Dilettánsok ​történelme 5 csillagozás

Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya?
Sári László: Dilettánsok történelme

Beláthatnánk végre, hogy a történelem nem játszótér. Nem engedelmes szolgálóleánya az emberiség önjelölt tervezőmérnökeinek, és nem is a jó tündér, aki a kívánságokat várja. A történelem nem kívánságműsor, hanem hatóság, az intelligens értelem legfelsőbb hatósága. A józan egyeztetések és finom, érzékeny illesztések pszichikai tere. Minden óvatlanságot kegyetlenül megtorol. Nem való mindenkinek.

>!
Corvina, Budapest, 2020
334 oldal · ISBN: 9789631366266
>!
Corvina, Budapest, 2019
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631365870

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Gyula_Böszörményi IP>!
Sári László: Dilettánsok történelme

Sári László: Dilettánsok történelme Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya?

Annyit teljes bizonyossággal megtudtam a könyvből, hogy Laci ki nem állhatja Herdert és Hegelt, mert azok lenézték a keleti gondolkodást. Azt is megtudtam – bár erről többet szerettem volna hallani –, hogy mi a különbség a keleti és nyugati gondolkodás, életszemlélet között. Legalábbis alapjaiban. A kötet néhol nehéz olvasmány, és szerintem túl sok benne Herder és Hegel ostobaságának bizonygatása – helyette sokkal több élő példát vártam volna arról, hol tér el a két kultúra, miért olyan „mások” a kínaiak, pl. Szóval maradtak bennem hiányérzetek, de talán csak azért, mert mások voltak az elvárásaim.
Az viszont, hogy Laci többször és kerek-perec kijelenti, miszerint a nyugati utat követve az emberiségnek nincs esélye a túlélésre, és ez már eldöntött tény, késő megállni ezen az úton – nos, ez eléggé mellbevágó.

snowwolf P>!
Sári László: Dilettánsok történelme

Sári László: Dilettánsok történelme Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya?

Nagyra értékelem Sári László munkásságát, Lin-csi apát minden szaváért hálás vagyok neki.
Ez a könyve viszont nem tetszett, lehet, hogy nem a megfelelő időben olvastam, az is lehet, hogy mást vártam, olyan lincsiapátos, letisztult szöveget.

Nem értettem a kelet és nyugat gondolkodásmódja közötti különbségből fakadó elhibázott viszonynak a könyvben bemutatott lényegét. Talán még egyszer újra előveszem. Aki Su-La-Ce Lin Csi apátját adta nekünk, rossz ember nem lehet. Rossz író sem.

nanena>!
Sári László: Dilettánsok történelme

Sári László: Dilettánsok történelme Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya?

Gondolkodásom horizontját nagymértékben kitágította ez a tanulmány. Nyugat és Kelet filozófiáját, kultúráját, társadalmát, szabadságeszményét, boldogságtörténelmét hasonlítja össze. Az elméleteket olvasva számomra egyértelműen Kelet a rokonszenves, Nyugat ideológiáját pedig elutasítom. Sajnos Kelet filozófiáját, társadalmát felülírta, eltörölte Nyugat, visszatérés már nem lehetséges. Így csak saját egyéni boldogságom, szabadságom teremthetem meg. Ez nem egyszerű, hiszen környezetünket, a politikát, a mai un. liberális demokráciát kizárni nem lehet. Fejemben egy kicsit helyére került, mi is az a szabadság, demokrácia, forradalom, a Nyugat “eszményi társadalma”. Amely nem is olyan eszményi… Tetszett, Sári László mennyire kritikus szemmel elemzi a nyugati filozófiát, azon belül is főként Herder és Hegel munkásságát.

Tavaszmost>!
Sári László: Dilettánsok történelme

Sári László: Dilettánsok történelme Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya?

