Once ​and for All 80% 12 csillagozás

Elég vegyes érzelmeim vannak a regény elolvasása után. Akadtak részek, amiket imádtam, mint például az esküvőszervezések, viszont olyan sokszor untam magam olvasás közben. Ehhez hozzátett, hogy a történet egyáltalán nem tetszett, így többször megfordult a fejemben, hogy félbehagyom (főleg a közepe táján).
A szerelmi szállal kapcsolatban is hasonlóan éreztem. Nagyjából a könyv 3/4-nél kezdtem el valamelyest drukkolni Louna és Ambrose párosának, addig viszont egyáltalán nem is értettem, miért akarja az írónő összehozni őket.
Ehhez mondjuk hozzájárult, hogy ebben az időszakban mérhetetlenül idegesített Ambrose. Persze idővel megkedveltem valamelyest a furcsaságait (bár inkább azt mondanám, hogy karakterfejlődött), de addig… fuh, próbára tette a türelmemet.

Azért voltak jó részei is a könyvnek, nem a semmire adtam 3,5*-ot. Egyfelől az esküvőszervezés, amit már kiemeltem, szerintem nagyon érdekes volt. Emellett ismét egy komoly témát dolgozott fel a könyv, amelyet mindig értékelek realista regényeknél.
Illetve magukat a szereplőket is kedveltem – Louna családja fantasztikus, nagyon szerettem azokat a részeket, amikor ők szerepeltek. Jilly szintúgy, bár ott sajnáltam, hogy nem tudtunk meg többet a lányról.

Mindent összevetve azért csalódott vagyok, eddig minden Sarah Dessen könyvet imádtam. Ezt viszont egyszerűen képtelen voltam hosszútávon szeretni. Még biztos adok esélyt az írónőnek, hiszen eddig fantasztikus olvasási élmények kötődnek hozzá; ezt a regényét viszont kétlem, hogy valaha is újraolvasnám.

Aranyos könyv volt, de nem éreztem túl erősnek. Nagyon jó üzenete van, de hiányzanak belőle a jó karakterek és a fordulatok. Sokszor túl nyálasnak is éreztem, de azért tudtam értékelni a mondanivalót.

http://patyimoly.blogspot.hu/2017/09/sose-hagyjon-el-be…

Nagyon szeretem Sarah Dessen írásait, nagyon vártam ezt a könyvét is, de sajnos csalódnom kellett. Az egész olyan érzést keltett, mintha már olvastam volna, a főszereplő, a srác, a legjobb barátnő, még a cselekmény egy része is, mintha a korábbi műveiből lett volna kitépve és elmondva más szavakkal. Kétség kívül Dessen nagyon jól tud írni, és imádom, amikor behozza a régi szereplőit és helyszíneit egy-egy apró jelenet erejéig, de nem kapott el az a tipikus érzés, amire számítottam, ha Dessent olvasok. Az esküvőszervezős részek és vége nagyon tetszett, csak sajnos ez még mindig nagyon kevés így.

Tetszett! Mert egy picit arról is beszél, amivel szerintem sokan küszködünk néha: hogy van egy idealizált képünk a szerelemről, a szikrákról meg unikornisokról, a sétáról a naplementében, arról, amikor minden tökéletes. És hogy nehéz és félelmetes elengedni ezt az álomképet, amikor szembejön velünk a tökéletlen, de létező.
Tipikusan Dessen-könyv, és főképp Ambrose karaktere nagyon emlékeztetett az irónő korábbi karaktereire. De ennél többet nem is vártam, kapjuk, amit mindig kapunk: szépen megírt, csupa érzelem sztorit egy lányról, aki szerelmes lesz. Néha ilyen is kell…