Tizenegy ​botrány egy herceg meghódításához (A csábítás kilenc szabálya 3.) 90% 902 csillagozás

Minek kellett ennek véget érnie?
Tökéletes sorozat, tökéletes szereplőkkel.
Még mindig az első rész a kedvencem, de őszintén mind a három rész fantasztikus.
Nem is gondoltam elsőnek mikor elém került ez a sorozat, hogy ennyire le fog venni a lábamról.
Sorozatokat nem igazán szeretek általában olvasni, főleg nem száz részeseket, de ezt annyira olvastam volna még. Kíváncsi lettem volna sok mellékszereplőre is.
Főleg Benedick-re lettem volna nagyon kíváncsi, mert őt is nagyon érdekesnek találtam a könyvekben. De sok másik karakter is megérdemelte volna, hogy egy kicsit többet boncolgassák a sztorijukat.
Juliana már az első könyvben is szimpatikus volt, tudtam, hogy itt is szeretni fogom. Simon-t jól fenékbe rúgtam volna sokszor, ő egyáltalán nem volt szimpatikus az előző részekben. De imádom most már őt is. Annyira jó, hogy ketten ennyire ellentétei egymásnak, és mégis ennyire egyeznek. :) Tényleg összeillő páros lett a kis olasz vadóc és a hideg úriember.
Annyira elszomorodtam, hogy vége van. Ma még biztos fogom lapozgatni a könyvet és a kedvenc jeleneteimet újraolvasom.
Mindenkinek csak ajánlani tudom. Még ebben az évben tervezem az újraolvasását a könyveknek.

Az előző részt úgy fejeztem be, hogy remélem Leighton herceget valaki jól megleckézteti. Az írónő is így gondolta. Simon és Juliana jobban nem is különbözhetnének egymástól. A herceg rideg neveltetése során megtanulta a rangjával járó elvárásokat. Csak semmi botrány! Juliana pedig heves olasz természete miatt akaratlanul is bajba keveredik. Hát persze, hogy izgultam értük! Kimondottan szeretem az olyan történeteket, amelyekben a szereplők fityiszt mutatnak a gőgős angol úri népségnek.
(Nem bánnám, ha az írónő Georgianának is találna valakit :))
Aranyos kis románc az 1800-as évek világából. Nem egy Büszkeség és balitélet, de kikapcsolódásnak tökéletes.

A három rész közül ez tetszett a legjobban, ebben volt a legtöbb váratlan fordulat.
Ha valami elmondható a szereplők hasonlóságáról, akkor az a makacsság és az önfejűség.
Nagyon jó volt Callie bátyjának bevezetése, annyira kedves, segítőkész személy, hogy én vele teljesen el tudtam volna képzelni egy másik befejezést, ahol a herceg túl későn ébred rá, hogy szereti Julianat, aki közben rájön, hogy tévesek az érzései, és valójában a grófot szereti.
Ebben a részben a sok botránytól nem lehetett unatkozni. Bár a cím is utalt arra, hogy lesz itt régi időkben botránynak számító tevékenység, amelyeken ma már a szemünk se rebben :) .

Nagyon jó lezárása lett a trilógiának. Julianát egyből sikerült megszeretnem a heves temperamentumával és a botrányaival. Tényleg beillik a St. John családba. :D Leighton hercegre viszont nagyon nem emlékeztem. Később már beugrott pár részlet az előző részekből, de főleg csak azok, amiket a szereplők felemlegettek. Jó volt látni, hogy Juliana mennyire elcsavarja a hercegecske fejét, és ezzel teljesen őrületbe kergeti. Szívesen megráztam volna Simont, hogy térjen már észhez, annyira idiótán viselkedett sokszor. Szerencsére Juliana állt a sarat, aminek meg is lett az eredménye.
Jó volt, hogy Gabriel és Callie mennyit szerepelt, + a vége felé kaptunk egy kis Nicholas és Isabel részt is. Tetszett, hogy St. Johnék milyen egy összetartó família.
Reménykedtem valami boldog befejezésben Georgiana és Benedic részére is, jó lett volna látni, hogy nekik is összejön a szerelem. :)

UI: Gabriel, továbbra is te maradsz a kedvencem♥ ^-^

Szexi, forró, zabolátlan.
Nagyon tetszett, jó érzés volt olvasni. Leighton herceg az előzőekben (habár meg kell említenem rendkívül vonzónak tűnt) nem volt különösképp szimpatikus a gőgös hozzáállásával.
Kellett egy olyan nő, aki kimozdítja abból, ahogy eddig élte az életét.
Juliana fittyet hány mások véleményére, miközben nagy hévvel szereti a családját és hűen bízik a saját elveiben, életfilozófiájában.
Tökéletes befejezése a trilógiának. Fordulatos, pezsdítő, elég kalanddal és botránnyal ahhoz, hogy megszerettesse magát az olvasóval. Az erotika elég fülledtre sikerült ebben a részben, és ugyanúgy megmaradt a korábbi humor és korleírás is.
Nincs még egy olyan könyv, ahol ennyit szerepelne a 'botrány' szó.
Ha belekezdtetek a sorozatba, ezt a részt semmiképp se hagyjátok ki! Nálam kedvenc lett. :)

Sarah MacLean sorozata igazi kedvenc. Nem tudnék kedvenc szereplőt vagy történetet választani, mert így kerek egész és csak ajánlani tudom! És hiába zárókötet, én nem búcsúzom, mert biztos vagyok benne, hogy többször is újra fogom olvasni a köteteket!

