Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Kingdom of Ash (Throne of Glass 7.) 128 csillagozás
Years in the making, Sarah J. Maas’s #1 New York Times bestselling Throne of Glass series draws to an epic, unforgettable conclusion. Aelin Galathynius’s journey from slave to king’s assassin to the queen of a once-great kingdom reaches its heart-rending finale as war erupts across her world. . .
Aelin has risked everything to save her people―but at a tremendous cost. Locked within an iron coffin by the Queen of the Fae, Aelin must draw upon her fiery will as she endures months of torture. Aware that yielding to Maeve will doom those she loves keeps her from breaking, though her resolve begins to unravel with each passing day…
With Aelin captured, Aedion and Lysandra remain the last line of defense to protect Terrasen from utter destruction. Yet they soon realize that the many allies they’ve gathered to battle Erawan’s hordes might not be enough to save them. Scattered across the continent and racing against time, Chaol, Manon, and Dorian are forced to forge their… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2018
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Fordítások
Sarah J. Maas: Herrscherin über Asche und Zorn · Сара Дж. Маас: Королевство пепла 1-2. · Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2. · Sarah J. Maas: Reino de Cenizas · Sarah J. Maas: Koninkrijk van asKapcsolódó zóna
Enciklopédia 26
Szereplők népszerűség szerint
Rowan Whitethorn · Aelin Ashryver Galathynius · Dorian Havilliard · Feketecsőrű Manon · Chaol Westfall · Aedion Ashryver · Lysandra · Lorcan Salvaterre · Abraxos · Elide Lochan · Fenrys · Yrene Towers · Gavriel · Sartaq · Nesryn Faliq · Nox Owen · Kaltain Rompier · Evangeline · Erawan · Maeve · Ren Allsbrook · Adarlan királya · Cairn · Mother Blackbeak
Kedvencelte 52
Most olvassa 19
Várólistára tette 28
Kívánságlistára tette 35
Kiemelt értékelések
„Once upon a time, in a land long since burned to ash, there lived a young princess who loved her kingdom…”
Ennél tökéletesebb befejezést nem is kívánhattam volna.
Elmondhatatlanul imádtam ezt a könyvet az elejétől a végéig, és bár a korábbi részek is nagyon jól megállták a helyüket, számomra határozottan ez lett a sorozat fénypontja.
Lenyűgöző volt látni, hogy mekkorát fejlődött és erősödött a sorozat és a szereplők az első rész óta.
Az előzményeihez hasonlóan a Kingdom of Ash is bővelkedett meglepő fordulatokban, izgalmas és akciódús jelenetekben, ugyanakkor nem volt híján megható és torokszorító pillanatoknak sem.
Összességében teljesen elégedett vagyok a cselekmény végkimenetelével és az odáig vezető úttal is. Egy élmény volt megismerni és végigkövetni Aelin és a többi szereplő történetét.
Köszönöm, Aelin és Sarah ezt a hihetetlenül csodás, kalandokkal teli utazást!
Nagyon vártam a könyv megjelenését, de közben féltem, mert nem akartam még búcsút venni kedvenc szereplőimtől. Halogattam, ameddig tudtam, de végül csak eljött az ideje.
Akármennyit is sírtam, akárhányszor törte össze apró darabokra Sarah a szívem, a végén könnyes mosollyal csuktam be a könyvet, így azt tudom mondani, megérte.
Megérte a sok szenvedés, szívfájdalom, a hosszú utazások, mert a végén úgyis minden a helyére került.
Sokkal izgalmasabb volt végigolvasni ezt a könyvet, ezt a sorozatot, mint megnézni egy Game of Thrones részt. És az nem semmi!
Egész idő alatt olyan volt, mintha egy hullámvasúton ültem volna. Kezdtük nagyon lentről mindig egy picivel fölfelé, hogy aztán a végén megint mélyzuhanásba kezdjünk, és végül felemelkedjünk. A vége felé már volt, hogy egyszerre sírtam és nevettem.
