83. legjobb gyermekkönyv iskolásoknak könyv a molyok értékelése alapján

Pax (Pax 1.) 230 csillagozás

Sara Pennypacker: Pax

    „‒ Külön, mégis együtt. Elválaszthatatlanul. Szóval… néhány napja biztosan tudtam, hogy Pax evett. Éreztem. Múlt éjjel megláttam a holdat, és tudtam, Pax is épp azt nézi, ugyanakkor. Gondolod, ha érzem, hogy Pax él, úgy is van?
    ‒ Igen.”

Pax és Peter azóta elválaszthatatlanok, hogy a fiú magához vette az elárvult kisrókát. Ám egy nap megtörténik az elképzelhetetlen: Peter apja bevonul a hadseregbe, és rákényszeríti a fiát, hogy szabadon eressze Paxot.

Nagyapjánál, otthonától háromszáz mérföldnyire Peter rádöbben, hogy az ő helye nem ott van – hanem Pax mellett. Az egyre közeledő frontra fittyet hányva felkerekedik, hogy újra együtt lehessen barátjával. Hajtja a szeretet, a ragaszkodás és a keserűség.

Eközben Pax, míg kitartóan várja, hogy kis gazdája visszatérjen, maga is kalandokba keveredik, és felfedezi a világot.

Szívbe markoló története barátságról, hűségről és arról, hogyan találjuk meg helyünket a világban.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Kiadói ajánlás: 10 éves kortól · Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olvasni jó! Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633998953 · Fordította: Somogyi Eszter · Illusztrálta: Jon Klassen
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633998953 · Fordította: Somogyi Eszter · Illusztrálta: Jon Klassen

Enciklopédia 18

Szereplők népszerűség szerint

François Villon · Vola · Peter


Kedvencelte 38

Most olvassa 7

Várólistára tette 234

Kívánságlistára tette 253

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Ottilia P>!
Sara Pennypacker: Pax

Csodás lehetőség a rókák szemével látni a világot, megismerni életüket, érzelmeiket, kötődéseiket, kommunikációjukat, így ismeretterjesztő szempontból is figyelemreméltó a mű.

Főhősünk, Peter egy esendő gyermek, szeretet nélküli élettel, feldolgozatlan veszteségekkel, komoly szorongásokkal. Csak Pax, a róka van neki, akiért bátor és fáradhatatlan, már-már emberfeletti küzdelemre képes. Kifejezetten tetszett még Vola magányos, kínzó és nyugtalan lelkifurdalással teljes, mégis színes és izgalmas világa. Peter és Vola erőteljes hatást gyakorolnak egymásra, és ennek eredményeként figyelemreméltó személyiségfejlődésen esnek át. A szerző hitelesen mutatja be, hogy tanulnak meg újra bízni önmagukban és az emberekben, az életben és a jóságban.
A befejezés, amit azért már az utolsó negyedben sejtettem, nekem kifejezetten tetszett.

Ajánlom az állatbarátoknak, a nem állatbarátoknak, hogy elgondolkodjanak, felnőtteknek, és a gyerekeknek (célközönség) se féljetek a kezébe adni attól függetlenül, hogy a háború borzalmait is megmutatja, mert gazdagítani fogja őket, csak legyetek ott, hogy megbeszélhessék veletek.

Bea_Könyvutca P>!
Sara Pennypacker: Pax

Pax és Peter, róka és ember története ez a csodálatosan szép könyv. Ha az első mondattal mindent el lehet árulni, én ezennel el is árultam a véleményemet erről a könyvről. Imádtam, ám hatalmas feszültséggel olvastam, mert nagyon drukkoltam nekik.

Nagyon megszerettem Paxot, jó volt, hogy végigkísérhettem, ahogyan rókatársakra talált, majd felelősségteljes rókává vált közöttük. Nagyon izgultam és drukkoltam azért, hogy egymásra találjanak Peterrel, bár a rókabarátaiért is fájt a szívem.

A történet vége, minden dolgok ellenére megfelelő volt, hiteles és torokszorító. Nagyon szép könyv volt, a hűségről, a szeretetről, a barátságról és a kitartásról.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/09/sara-pennypacker-pax.html

Raizo >!
Sara Pennypacker: Pax

Nagyon szép történet egy kisfiúról és a rókájáról. A könyv végére mindketten nagyon sok kalandot élnek át, és ezek megváltoztatják és erősebbé is teszik őket, ám a köztük lévő kötelék örökre megmarad. Különösen tetszett, hogy mindkét szereplő oldaláról – mind Peter és mind Pax szemszögéből – ismerhettük meg a történetet. Azt hiszem az egész a családról, és annak fontosságáról szól. Ajánlom Mindenkinek! :))

4 hozzászólás
ziara>!
Sara Pennypacker: Pax

Ez még az ötösnél is ötösebb. Az írónő olyan érzékenységgel nyúlt a témához, ahogyan kevesen. Megható volt, jó érzés volt ilyen igazi szeretetről olvasni. Én is így szeretem/szerettem az állataimat, sokszor el is pityeredtem olvasás közben. Köszönöm az élményt! A rókákra más szemmel tekintek ezután!

