Tipping ​the Velvet 10 csillagozás

Sarah Waters: Tipping the Velvet Sarah Waters: Tipping the Velvet Sarah Waters: Tipping the Velvet Sarah Waters: Tipping the Velvet Sarah Waters: Tipping the Velvet

This ​stunning and steamy debut chronicles the adventures of Nan King, a small-town girl at the turn of the century whose life takes a wild turn of its own when she follows a local music hall star to London…

"Glorious…a sexy, sinewy sojourn of a young woman in turn-of-the-century England."–The Boston Globe

"Erotic and absorbing…If lesbian fiction is to reach a wider readership, Waters is the person to carry the banner."–The New York Times Book Review

"Wonderful…a sensual experience that leaves the reader marveling at the author's craftsmanship, idiosyncrasy and sheer effort."–The San Francisco Chronicle

"Amazing….This is the lesbian novel we've all been waiting for."–Salon.com

"Compelling…Readers of all sexes and orientations should identify with this gutsy hero as she learns who she is and how to love."–Newsday

"Echoes of Tom Jones, Great Expectations…Waters's debut offers terrific entertainment: pulsating with highly charged (and… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Virago, London, 2012
472 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781844088195
>!
Virago, 2005
472 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781860495243
>!
Virago, 2002
472 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781844080113

2 további kiadás


Kedvencelte 4

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

dontpanic P>!
Sarah Waters: Tipping the Velvet

Félig-meddig már a márciusi molyklub alkalomra választottam, ez nyilván behatárolta az elvárásaimat is a könyvvel kapcsolatban. :)

Így utólag nem annyira erotikusnak nevezném, inkább érzékinek. Ahhoz képest, hogy mennyire hosszú maga a könyv, arányaiban elég kevés az explicit erotikus jelenet.* (Hogy ez panasz vagy egyszerű ténymegállapítás? Mindenki döntse el maga. :P)

Persze ettől még az egész regény a szerelem és a szenvedély körül forog, méghozzá egy leszbikus szereplővel a középpontban. A viktoriánus korban.
Azt olvastam, hogy az írónő beleásta magát az időszak szokásaiba, nyelvhasználatába, életmódleírásaiba, így elvileg ez a történet akár meg is történhetett ilyen formában.
A cselekmény egyszerű, lineáris vonalon halad, nevezhető epizodikus felépítésűnek. A főszereplőt a 18 és 25 éves kora közötti időszakban követjük végig, a szemünk előtt nő fel. Ez alatt a néhány év alatt jó párszor vált környezetet, társaságot és megtapasztalja a kor Londonának legnagyobb mélységeit és magasságait is.
Éreztem ebben egy kis erőltetettséget is, mintha az író mindenképpen egy minél szélesebb palettát akart volna elénk tárni.

Amúgy jó volt a korszak Londonában barangolni, mert az mindig jó. Van ennek a helyszín+időszak kombónak valami ellenállhatatlan vonzereje, persze ez Sherlock Holmes óta már nem újdonság.
Érdekes volt bepillantani az akkori leszbikus közösségekbe, egyúttal jó emlékeztető lehet ez azoknak, akik még kételkednek ilyesmiben, hogy nem, nem új „hóbort” ez, hanem kb. az emberiséggel egyidős, és korábban is megvolt a maga szubkultúrája.
Találkozunk closeted leszbikus párokkal, akik együtt dolgoznak a művészvilágban, és csak az nem veszi észre, hogy ők a színpadon kívül is egy párt alkotnak, aki nem akarja. Találkozunk a felső tízezer nagyragadozóival, akik úgy játszanak a prédájukkal, ahogy nem szégyellnek. És megismerjük a mozgalmi, politikai aktivistákat, ahol a civil szerveződés, az önkénteskedés, az elesettek segítése, a nem többségi szexuális identitás és a feminizmus szinte elválaszthatatlan tényezők.

Ritkán vagyok úgy főszereplővel, hogy az elején még kedvelem, de legalább is kíváncsian és nyitottan állok hozzá, viszont a végére eléri, hogy heves ellenszenvet érezzek iránta. Itt nagyjából ez történt. Az ártatlan, naiv, új és ismeretlen érzéseivel épp csak barátkozó Nancyre még tudtam szimpátiával nézni, de ahogy haladt előre a történet, úgy derült ki róla, hogy önző, szűklátókörű és felszínes. A végére persze mondhatjuk, hogy képes volt valamiféle személyiségfejlődésre, de nekem az arányok nem hitelesek: aki 400 oldalon át ilyen vagy olyan, arról nem hiszem el, hogy az utolsó öt oldalon lesz emilyen és amolyan.

Az utolsó oldalakkal amúgy is van egy kis bajom. Olyan… túl. Túl szép, túl kerek, túl… giccses? Túlságosan lezártunk minden szálat. Ebben is éreztem egy kis erőltetettséget, persze lélektanilag tökéletes, de narratológiailag szerintem megkérdőjelezhető. Márpedig a könyv egészében inkább a narratológia dominált, a lélektan kevésbé (nem mondom, hogy egyáltalán nem volt benne, de nem hangsúlyos).

Olvastam, hogy Sarah Waters valamelyik évben volt Man Booker-díj shortlistes, nem ezzel, hanem egy másik könyvével. Ebből a regényből kiindulva nem teljesen értem a dolgot. Nekem ez leginkább egy minőségi ponyva, de szépirodalmi értéket nem feltétlenül találtam benne, Man Booker-i magasságokat meg semmiképpen nem.

Ettől függetlenül élvezetes regény volt, szerettem olvasni. Voltak laposabb részei, de ilyen hossznál ez elkerülhetetlen. A magyar kiadás molyos értékeléseiben olvastam, hogy a fordítás nem túl jó, nem ad vissza semmit a korszak hangulatából, ezért is választottam az angol változatot, és nem bántam meg. Imádtam a korabeli szlenges kifejezéseket, bár volt néhány, aminek a jelentését csak több előfordulás után értettem meg pontosan.
Szerintem fogok még olvasni az írónőtől, mert minőségi könnyed kikapcsolódásnak tökéletes.

*Az értékeléseknél látom, hogy sokaknak meg pont hogy túl vulgáris volt (persze ez akár írható a fordítás számlájára is). Na, ennyit számítanak az előzetes elvárások. :)

Banditaa P>!
Sarah Waters: Tipping the Velvet

Az egyik legizgalmasabb és legizgatóbb könyv, amit Hollinghurst óta olvastam. Bravó, Sarah Waters!


Népszerű idézetek

mandika>!

How queer it is! And yet, how very ordinary. I am in love with you.

33. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jeanette Winterson: The Passion
Michael Cunningham: The Hours
Jeanette Winterson: Oranges Are Not the Only Fruit
John Fowles: The French Lieutenant's Woman
Emma Donoghue: The Sealed Letter
Samuel Butler: The Way of All Flesh
John Galsworthy: The Forsyte Saga
Fannie Flagg: Fried Green Tomatoes at the Whistle Stop Cafe
Taylor Jenkins Reid: The Seven Husbands of Evelyn Hugo
Nicole Pyland: All the Love Songs