Tőkéletes befejezése volt ez a sorozatnak. Annyira terjedelmes, így minden ki van fejtve, szál nem marad elvarratlanul. Az összes csata, valamint az oda vezető út egyszerűen epic volt! Szerintem ezek voltak a legjobban megírt csatajelenetek, amiket valaha olvastam.
Legszívesebben kiemelnék minden egyes szereplőt valamiért, mert itt tényleg mindenki hozzátett valami fontosat a történethez. Nagyon a szívemhez nőttek.♥
Nem szeretnék spoilerezni, így a végére már csak ezt tenném hozzá:
Hálás vagyok neked, Aelin!
Ezért a sok szép emlékért, a mosolyokért, valamint a könnyekért. Hosszú út vezetett az Üvegtróntól egészed idáig, de megérte. Minden egyes perce.
Örökké te maradsz a kedvencem. :')
“To whatever end.”
Once upon a time, in a land long since burned to ash, there lived a young princess who loved her kingdom…
Kész vagyok. Nem hiszem el, hogy vége. Egy korszak lezárult.
Félve áltam neki, mert nem akartam, hogy vége legyen. De amikor elkezdtem akkor meg nem tudtam leállni vele. Az elején csak olvas az ember, olvas és olvas és olvas. Alig vártam, hogy végre összetalálkozzanak, mindenki mindenkivel. Vagy legalább csak egy valaki valakikkel. Aztán persze ez is eljött. De közben egy csomó szemszögből olvashattuk a történetet és minden egyes szemszög csak még jobban felcsigázott.
Tele volt izgalommal, harccal, veszéllyel, őrültséggel, mágiával, áldozatokkal, reménnyel, fájdalommal, megbocsátással, szeretettel, élettel és halállal. Az egyik legszebb pillanat a tizenhármaknak volt köszönhető. Örökké emlékezetünkben fognak élni. És a legizgalmasabb rész pedig az volt, amikor spoiler
Mindent összevetve tökéletes volt. Megkaptuk amit akartunk és még többet is, ha Rowan álma nem csak egy álom volt. De a vége mégis csalódás volt. Aelin egy kicsit többet fizette mint kellett volna, hisz már megmondták neki, hogy megfizette az árát mindennek, hogy ennyi épp elég volt. És Elena… na az meg a másik olyan dolog volt, amit nem így képzeltem el. Nagyon nem így! A lezárás lehetett volna valamivel látványosabb és egyedibb. Így is jó volt és olyan emberi, csak többre vártam. És az epilógus is lehetett volna mondjuk olyan 10 évvel később vagy valami ilyesmi. Szóval mindent megkaptunk amit akartunk csak nem lett eléggé kielégítő. Mintha az utolsó 150-200 oldal csak úgy össze lett volna csapva.
Alig várom, hogy újra elolvashassam az egészet. Még mindig nehéz elhinni, hogy vége az egésznek. Olyan hihetetlen. Hiányozni fog.
Még tegnap megírtam az értékelést, de úgy gondoltam, alszok rá egyet. Aztán hátha megváltozik a véleményem, de nem változott. Sőt! Inkább rosszabb irányba. Nem akartam én lenni az, aki először nem ad 5 csillagot erre a könyvre. Ellentmondani meg magamnak nem szeretnék. Végül is hosszú, több mint 900 oldalon keresztül több minden is bökte a csőrömet.
Végül nem bánom, hogy folytattam ezt a sorozatot, mert számomra a harmadik rész hozta meg az áttörést. Azután kész, nem volt többé megállás. Ugyan nem lettem rajongója a sorozatnak, de a magam módján megszerettem. Pedig volt, amikor úgy gondoltam (Az első két résznél.), hogy ez a sorozat masszívan túl van értékelve. Szintén a kezdeteknél a főhősnő személye, úgy en bloc’ távol állt tőlem, de a többi szereplő megszerettette velem ezt a sorozatot.
spoiler spoiler spoiler Nekem ne mondja senki, hogy ez nem zavaró/dühítő/bosszantó! Ha elfogult fan lennék, még akkor is szemet szúrna.
Az előző rész (vége) után nem volt kérdés, mennyire várom a Kingdom of Ash-t, de ahogy elnézem, talán én vagyok az egyetlen, akinek még a Tower of Dawn jobban tetszett, mint ez a befejező rész. Komolyan. spoiler
Tehát nem voltam maradéktalanul elégedett. A vége még el is vette a kedvemet.
