A ​vendégkönyv 35 csillagozás

Sarah Blake: A vendégkönyv

Ambiciózus, ​nagyszabású és áradó regény a gazdag, befolyásos New York-i Milton család három generációjáról, akik egykor a világot irányították.

1935 – Kitty és Ogden Miltonnak mindene megvan: elegáns lakás az Upper East Side-on, két gyönyörű kisfiú, mindenki által irigyelt szeretet és gazdagság. Ogden Európát járja, és sorra köti a sikeres befektetéseket, különösen a náci Németországban. Ám egy váratlan tragédia megtöri a varázst. A férfi azzal vigasztalja a feleségét, hogy felvásárol egy New England-i kis szigetet.

1959 – A Crockett-szigeti Miltonok tovább bővülnek, minden szabad percüket a saját szigetükön töltik, a saját törvényeik között. Ogden felvesz egy határozott, törekvő, fiatal zsidó férfit, Len Levyt, aki nemcsak főnöke, de felettese gyönyörű, fiatal lánya, Joan rajongását is elnyeri. Amikor Len és barátja, Reg, az Európát is megjárt fekete újságíró meglátogatja a szigetet, a protestáns fehér felső középosztályhoz tartozó Miltonoknak először kell… (tovább)

Eredeti cím: The Guest Book

>!
Európa, Budapest, 2021
552 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635043224 · Fordította: Varga Zsuzsanna
>!
Európa, Budapest, 2021
552 oldal · ISBN: 9789635044801 · Fordította: Varga Zsuzsanna

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Most olvassa 4

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

cseri>!
Sarah Blake: A vendégkönyv

Megkaptuk a féltégla amerikai nagyregényünket az Európától, tényleg hálás vagyok, mert a fülszöveg alapján izgalmasabb már nem is lehetne. Egy magánsziget, egy kőkemény házaspár, Kitty és Ogden, akik igazi waspok, és az utódaik, ahogy ehhez az örökséghez, a szigethez és a vele járó életszemlélethez viszonyulnak a változó világban, és persze titkok is kiderülnek, és lesz valamiféle tanulság is.
Nincs is más baja ennek a könyvnek, mint hogy van egy csúcspontja, egy olyan történet, amelyben összefutnak és amelyből kiindulnak a szálak. És amíg idáig eljutunk, az több száz oldal, és addig ez a könyv mérsékelten unalmas, és az ember csak azt érzi, hogy lehet egy ennyire érdekes témáról ilyen kevéssé érdekesen írni. Közben meg tényleg minden szál szükséges, a végén pedig összeáll az egész, gondolkodnivaló is van bőven meg érdekes szereplők, megkapjuk a páratlanul hangulatos sziget-élményt is, szóval ha valaki még hasonlóan vontatottnak érzi az első pár száz oldalt (ami persze nem is törvényszerű), érdemes vele megküzdeni.

3 hozzászólás
csucsorka IP>!
Sarah Blake: A vendégkönyv

Bárcsak minden többgenerációs, több idősíkon futó történetnek így váltakoznának a szálai – sokkal többet olvasnék ebből a műfajból! Itt, ha valakit 1959-ben betesznek egy taxiba, akkor a következő fejezetben nem 2011 van, hanem az illető ki is száll onnan. Ha pedig valaki 2007-ben elgondolkozik egy régi eseményen, a következő fejezetben ott találjuk magunkat abban az idősíkban – szóval nincs az őrjítő bizonytalanságot szülő ide-odaugrálás, amit én úgy de úgy utálok. Nem mondom, néha elkélt volna egy A/3-as jegyzetlap, hogy tudjam, ki kivel van (ugyanitt: köszi, hogy a lányok 3 generáción át örökölték meg egymás keresztnevét!), de miután belejöttem – és én talán az átlagnál lassabban jöttem bele – ez sem okozott nagy gondot, hogy rémségesen sokan vannak a szereplők. Sarah Blake ügyesen kézben tartja őket, csak lassan, kapaszkodva, szorosan kell követnünk a nyomát.

Számomra nem volt lassú, nem volt céltalan és nem volt unalmas a nagy titkokig vezető út, ennek a monstrumnak mind az 550 oldalát szerettem, jó emlék lesz visszagondolni a vele töltött időre; nem bánom, hogy más, rövidebb olvasmányokat félre utasítva időt szántam a Vendégkönyvre. Most már csak egy saját példány kell belőle.

l2njpx>!
Sarah Blake: A vendégkönyv

Sűrű szövésű, masszív családtörténet, amiben megéri elmerülni. És olyan gyönyörű stílusban ír az írónő, hogy elképesztő. Ebben a 10 napban gyakran nappal is eszembe jutott a Milton család, vártam, hogy újra találkozzak velük esténként.

verus974>!
Sarah Blake: A vendégkönyv

Egy nagyon-nagyon jó történet, igazi családregény, ami három generáción át fut. Jó arányban váltakoznak az idősíkok. Érdekes a stílusa. Passzolt a történethez, de az én ízlésemnek kicsit túl finomkodó. Legtöbb része homályosan van fogalmazva, vágyná az ember, hogy jobban belemenjen egy-egy eseménybe, egy-egy karakter háttértörténetébe. Sok kapcsolat is elég sejtelmesen van írva, az ember csak tippelget, hogy tényleg arra gondol-e az író, amit az olvasó sejt. (pl. Ogden és Elsa, Moss és Reg…) Összeségében valahogy azért mégis egy jó olvasási élmény volt.

