Kezdjük ​újra Párizsban! 62 csillagozás

Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban! Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Sarah ​a kilencvenes évek közepén, egy sármos francia kedvéért Párizsba utazik a messzi Ausztráliából. Bár a nyelvet nem beszéli, a „baráti látogatás” oly nagyszerűen sikerül, hogy Sarah nem csak a fiúba, de Párizsba is beleszeret. Azonban szertelen öltözködése, egyenes modora, rossz kiejtése nem arat sikert a flancos vacsorapartikon, sőt, szerelme vidéki családjának körében sem, ahol mindvégig éreztetik vele: ő csak egy külföldi. Sarah mégsem adja fel, több fronton is elszántan küzd az elismerésért, miközben a legnagyobb divattervezőkkel készít interjút, ellesi a francia konyha fortélyait, és a kényes párizsi ízlés szerint is méltó társa lesz Frédéricnek. A pikáns humorral és öniróniával fűszerezett úti naplóból az is kiderül, hogy miért szeretjük ezt a néha elegáns dámának, máskor kiélt utcalánynak öltöző Párizst, a flört hazáját.

A Kezdjük újra Párizsban! egy „idegenbe szakadt” fiatal lány kezdeti csetlés-botlásait, a divat fővárosának különc eleganciáját, a „csigaevő”… (tovább)

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2007
336 oldal · ISBN: 9789632540139 · Fordította: Kovács Attila
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2006
332 oldal · ISBN: 9637253645 · Fordította: Kovács Attila

Kedvencelte 7

Most olvassa 3

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Amanda90
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Három és fél csillag erős jó indulattal, ami nagy részt a borító és a történet helyszíne, kedvenc városom Párizs visz el.
Egyszerű, néhol csipp csöpp romantika, melyben a legérdekesebb, hogy illeszkedik egy európai életbe egy ausztrál nő.

>!
KoŁibri
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Érdekes volt egy ausztrál nő szemén keresztül látni azokat a közös európai viselkedési mintákat, és külön érdekesség volt, hogy a franciák milyenek. Voltak benne nagyon jó részek, de azért újságíró létére, szerintem jobban is tündökölhetne a fogalmazó képessége az írónőnek.

>!
zseszter
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Szerintem ezt meg lehetett volna írni fele ennyi oldalban is. Egy olvasmánynak jó volt, de nem lesz kedvenc belőle.

>!
Felixa P
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Szórakoztató és kellemes kikapcsolódást adó történet, de „egyszerolvasós”.
A csillagokat Párizs kapja! :)
A könyvet olvasva újra bejárhattam Párizst; a piac, a vásárlások, a gasztronómia… Ahogy a párizsi mindennapok le vannak festve, az teljesen elvarázsolt. C'est la vie… :)

>!
Nauri
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Nekem nagyon tetszett ez a könyv, még annak ellenére is, hogy nem különösebben vonzódom sem Párizshoz, sem a franciákhoz – viszont ahhoz igen, hogy más kultúrákat, helyeket ismerjek meg, így egyszer (remélhetőleg a közeljövőben) oda is el szeretnék utazni. A könyv elolvasása során sok érdekességet megtudtam a városról és az emberekről, tényleg érdemes az álarc mögé nézni, bár változatlanul csodabogaraknak tekintem őket (ha ugyan nem jobban, mint eddig). Sarah nem volt mindig szimpatikus, pl. számomra érthetetlen volt, amikor Levallois-ból mindenáron a belvárosba akart költözni, csak azért hogy „igazából” Párizsban lakjon.
A könyvben még nagyon tetszett, hogy amellett, hogy „kronológiailag korrekt” volt, a fejezetek mégis tematikusak voltak: hol az étkezésről, hol a társasági életről, hol a különböző városrészekről adtak – szerintem nagyon összeszedett, legalábbis nekem sok újat nyújtó – információt.

>!
FanniV
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Egy könnyed olvasmányt kerestem, és ebben a könyvben meg is találtam azt, sőt mellette betekintést kaptam a francia felfogásba, Párizsba és vidékre egyaránt. Tetszett,hogy egy kívülálló szemével láthattam a dolgokat, s tudom ha esetleg ott járok ne vegyem magamra a mustráló tekinteteket. Persze a szereplővel nem mindig érthettem egyet, hisz én alapba nem vagyok az a fajta, aki kimegy az utcára lepukkant külsővel vagy éppen rövidnadrág (hosszú) szőrős láb kombóval, (főleg, hogy Párizsról beszélünk!!). De attól még vicces és tanulságos, és együtt érzős történet számomra. :)

>!
ritamatuska
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

nagyon jókat mosolyogtam az olvasása alatt, nekem is sok hasonló élményemben volt részem:) bizony a kialakult sztereotípiáknak mindig van igazság alapjuk de érdemes az álarc mögé is betekinteni, hogy teljes képet kapjunk egy másik kultúráról

>!
Aurore
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Én éltem Párizsban. Nagyon szórakoztatott azzal ahogy leírja a sztorikat, különösen, hogy rájöttem, nem elsősorban én vagyok akkora lúzer, hanem a franciák valóban ennyire arrogánsak, és tényleg ennyi időre (2-3 év) van szükségük ahhoz, hogy rájöjjenek, te nem egy berendezési tárgy vagy, hanem ember.

