A ​gyáva 95 csillagozás

Sarkadi Imre: A gyáva Sarkadi Imre: A gyáva Sarkadi Imre: A gyáva Sarkadi Imre: A gyáva

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A kisregény első személyű elbeszélője Éva, luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, aki szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt.
Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, megvetett, de megszokott társasági életre.

Eredeti megjelenés éve: 1961

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Európa, Budapest, 2001
226 oldal · ISBN: 9630769247
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1986
104 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631531856
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1969
214 oldal

1 további kiadás


Kedvencelte 8

Most olvassa 3

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

sophie P>!
Sarkadi Imre: A gyáva

Egyáltalán nem nehéz visszamenni az időben, belegondolni, belehelyezkedni egy módos művészházaspár ötvenes évekbeli világába, budai villájába, elég sok film készült abban az időben, sőt filmhíradók és oktató filmek is. Hát igen, akkoriban is voltak, akik Mercedes-szel jártak, és cselédet tartottak, és voltak olyan asszonyok, akik nem a szövőgyárban próbálták a kiváló tervtúlteljesítéssel építeni a szocializmust, hanem egyszerűen csak feleségek voltak, esetleg dekoráció a férjük oldalán, – és mint ahogy most megtanultam – az IKKA-ban vásárolták a konyakot.
    Túllépve azon, hogy micsoda mesebeli véletlen indítja el a komplikációk lavináját, egy igen bonyolult szituáció közepén találjuk magunkat. Éva, a főhősnő meséli el, ami vele történt, amilyen döntéseket hozott vagy nem hozott, amiket mondott vagy nem mondott. Egy szerelmi háromszögről van szó, két férfi között kell választani, de valójában két élet, két sors között is. A végkimenetel nem túl szimpatikus, a romantikus regények nem így szoktak végződni. „Az ilyen nem kezdi újra az életét.”- mondja Éva férje.
    Valójában ez olyan regény, amelyikben egyik szereplőt sem lehet kedvelni, mindenki kínlódik. Nem tudom, Sarkadi miért festett ennyire kiélezett képet. Valójában azért vettem most kézbe, mert éppen azon a napon adták ki, amikor az író egy önpusztító életből egy hatodik emeleti tetőpárkányról lezuhanva lépett ki, Tarján Tamás szerint tisztázatlanul hagyva, hogy szándékosan vagy véletlenül (ha egyáltalán van különbség, ha különben részegen ott egyensúlyozott). A fővárosban élt akkor, főleg különféle művész emberek között. Lehet, hogy azért.

4 hozzászólás
ppeva P>!
Sarkadi Imre: A gyáva

Nem A gyáva. Hanem A gyávák. Mert ahhoz, hogy egy nő ilyen legyen, lehessen, kell egy férfi is, aki kellően gyáva egy igazi, egyenrangú emberi kapcsolathoz, házassághoz, és kvázi vesz magának egy cicababát, akit eltart, kitart, akitől nem kér még hűséget meg szeretetet se, csak legyen ott mellette dísznek. Csingilingi a Mercedes kulcstartón. Dekoráció a sérült önbizalom és ego megtámogatására, a haverok irigykedésének fenntartására, a karrier fényesítésére, hogy nagyobbnak érezhesse magát. Egy ilyen kapcsolathoz két ember kell, egy eladólány, aki kényelemből, pénzszeretetből, lustaságból és önzésből eladja magát, meg egy vevőlegény, aki a legtöbbet ígérve megveszi magának.
Ahhoz, hogy valaki magába szúrja a kisbicskát vagy megegyen egy hernyót, nem bátorság kell. Ezek virtuskodások, feltűnősködések, ettől még bőven lehet valaki a mindennapokhoz nagyon gyáva. Gyáva felvállalni egy saját önálló életet, felelősséget a saját sorsáért, feladatot találni.
A könyvben ott van az ötvenes évek végének hangulata is, szinte érezni a dolgozók fejcsóválását: milyen züllötten is élnek ezek a felkapott művészemberek meg a babáik. Lám, még az egykori ifi munkáslányt is elcsábították a könnyű életet biztosító cselédsors vonzásával. Már ő is „urizálna”, már neki se jó az egyszerű vőlegény.
De a probléma, amit a regény körüljár, az bármely korszakban aktuális.

3 hozzászólás
fülcimpa>!
Sarkadi Imre: A gyáva

Nem csak beszari. Kényelmes ez a csodaszép Éva. Ennyi.