Úgy érzem, szinte minden részben volt egy kimagasló szereplő. nem is kérdés, hogy ebben a részben Fenrys volt a legnagyobb meglepetés, maga a Jolly Joker. Nagyon nagyot lépett előre. Felzárkózott Lorcan mögé. Nekem ő a kedvenc SJM karakterem, pedig ebben a részben már nem az volt, akinek megismertem.
Milyen aranyos, alliteráló hármas neve lett végül.
spoiler Mert ő húzta a rövidebbet, vagy mert egy hangyányit, de közel állt Aelin-hez?! Vagy csak mert valakit minden fináléban muszáj feláldozni? SJM szerintem tehetséges írónő, spoiler Kész. Tartom a véleményem, hogy Aelin a sorozat legnagyobb vesztese. spoiler
Sajnálom. Talán az én bajom, hogy egy ilyen volumenű sorozat végére sokkal nagyobbak voltak az elvárásaim.
Valahogy összeszedtem magamat. Ne kérdezzétek hogyan csináltam, én magam sem tudom. Mindenesetre… a szívem megszakadt. Hiszen ez a sorozat 14 éves koromtól fogva elkísért. Látott sírni, látott mosolyogni, és mind a mai napig élvezettel kapom a kezembe bármelyik részét.
Nehéz elengedni a történetet, a karaktereket, a helyszíneket, de mégis meg kell tenni. Fáj, de élveztem minden percét, s tuti biztos, ha gyerekem születik, és elég idős lesz hozzá a kezébe nyomom, olvassa el.
A karakterek rengeteg mindenen mentek keresztül, láttak jókat, rosszakat, változtak, méghozzá gyökeresen. Ahogy engem is változtattak.
Sarah persze ismételten mazohista volt, kitépte a szívemet a helyéről minden egyes oldallal, de attól még a kedvenc írónőm marad.
A könyv végeztével megértettem, hogy sok helyen miért nem látok spoileres részeket, miért írnak csak annyit, „méltó befejezése volt az Üvegtrón sorozatnak”, hát most már értem. Megszólalni nem tudsz a végére. Nem hogy még spoilerezni. Vagy ha mégis, akkor minimum egy-két hónap kell, hogy felfog, ennyi volt, és muszáj kiadnod magadból ezt.
Előbbiek táborát gyarapítom. Mert ezt elmondani, képtelenség. Még mindig bele olvasok, még mindig olvasom a részleteket, bár ahogy a Tüskék és rózsák udvara sorozatnál is, itt is lesznek olyan részek, amiket soha a büdös életben nem fogok tudni rendesen elolvasni, mert majd elájulok úgy ver a szívem az izgalomtól.
Megfelelő idézetet pedig a könyv személyében találjátok. A háromnegyedét kitudnám írni.
S kezdhetjük elölről az olvasást.
You do not yield.
*perfection*
Ennél többet nem is várhattam volna a könyvtől. Tökéletes befejezése az egyik legkedvesebb sorozatomnak. Egyfelől nagyon jó érzéssel tölt el, mert ez így kerek, másfelől viszont szomorú vagyok, mert még nem állok teljesen készen arra, hogy búcsút mondjak ezeknek a karaktereknek.
Nagyon kevés könyv volt képes ilyen erős reakciókat kiváltani belőlem, még most sem vagyok képes teljesen túllépni rajta, ha egy-egy jelentre gondolok még mindig könnyek gyűlnek a szemembe.
Nem ömlengenék itt sokáig, egyszerűen ez a könyv tényleg így tökéletes ahogy van.
Örökké hálás leszek Sarah J. Maasnak amiért megalkotta ezt a sorozatot. ♡
Csak több, mint egy hónapba telt és sikerült is megírnom a véleményem róla:
„Once upon a time, in a land long since burned to ash, there lived a young princess who loved her kingdom … ”
Már több hete mióta kiolvastam és még mindig nem bírom felfogni, hogy vége. Nincs több Üvegtrón könyv. Ez a bejegyzés várhatóan hooooosszú, ömlengős, érthetetlen és terjengős lesz. Spoilereket erre a kötetre kifeketéztem, de nem számítottam mindent spoilernek, úgyhogy, aki semmit nem szeretne megtudni a könyvről, inkább ne olvassa ezt el. Az összes eddigi kötetre természetesen spoileres.