Bővebben a könyvről » http://mfkata-about.blogspot.hu/2016/05/sarah-maclean-t…

Egy nagyon erős kezdés, majd egy gyengébb folytatás után kicsit félve vettem kezembe a könyvet, de ez a történet már az első sorai után megvett magának. Sőt, azt kell mondjam, hogy A csábítás kilenc szabályát is felülmúlta. Annyira pezsdítő, élettel teli és zabolátlan volt, hogy arra nincsenek szavak! Imádtam olvasni és a részese lenni, elmerülni a bálok, a botrányok, a szép ruhák és a tiltott afférok világában. Na és a szereplők! Juliana a temperamentumosságával és szeleburdiságával már egymaga is megérte a pénzét, de Simon… Simon örökre és menthetetlenül beleégette magát a szívembe. ♥
Tökéletes zárása egy majdnem tökéletes sorozatnak.
Kedvenc lett.

– Tartok tőle, hogy fájni fog. De aztán mindent megteszek, hogy soha többé ne fájjon.

Remélem nem gáz, hogy a harmadik kötettel kezdtem a sorozatot, de ez volt bent a könyvtárban és most egyszerűen ebben a történelmi romantikus lázban égek.

Ez volt az első könyvem az írónőtől, de az biztos, hogy messze nem az utolsó. Nagyon tetszett a stílusa, imádtam a regény minden pillanatát: az érzelmeket, a szerelmet, a szenvedélyt és az érzékiséget.

A történet szórakoztató és olvasatja magát, a szereplők szimpatikusak és a közös pillanataik, a vonzalmuk az első oldalaktól fogva tapintható.

Kíváncsian várom a „folytatást” vagy hát az előző részeket!

Tagadhatatlanul ez volt a kedvencem a három kötetből. Már az elsőnél nagyon megszerettem Juliana karakterét, nagyon vártam a történetét, reméltem, hogy tetszeni fog, és nem fognak megváltozni az érzéseim vele kapcsolatban.
Szerencsére nem változtak. Pont az a szenvedélyes, mégis makacs, okos, karakteres jellem, akire számítottam.
Nagyon boldog voltam, hogy így sikerült megpuhítania Leightont. Szerettem őt is, tudtam, hogy több van a zord, kemény, „hencegő” külső mögött, mint amennyit mutat.
Szerettem az egész történetet, úgy, ahogy van!

Ilyen egy tökéletes sorozat/trilógia! :) Nagyon vártam ezt a részt is, hiszen imádtam az első két részt és egyáltalán nem meglepő, hogy ezért a kötetért is odáig voltam. ^-^
Elérkeztünk a család legfiatalabb és egyben legújabb tagjához, Juliana-hoz. Mellette egy percig se lehetett unatkozni. Már a cím is sejteti, hogy bortányairól híres. Ám kicsit jobban megismerve rájövünk, hogy ő igenis szeretne kilépni anyja árnyékából és meg akarja mindenkinek mutatni, hogy úri nőként is tud viselkedni. Csak valami mindig közbe jön. :P Olasz, temperamentumos személyiségét nem tudja levetkőzni, de nem is kell, mert ő így tökéletes. És hogy is lehet jobb könyvet kihozni ebből a helyzetből, minthogy találunk neki egy végletekig szabályokat követő, zárkózott, hűvös herceget? :D
Simon-nal az előző részben találkozhattunk először, ahol a helyzetből adódóan nem kedvelhettük meg. Most se hinném, hogy kedvenccé vált, de annyira jó jelenetek keveredtek ki kettőjük ellentétes személyiségéből, hogy egy szavam sincs, mert így volt minden tökéletes.
Az első részben nagyon jó volt a 9 csábítás, a másodikban kicsit, erőltetettnek éreztem a 10 hódítást, itt újra nagyon tetszett a 11 botrány. Nem volt erőltetett, tényleg csak felvezetést adtak és az epilógusban tértünk komolyabban vissza hozzá, most is egyedivé tudta ezt tenni az Írónő. Most is megjegyezném, hogy tökéletesnek érzem a pici módosítást a borítón, mert sokkal szebb lett így.
Borzasztóan élveztem, hogy újra belecsöppenhetek ebbe a világba, azt is, hogy a korábbi szereplők ilyen sokszor felbukkantak, szerves részei voltak a történetnek. Tehát akárhogy ragozom is tovább a dolgot, minden mondat oda vezet, hogy imádtam! *-*