Nekem alapvetően tetszett könyv, mivel számos új megközelítést is bemutat, de kénytelen vagyok egyetérteni az előttem szólóval, hogy egyes német filozófusok gondolatainak kritikájának a témához képest indokolatlanul nagy teret ad.
Miben adott újat? A nyugati (görög- római- keresztény alapokon nyugvó, európai, amerikai) gondolkodásmódot, mítoszokat bemutató rész azért is volt nagyon érdekes, mert illeszkedik a mostanában sokszor felbukkanó európai-amerikai élet- és gondolkodásmód és gazdaság kritikájához. Az éghajlatváltozás, a globalizáció, a gazdasági problémák kapcsán egyre inkább előkerül a „Mit rontottunk el?” kérdés, hiszen jelenleg nem egy bizakodó korban élünk.
A könyv áttekinti az uralkodó nyugati gondolkodás- és működésmódot meghatározó mítoszokat, utópiákat, történelemfelfogást (a történelem célja), a szabadság értelmezését. Bemutatja azokat a gondolkodókat (itt jön képbe többek között Herder illetve Hegel), akik kulcsszerepet játszottak az európai szabadságeszme kidolgozásában, illetve annak megfogalmazáséban, hogy a történelemnek „célja” van. Manapság annyira magától értetődőnek tartjuk ezeket a gondolatokat, hogy meg sem kérdőjelezünk őket, de már ezen eszmék kifejlődése idején is voltak, akik kritikusan viszonyultak ezekhez a gondolatokhoz. A szerző is megfogalmazza, melyek ennek a gondolkodásmódnak a határai és tévedései, és szembeállítja a kínai gondolkodásmóddal, életmóddal és államszervezéssel.
A kínai gondolkodásmódra jellemző fenntartás, csak a szükséges mértékű változtatások fokozatos véghezvitele (szembeállítva az „Új jobb; a változás jó” megközelítéssel), a kölcsönösség, illetve az erkölcs és a művészet előtérbe helyezése véleménye szerint egy jóval stabilabb, az ókortól nagyjából XX. század elejéig fennálló birodalmat eredményezett, amelynek végét a kínai kultúra lényegét nem értő brutális európai hódítók jelentették. A XX. századi változások, forradalmak a könyv szerint már a nem a kínai, hanem az európai gondolkodásmód beszüremkedései (pl. kommunizmus).
Az izgalmas felvetések után azért némi hiányérzetem is volt. A hanyatló, megzavarodott Nyugattal szembe állított kínai Kelet egy új alternatívát mutat be, amely időállóbbnak bizonyult, ezért a részletekről (Pontosan hogyan is csinálták?), szívesebben tudtam volna meg többet. Az is érdekelt volna, hogyan lehetne, akár a korábbi kritikus európai gondolkodókra alapozva, a kínai hozzáállást valahogy integrálni a „mi” rendszereinkbe, életünkbe, hogy segítse boldogulásunkat, megmaradásunkat?
Összességében ajánlani tudom a könyvet, a kíváncsi és egy-egy hosszabbra nyújtott fejezetre esetében némi türelemmel bíró olvasóknak.

Füge>!
Sári László: Dilettánsok történelme

Sári László: Dilettánsok történelme Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya?

Fájdalmasan igaznak érződő (én bizonyosan egyetértek vele), bámulatosan széleskörű áttekintés a nyugati és keleti ember(iség) múltjáról, alapjairól, önképéről és világszemléletéről. Sári László gyakorlatilag az ókortól a jelenkori gondolkodókig vonultat fel világ- és önértékeléseket, és mély megértéssel állítja szembe a (klasszikus) kínai (keleti?) és az elsősorban a görögség és kereszténység kultúrájából építkező nyugati ember viszonyulását önmagához és környezetéhez (világhoz, államhoz, transzcendenshez és egyáltalán az ember céljához). Nem egy jó érzésű olvasmány – de ha a jelen világunk sem ilyen, mire számítanánk? Éppen ezért mélyen egyetértek a szerzővel abban, hogy ha már eddig (úgy tűnik) nem igazán tettük, az első lépés a történelmünk mélyebb, alaposabb megértése kellene legyen. Mert „az elmúlt tettek ismereténél semmi sem alkalmasabb az emberek kijózanítására, észhez térítésére, az emberek szemének felnyitására”.


Hasonló könyvek címkék alapján

Frank Robin – Lars Ritter: Eszmék könyve
Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Oplatka András: Németh Miklós – Mert ez az ország érdeke
Ablonczy Balázs: A miniszterelnök élete és halála
Mihancsik Zsófia – Popper Péter: A tigris és a majom
Hahner Péter: Az USA elnökei
Baranyi Tibor Imre: Hagyomány és magyarság
Marschalkó Lajos: Országhódítók
Thuróczy János: A magyarok krónikája