Legeslegelőször is szögezzük le, hogy úgy TÖKÉLETES, ahogy van, az egész sorozat az. Nem érdekelnek a hibái, gyengeségei, tökéletes és kész. Jelen pillanatban A Kedvenc Sorozatom. Aki nem olvasta, ne is olvasson tovább, azzal is az értékes idejét vesztegetné, pedig Üvegtrónt is olvashatna.
Rengeteg feszültség van a könyvben. Rengeteg.
Hosszabban: https://molybirodalom.blogspot.com/2018/12/sarah-j-maas…
Még napokkal később is nehéz értelmes gondolatokat összeszednem erről a könyvről. Annyi minden történt és derült ki, hogy ez az értékelés még csak töredékét se fogja tudni lefedni mindannak, amit érzek és gondolok.
Egyszerűen csodálatos és tökéletes volt. Gyönyörű lezárása ennek az elképesztő sorozatnak. Számomra ez volt az év könyve, és talán azt is kijelenthetem, hogy ez volt a(z egyik) legjobb könyv, amit valaha olvastam.
Már az első oldalon egy különös érzés kerített hatalmába, és ez egészen az utolsó oldalig fogva tartott. Olyan volt, mintha ez a könyv különleges lenne, mintha százszor nagyobb hatással lenne rám, mint bármelyik másik. Végig ott éreztem magam, mintha a történet és én eggyé váltunk volna. Sose éreztem még ilyet ennyire erősen.
Ennyit még nem sírtam egy könyvön. Többször is a vonaton és az egyetemen küszködtem a könnyeimmel. A hideg rázott, libabőrös voltam, annyira imádtam az egészet. Miután az utolsó oldal végére értem, legszívesebben fogtam volna magam, és elölről kezdtem volna az egészet. Egyre valószínűbb, hogy erre hamarosan sort is kerítek.
Annyi kedvenc jelenetem lett és annyiszor tört darabokra a szívem, hogy fel se tudnám sorolni. Nem is tudom, melyiken sírtam a legjobban, de csak párat említve spoiler, spoiler és spoiler nagyon megérintettek. I cried like a baby. spoiler
Hálás vagyok Sarah J. Maas-nak, amiért ilyen csodálatos és zseniális világot, karaktereket és történetet hozott létre. A Kingdom of Ash tündöklő koronája mind a sorozatnak, mind az írónőnek. Köszönöm.
“I love you guys…to whatever end.” – Sarah J. Maas
Én is így áltam neki az utolsó résznek, hogy azt mondtam magamban, Szeretlek Sarah! A kedvencem maradsz… akármi is lesz a vége.
Istenem, el sem hiszem, hogy vége van … egyszerűen nem vagyok hajlandó felfogni, hogy ennyi volt. Összetört, de újjáépített.
Ez a rész nálam mindent vitt. A reménytelenségtől kezdve , az örömön és síráson át az érzelmek teljes skáláját átéltem. :D A szívem szadt meg a halottakért, meg is sirattam őket, de ugyanakkor boldog vagyok, hogy sikerült túlélni néhányuknak.
Folyamatosan úgy éreztem, hogy nem tudom követni az eseményeket, annyi szálon futottak, és derült fény a rengeteg titokra, aminek persze a felét elkerülhettem volna ha elolvasom a ToD-ot.
Nagyon nehéz erről most spoiler mentesen írni. Ez volt az eddigi legizgalmasabb, legkegyetlenebb és szerintem a legfájdalmasabb része a sorozatnak. A cselekményt ki is hagyom úgy ahogy van, mert ezt olvasni kell és átélni. De a karakterekben nem csalódtam. Imádom őket. Aelin és Rowan hozta a szokásos formáját ami ebben a részben szerintem nagyon nehéz volt nekik. Nem csalódtam bennük. Maeve nagyon meglepett, hogy ennyire ért a manipuláláshoz és mindenhez. Magamban már az első pillanattól kezdve, mióta megjelent a HoF-ban, csak egy gonosz szukának könyveltem el. Az is volt, de annál több is. Annyira jól csűrte csavarta a szálakat, hogy majdnem én is hittem neki egyszer- kétszer.
