Egy pillanatig sem kell gondolkoznom azon, mivel rántott magához a történet, már az első oldalaktól: belecsöppentem egy nagyon jól felépített fantasy világba, amelyhez foghatót idén még nem olvastam. Középkori hangulatú háttérrel, erős karakterekkel találkoztam, és egy olyan lebilincselően izgalmas, misztikus, harcos cselekménnyel, ami valóban letehetetlenné tette a könyvet. Egy kegyetlen király uralja ezt a világot, aki száműzte a varázslatot a birodalmából, újabb és újabb területeket kíván megszerezni, bármi áron. Szüksége van a legjobb bérgyilkosra, ezért versenyt indít, párbajokkal, és ahogy fogynak a résztvevők, a feszültség egyre nő, a kezedhez ragasztva a könyvet. A végső küzdelem olyan jól sikerült, hogy előre odaadom az éves összesítésem Best Fight díját ennek a jelenetnek, ami filmszerű, átérezhető minden szúrás, törés, az elakadó lélegzetig.
Az írónő debütáló regénye az Üvegtrón, de meglehetősen hosszú a történet előélete. Az egyik legnagyobb fanfiction oldalon már 2002-ben felbukkant, ahol a legnépszerűbb történetek között szerepelt 2008-ig, amikor a kiadás miatt levette a szerző. Tehát aki a fülszöveg alapján Az éhezők viadala középkori változatának tartaná a sztorit, alaposan téved.
Elsőkönyves létére az írónő stílusában, a leírásokban nem találtam hibát, a cselekmény az elején ugyan lassan indul be, de ahogy a palotába érünk, fejezetenként egyre jobban nő a feszültség. Tökéletes kombinációt kapunk a harcos párbajokból, a misztikus rejtélyekből és a nagyon is valóságos véres gyilkosságokból, ugyanakkor a humor sem hiányzik, a három fő karakter rendszeresen ugratja egymást. A szerelmi szál, ami leginkább egy szerelmi háromszögként van jelen, nem nyomja el a történetet, épp annyit kapunk belőle, ami lágyítja kissé a sötét hangulatot. Külön értékeltem, hogy a könyvben szereplő összes kapcsolat építkező jellegű, nincsenek instant barátságok, szerelmek.
Celaena karaktere számomra üdítően hatott, nagyon megkedveltem. Nyolc évesen esett fogságba, miután a családját megölték, az alvilág vezére nevelte fel, kitanította minden fortélyra, harcművészetre, a leghírhedtebb bérgyilkossá tette a lányt. Amikor elárulták és fogságba esett, akkor sem tört meg, férfiakat megszégyenítő kitartással túlélte a sóbányában töltött hónapokat. A fogság minden percében a szabaduláson agyalt, és amikor a herceg küldötte felajánlja neki a szabadság ígéretét, nincs min gondolkoznia. A palotában szembesül az ellenségességgel, intrikákkal, és bár azt gondolnánk egy bérgyilkos kemény, kegyetlen, – ez nem jön rosszul balhé esetén – sokszor a bájos, lányos, öltözködni is imádó oldalát is megcsillantja.
Ez a lány kitartó, erős, független, és van önbizalma, ami elég ritka a ya főhősnőknél, én élveztem, hogy végre van valaki, aki nem nyavalyog a külsején, vagy a tehetségét illetően. Celaena jól végzi a dolgát, a legjobb akar lenni, de természetesen neki is van sebezhető oldala. A szabadság mellett egyformán vágyik a szeretetre is, igazi emberi kapcsolatokra, amiből oly kevés jutott neki az utóbbi 10 évben.
Miután pár hét alatt regenerálódik a szervezete a sóbányában elszenvedett ínség után, kibontakozó szépségét és személyiségét Choal kapitány és Dorian herceg is csodálja. Míg Choal visszafogottabb, nehezen megnyíló férfi, mégis sokkal jobban élveztem a kettejük jeleneteit. Valahogy a kapcsolatukat reálisabban el tudom képzelni, mint a herceggel.
Dorian élete hercegként sem könnyű, az apja kegyetlen elvárásainak kell megfelelnie, holott minden gondolatával a békét kívánja. Az olvasó annak ellenére könnyen megkedveli, hogy eléggé nőcsábász, mivel szellemes, okos, vonzó. Nos, akkor adjuk hozzá a tényt, hogy ez a két pasi legjobb barátai egymásnak! Vajon meddig?
A további szereplők is remekbe szabottak, Nehemia és Nox voltak a kedvenceim. A legnagyobb bajban is szövetségest jelentettek Celaenának.
A történetet még számtalan apró elem tette élvezetesebbé számomra, ilyen volt a főhősnő és Dorian olvasási mániája, a palota könyvtára, Celaena kutyusa, kódfejtés, démonok, mágia, fali szőnyeg mögött rejtőző titkos ajtók, folyosók, édességmánia és még sorolhatnám.
Összességében remek fantasyt olvashattam, ami a műfaján belül óriási kedvenc lett.