>!
JustABookishSoul P
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Sokáig tartott mire elolvastam, valószínűleg a sok francia név zavart meg…utólag nem bánom, hogy kiolvastam! Sok mindent megtanultam a francia kultúráról, emberekről, szokásokról!

>!
utazó
Sarah Turnbull: Kezdjük újra Párizsban!

Nagyon jól szórakoztam az olvasásakor, de az igazi élmény a személyes tapasztalatok tükrében lenne.


Népszerű idézetek

>!
cassiesdream

Egész egyszerűen, ha valaki mellett élsz, nem tehetsz úgy, mintha ott se lenne.

315. oldal

>!
Jdit

– Szép és szomorú is egyben ez a kétlakiság – sóhajt föl. – Ha elhagyod egyszer a szülőfölded, semmi nem lesz már ugyanolyan többé.

46. oldal

>!
KoŁibri

Párizs lebilincselő szépségének köszönhető, hogy úgy érzed magad, amikor kilépsz az ajtódon, mintha színpadra lépnél. Kénytelen vagy kiöltözni. Mint a színésznek a színdarabban, az itt élőknek is igazodniuk kell a helyi forgatókönyvhöz.

>!
ariana

Nem számít, hányszor tesszük meg ezt az utat: kivétel nélkül mindig lenyűgöz Párizs lélegzetelállító szépsége. Azt hinné az ember, hogy egy idő után megkopik a hatás, hogy a látványtól nem akad már el a szó. De minden ámulat olyan, mintha a legelső lenne. (…) Talán mert még mindig újdonság számomra, vagy mert olyan hihetetlen, hogy ennyi szépséget teremthet az ember. A civilizáció dicsősége ez a város.

64. oldal

>!
cassiesdream

Franciaország olyan, mint egy idegőrlő, szeszélyes szerető, hol mennyei magasságokba repít, hol pokoli mélységekbe taszít. Egyik percben szenvedélyesen szereted, a másikban dühös vagy rá, és legszívesebben szájon vágnál egy nyegle eladót vagy egy beképzelt hivatalnokot. Igen, ez afféle se veled, se nélküled kapcsolat. De annyi titok, vágy és séduction (francia specialitás) lengi át, hogy a szíved mindig visszahúz hozzá.

9. oldal

>!
cassiesdream

Ő úgy néz ki, mintha most lépett volna ki egy francia filmből. És vajon ő milyennek lát engem?
Nyilván egy olyan ausztrál turistának, akinek sürgős fürdésre van szüksége.

20. oldal

>!
tamii

Az élet nem más, mint egymást követő fejezetek sorozata.

333. oldal

>!
cassiesdream

Lou-Lou a legjobban félrevezetett párizsi kutya (aki valószínűleg azt hiszi magáról, hogy ő Coco Chanel reinkarnációja, vagy az angol trón várományosa), pszichiáterhez kezd járni.

238. oldal

>!
cassiesdream

Ijesztőnek tűnik a kórkép, soha nem hallottam még olyan kutyáról, amelyik ne tudta volna magáról, hogy kutya. (Biztos, hogy még ez az öszvérfejű Maddie is tudott ennyit a születésekor.) De az én kiskutyám nyilván annyira félre van nevelve, hogy azt se tudja magáról, micsoda. Még el se érte a pubertáskort, máris személyiségzavarral küzd.

236. oldal

>!
cortexiviky

Ez a nyelv továbbra is rejtély számomra – káprázatos, mézédes szófolyam, amit bármeddig el tudnék hallgatni anélkül, hogy rájönnék, hol végződik az egyik szó, és hol kezdődik a másik. A csúszkáló szókapcsolatok és a lágy szótagok, a mindjárt meghalok akcentus és a kötött kadencia; ezek együtt érthetetlen verbális masszává állnak össze.

66. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Emmanuel Dongala: A Bridgetower-szonáta
Dallos Sándor: Aranyecset
Paula Mclain: A párizsi feleség
Freddy Jermanosz: Tereza
Jack Dann: Emlékek katedrálisa
Saroo Brierley: Oroszlán
Sumner Locke Elliott: Elmenőben
Pierre La Mure: Moulin Rouge
Hugh McLeave: A festő és a hegy
Michelle Moran: Madame Tussaud