stílus viselhető el. Mint külsőség. De kiábrándító, ha valaki éli is a cinizmusát.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: cinizmus
madárka>!

ZOLTÁN
Te Mira, tudod, hogy semmit az életben olyan fenemód nem sajnáltam, mint azt, hogy most találkoztam veled?

MIRA.
Hol a hangsúly? Picit vár. Hogy most találkoztam… vagy: hogy most találkoztam

madárka>!

MIRA.
Szeretem a szeptembert. Olyan jó bánatos gondolatai lesznek tőle az embernek, s ilyenkor jólesik nagyokat enni, mászkálni, inni, mindenfélét… Bánatos, de vigasztaló hónap

madárka>!

ZOLTÁN.
Az elmúlás gondolata nem bánatot okoz, hanem dühöt.

Második felvonás, Első kép

madárka>!

SEBŐK
nagy szünet. Szeretted te ezt az asszonyt?
ZOLTÁN
vállat von. Hagytam, hogy ő szeressen.

tothmozerszilvia I>!

A saját pszichológiai élveboncolásomnál sose akartam jelen lenni.

efenera>!

Arról ismerni meg az öregembert, hogy szeret sokat beszélni. Feleslegesen.

Kapcsolódó szócikkek: öregség
virrasztó>!

ZOLTÁN
A saját pszichológiai élveboncolásomnál sose akartam jelen lenni. Eljön az idő, amikor nincs fárasztóbb téma az ember számára, mint saját maga.


Hasonló könyvek címkék alapján

Örkény István: Macskajáték
Örkény István: Tóték / Macskajáték
Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára
Gárdonyi Géza: Fehér Anna
Németh László: Széchenyi
Bródy Sándor: A tanítónő
Zsolt Béla: Nemzeti drogéria
Gárdonyi Géza: Annuska
Tamási Áron: Énekes madár
Reginald Rose: Tizenkét dühös ember