Réka_Szalai_3>!
Sarah Blake: A vendégkönyv

Az elején kicsit nehezen indult (számomra), utána viszont már magával ragadott a könyv, a témája miatt szerintem nyári olvasmánynak ideális, lehetőleg vízpart mellé, mivel a sziget leírása nagyon hangulatos és visszatérő téma a regényben :)
A cselekmény középpontja egy többgenerációs amerikai családtörténet, amely átível a XX. századon, a könyvet különösen érdekessé teszi a különböző korszakok megjelenése, de maga a cselekmény is fordulatos.


Népszerű idézetek

csucsorka IP>!

James Baldwiinre és a rasszal foglalkozó költészetre szakosodva Paul belső életét könyvekben töltötte, és Evie néha elképzelte, hogy a könyvek úgy vannak egymásra rakva Paul fejében, mint a magas ablakokhoz vezető létrák egy fal mentén. Úgy tűnt, mintha Paul mindent elolvasott volna, és mindenről volt fogalma, amit olvasott. Mi több, hálót tudott szőni aközött, amit olvasott, és ami a szupermarketben történt, vagy amit a rádióban hallott. Legyen az Dylan a Dreyfus-ügy, a trubadúrok költészete, az Egy évad a pokolban, nem számított. Egy kis ösztökélésre a gondolatai kész mondatokban fogalmazódtak meg, azok pedig könnyedén váltak bekezdésekké. Benne volt az egész világ.

174. oldal

Kapcsolódó szócikkek: James Baldwin
Kucsi>!

A véletlen sohasem véletlenül történik, szokta mondani az apja.

157. oldal

JBE>!

Én nem vagyok diktátor, jelentette ki a Führer… Én csak egyszerűsítettem a demokráciát.

128. oldal

csucsorka IP>!

– Akármennyi diplomát szerez valaki – mondta apjának egy barátja egy vacsorapartin villájával Evie felé hadonászva –, akármennyit keres, akármennyi esélyt kap arra, hogy boldoguljon, az nem számít. Az a lényeg, hogy megfelelő feleséget találjon magának. Ez a titka mindennek. Ez a siker titka.

175. oldal

verus974>!

… minden élet központjában van egy kezdet, ami nem a születés, hanem egy pillanat, amikor az élet zárján kinyílik a retesz, és előjön belőle az élet, elindul előre.

23. oldal

JBE>!

Mosolyogva lépj be minden szobába- mondta Kitti. Mindenkivel beszélj a társadalmi helyzetétől függetlenül úgy, ahogy egy másik emberi lénnyel, egy értelmes emberrel beszél az ember. Hogy megteremtsd a jóindulat légkörét. Ez a legjobb védelem az olyan emberek ellen, akiket nem úgy neveltek fel, hogy tudhatnák. Azokat hagyd békén. Akkor senki sem bánthat, és megmutatod másoknak mi a helyes, példát mutatsz.

363. oldal

Perei_Annamária>!

– Egy nőnek karcsúnak, egyenesnek, fittnek kell maradnia. A kövérség a rossz nevelés jele, annak, hogy a nő elengedte magát. Az étel túlzott szeretete gyenge lélekről, harmatgyenge akaraterőről és az ambíció hiányáról árulkodik. Ugyanolyan rossz, mint édes vermutot inni…

csucsorka IP>!

Az első együtt töltött nyáron egyetlen szobájuk volt egy apartmanház lakásában, amelyben két íróasztal volt a szemközti falakhoz tolva, és az egyetlen ablak alatt egy matrac a padlón. Teljes csöndben dolgoztak, és amikor már nem bírták tovább, egyikük megfordult, átlépte az asztalaik között húzódó vonalat, és a matracra vonultak. Akkoriban a közös csendjük tele volt vággyal, még akkor is, amikor nagyobb lakásba költöztek, és külön szobában dolgoztak.

175. oldal

csucsorka IP>!

– Akkor szabadulj meg tőle – mondta.
Evie lemerevedett.
– A te családodban senki se mondaná, hogy szabaduljak meg tőle.
– Nem a múltadról beszélek – felelte Paul érzelemmentesen. – Nem a történelmedről. Egy nyári lakról beszélek.
– De én meg arról – mondta Evie. – Én a történelemről beszélek. A mi történelmünkről. Az enyémről. Ott van, azon a helyen.
– Az nem a történelmed – replikázott Paul –, az egy mítosz. És a családi mítoszoknak az a veszélye, hogy úgy nevelik az embert, hogy higgyen bennük.
– És az nem történelem?
– A történelmet validálni lehet. Mi történt, mikor, kivel. A hős egy gazember. Az anyának tuberkulózisa volt. Vannak nyilvántartások.
– Ne már – horkant fel Evie. – A történelem egy történet. amit magunknak mesélünk azért, hogy megmagyarázzuk, hogyan kerültünk ide.

229. oldal

csucsorka IP>!

Len képtelen volt megszólalni, gondosan becsukta a kocsi ajtaját.
A taxi elhúzott a járdaszegélytől. Len nézte, ahogy elhajt. És akkor a kinyilatkoztatás erejével nyilallt bele a felismerés: Joan az övé. Az ő párja. Az egész világon ő az, aki ott van, és rá várt. Len olyan bizonyossággal tudta ezt, ami szinte megrémisztette. Melegséget érzett a gyomra tájékán. Joan övé lesz. Semmilyen logikus érvet nem tudott emellett felhozni, de a vallásos hit bizonyosságával érezte.

242. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kristen Harnisch: A borász lánya
Sienna Cole: Az igazság arcai
Jeffrey Archer: Apám bűne
Melania G. Mazzucco: Vita
Lee Child – Fiona Davis – Clare Mackintosh – Jill Mansell: Esti iskola / Babaház / Az igazság pillanata / Elmondhatatlanul
Tara Bahrampour: Visszatérés Iránba
Mark Winegardner: A Keresztapa bosszúja
Nina Killham: A hús bűnei
Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van
Mark Winegardner: A Keresztapa visszatér 1-2.