Muszáj megemlítenem, hogy amikor már igazán érett nőnek számítottam magam, rám köszönt az utcán egy gyönyörű, magas, szemüveges fiatalember. Jé, hogy megnőttél mondtam neki. Igen. Amikor én 25, ő pedig 15 volt, akkor ismerkedtünk meg. A találkozáskor – kb. 8 év után – azonnal meghívott egy beülős estére, hogy elmondjuk, kivel mi történt. Akkor árulta el, hogy ő kamaszkorában halálosan szerelmes volt… s azóta is engem tart a NŐ- nek…
Tartjuk a kapcsolatot, édes gyerek! :)

Odin94>!
Sarkadi Imre: A gyáva

Már egy ideje szemezgettem vele a polcon, s egy bingós kihívás teljesítéséhez úgy döntöttem, végre sort kerítek az elolvasásához. Nem volt rossz, a szerzőtől ez volt az első olvasmányom. Lehet lesz még…

Maria_Petrovszki>!
Sarkadi Imre: A gyáva

értékelt egy könyvet: Izgalmas volt a nyelvezete, a környezet – amúgy minden más állandó az életünkben, van aki úgy érzi, gyáva, mert bár „Semmitől sem félek. De ahhoz gyáva vagyok, hogy a hétköznapokat éljem, hogy hajnalban felkeljek, munkába induljak, egyik nap pont olyan legyen, mint a másik, és heti jegyet vegyek a zsúfolt villamoson, sorban álljak pénteken disznóhúsért; este, lefekvés előtt elmosogassam az edényeket.” .. mások pedig az ellenkezőjétől érzik magukat gyávának, hogy ne a hétköznapokat éljék. Jó könyv, nna.

Marsie>!
Sarkadi Imre: A gyáva

Valahogy az író elérte, hogy úgy is beletudd élni magad a történtekbe, hogy alig ismered a szereplőket. A vége pedig, hát… talán pont azért lett annyira szomorú, mert a nő felismerte a problémát, de nem tudta kezelni.

gb_>!
Sarkadi Imre: A gyáva

Nem szép dolog mindig csak unatkozni meg össze-vissza nihilistának lenni.
De nem szép dolog ennyire sallangos szöveget megírni sem…
(viszont szép ilyen rövidre vágni :) )

Néro_B>!
Sarkadi Imre: A gyáva

„Mert ugye opera nincs, színház nincs, még ha Kaposvárra be is megy az ember, azt is ritkán teheti, mert messze van…”


Népszerű idézetek

Maya>!

Minden társaság eleinte a szakmájáról, politikáról beszélget, aztán ismerősökről, s ha még többet ittak, akkor nőkről s pletykákról.

38. oldal

BZsofi P>!

Elemektől, feladattól, állattól, embertől nem félek… Semmitől sem félek. De ahhoz gyáva vagyok, hogy a hétköznapokat éljem, hogy hajnalban felkeljek, munkába induljak, egyik nap pont olyan legyen, mint a másik, és heti jegyet vegyek a zsúfolt villamoson, sorban álljak pénteken disznóhúsért; este, lefekvés előtt elmosogassam az edényeket.

petibácsi>!

Félóra múlva mindenki tudni fogja a társaságból, hogy ez a fiú a szeretőm. Lám, ez is félig-meddig azt mutatja, hogy két emberről csak ki kell találni valamit, s majdnem mindig az igazat találja el az ember.

32. oldal

sophie P>!

Az ilyen nem kezdi újra az életét.

92. oldal

Maya>!

– Magának nem mondom meg, maga vénasszonyosan pletykás, úgyis kitalál valamit.
tiltakozott. Ő, mondta, férfiasan pletykál, lehetőleg mindenkiről olyat, ami nem igaz. Igazat terjeszteni másról aljasság, de nem igazat emberség, baráti tett. Nyugodtan elmondhatom neki minden dolgomat, mert ő úgyse azt fogja továbbadni, férfiasan hazudni fog rólam valamit; nőkről nem lehet olyat hazudni, hogy az nekik ártson, nőknek a rossz híre a jó híre, mert a rossz hír úgy vonzza feléjük a férfiakat, mint méz a legyet.

45. oldal

fülcimpa>!

Ha az ember jól fogalja el a napjait, akkor nem kínlódik.

Magvető 1977

Viki_Sch P>!

– Most el megyünk a Balatonhoz – mondtam. – Nem tudom, még hová, majd útközben kitaláljuk. Telehold lesz, s éjszaka beúszunk a tó közepéig. S táncolunk. Van kedved?

Lunemorte P>!

Össze voltam zavarodva. Bencét nemegyszer megcsaltam már, de mindig vigyáztam, olyannal, aki nekem ne jelentsen semmit. Legtöbbször tiszta egészségügy volt a részemről.

322. oldal (Sarkadi Imre - Regények: A gyáva)

Földi_Olinda>!

– Semmitől sem félek. De ahhoz gyáva vagyok, hogy a hétköznapokat éljem, hogy hajnalban felkeljek, munkába induljak, egyik nap pont olyan legyen, mint a másik, és hetijegyet vegyek a zsúfolt villamoson, sorba álljak pénteken disznóhúsért; este, lefekvés előtt elmosogassam az edényeket. Nem.
– Mindegy.
– Nem is volna szabad élnem.

80. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
Kertész Ákos: Makra
Örkény István: Tóték
Konrád György: A látogató
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála
Szabó Magda: Az ajtó
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Földes Jolán: A halászó macska uccája
Örkény István: Macskajáték