Dorian volt a másik szereplő akiben kellemeset csalódtam. Hihetetlen, hogy mennyire össze tudta magát szedni a Valg herceg után. Annak meg végképp örülök, hogy meg tudta az igazságot az apjáról.
De Manon, ó a gyönyörű Fehér Démon, hogy micsoda változáson ment keresztül az leírhatatlan…. És Elide, Lysandra, Gavriel de még Lorcan is megváltozott… Mindenki…
Nem akarok búcsút venni tőlük.
Ez volt az eddigi leghosszabb része a sorozatnak, én mégis kevésnek gondoltam. Annyi minden hiányzik még. Mindent tudni szeretnék róluk, de fáj a szívem, hogy már nincs tovább.
Sarah Istennő lett a szememben! A fél életét áldozta erre a sorozatra és micsoda történet lett!
Szóval köszöm Sarah!
Köszönök mindent!
♡
„And tell him thank you – for walking that dark path with me back to the light.”
A szívem mélyéről köszönöm neked ezt a csodálatos utazást Sarah!
Ennél szebb befejezést el sem tudtam volna képzelni a sorozatnak. Ugyan az eddigi részek is megállták a helyüket, de ez volt az ékkő a koronában.
A kezdetektől fogva fejlődött a sorozat és mi vele együtt nőttünk fel, a szereplőkkel, történettel fejlődtünk (emberileg) mi is.
Ahogy már megszokhattuk, nem volt hiány megható pillanatokból, izgalmas jelenetekből és meglepő fordulatokból.
Mindent együttvéve hálás vagyok a sorozatnak, amiért egy ilyen gyönyörű történet egy jól megérdemelt, gyönyörű befejezést kapott! Hálás vagyok Sarahnak, mert megalkotta számunkra ezt a világot és mert hisz bennünk. Nem ismerjük, ő sem minket, de hisz bennünk és támogat álmaink megvalósításában, mert mi is hozzásegítettük ehhez. Hálás vagyok a kiadóknak, mert lehetővé tették, hogy megismerhessük ezt az egyedülálló, fantasztikus könyvsorozatot.
Aelin, Sarah, hálás vagyok, hogy ilyen csodálatos emberek vagytok és amiért fényt hoztatok a szürke hétköznapjaimba!
Népszerű idézetek
Once upon a time, in a land long since burned to ash, there lived a young princess who loved her kingdom…
4. oldal
She would live. She would live, and they could all go to hell.
There was nothing kind in the prince's face. Nothing warm.
Only cold-blooded predator. Hell-bent on finding the queen who held his heart.
She passed through a world of snowcapped mountains under shining stars. Passed over one of those mountains, where a winged male stood beside a heavily pregnant female, gazing at those very stars. Fae.
“Let’s make this a fight worthy of a song,” Aedion said.
A princess who was to live for a thousand years. Longer.
That had been her gift. It was now her curse.
4. oldal
She would not go quietly. She was not afraid.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Soman Chainani: Quests for Glory ·
Összehasonlítás - Holly Black: The Queen of Nothing 88% ·
Összehasonlítás - Shelby Mahurin: Serpent & Dove 82% ·
Összehasonlítás - Sara Wolf: Bring Me Their Hearts 88% ·
Összehasonlítás - Susan Dennard: Truthwitch 76% ·
Összehasonlítás - Alexandra Christo: Princess of Souls ·
Összehasonlítás - Catherine Doyle – Katherine Webber: Twin Crowns ·
Összehasonlítás - Rebecca Mix: The Ones We Burn ·
Összehasonlítás - Leigh Bardugo: Siege and Storm 81% ·
Összehasonlítás - Alexandra Christo: To Kill a Kingdom 83% ·
Összehasonlítás