5 hozzászólás
Niitaa P>!
Sara Pennypacker: Pax

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2019/09/gyereksarok-sar…

"Sara Pennypacker Pax című könyve első pillantásra megnyeri magának a gyermeket és a felnőttet egyaránt. Egy édes kis róka ücsörög a borítón, miközben a messzi távolba bámulva vár valamit. A színek harmonikusak, kellemes hangulatot teremtenek. A fülszövegből kiderül, hogy a történetet a szerző világháborús övezetbe helyezte, így tökéletes lehetőséget nyújt arra, hogy felszínesen, de bevezessük az apróságok figyelmébe a történelmet. Engem is elvarázsolt, így nagy szeretettel kezdtem neki az olvasásnak, ám egyáltalán nem arra számítottam, mint amit kaptam.
A történet a kezdeti fázisban aranyosnak ígérkezik. Egy kisfiú elszakad a rókájától, akit kicsi kora óta nevel, majd rájön, hogy számukra mégiscsak a közös jövő van megírva, így útra kel, hogy megkeresse a barátját. Kalandok végtelen sorozata veszi kezdetét, enyhe Lassie hazatér beütéssel, s miközben a fiú halad a célja felé több olyan témát is érint, amivel erősíti az olvasó jelenlétét. Rámutat, hogy mindenki egyedi személyiséggel rendelkezik és hogy nem törvényszerű, hogy magunk is olyanná váljunk, úgy gondolkodjunk, ahogy a szüleink tennék. Érinti a döntések hatalmát, hogy létezik jó és rossz, valamint, hogy minden tettnek következménye van. Emellett pedig kirajzolódik egy homályos kép a világháborúról is, hogy alapvetően mennyi szörnyűséget foglal magába.
Mégis, nem a fiú része volt az, ami számomra növelte az ajánlott korhatárt, hanem azok a jelenetek, amelyeket a rókák szemén át voltak láthatóak. A természet szépségei mellett a kegyetlensége is megmutatkozik. Nem egyszer van, hogy dominanciaharc közben egyikük megsérül, így vérző sebes oldallal üget tovább. Ám ez még elfogadható, életszerű eseménynek hat, s mivel csak néhány szó van rá mindig hagyva, nem megrázó. Ugyanakkor a könyvben a rókák világára is kihat a háború, így történnek tragédiák, fájdalmas események, amik miatt semmiféleképp nem adnám ezt a könyvet egy kisgyermek kezébe sem. Lehet, hogy nyers vagyok, sőt, egy kicsit prűd is, de úgy gondolom, hogy egy spoiler nem való a fiatalok képzeletébe.
Összességében egy informatív mese, aminek sok, pozitív mondanivalója van, de mindenféleképpen csak azon gyerekek kezébe való, akik már eléggé érettek hozzá, nem hat károsan a lelki világukra."

Milli88 P>!
Sara Pennypacker: Pax

„Az igazságot sokszor akkor a legnehezebb felismerni, ha saját magadról van szó. Mert ha nem akarod igazán megtudni, mindent meg is fogsz tenni, hogy elrejtsd.”

Csodálatos könyv, telis-tele szívszorító jelenetekkel.
Azt hittem, hogy egy kellemes és könnyed ifjúsági könyvet fogok olvasni egy kiskamaszról és a rókájáról. E helyett kaptam egy olyan könyvet, amit sokkal több embernek kellene kézbe vennie. Elénk tárja a háború borzalmait emberre és állatra nézve egyaránt.
Vola, Deres, Borzas és Cingár is nagyon fontos mellékszereplők voltak. Mindannyian segítettek a maguk módján Peter és Pax fejlődésében.

A hétköznapokra is nagyon igaz, „hogy az alma nagyon is messze esik a fájától.”

Hintafa>!
Sara Pennypacker: Pax

Pax egy róka. Peterrel évek óta barátok Óvják, védik, szeretik egymást. Most azonban történik valami, amit a róka nem ért. El kell válniuk, úgy tűnik örökre. De vannak dolgok, amik kettőnek tűnnek, pedig valójában egyek, viszont Peter számára ez csak némi idő elteltével derül ki. A történetet ketten, felváltva mesélik.
Pennypacker nem nagyolja el a rókák életének bemutatását. Ügyel arra, hogy mozdulataik, “beszélgetéseik”, testtartásuk, faroklengetéseik élethűek és pontosak legyenek. Gördülékeny stílusban ír, a fejezetek nem túl hosszúak, a szöveg gondozott, a történet íve a szereplők jellemfejlődése egyenletesen halad a megnyugtató végpont felé.

Szerettem, hogy minden fontos találkozás magától értetődő természeteséggel vált a főszereplők életének részévé. Ahogy Peter és Pax is elindultak az előttük álló ösvényen az életükbe belépő szereplők mind magától értetődő módon belesimulnak a “díszeltbe”. Nincs is szükség különösebb bemutatásra, a kócos szőrű róka egyszercsak Borzas lesz, a vékony játékos kis alak Cingár, a Petert befogadó madártollakkal díszített hajú nő ki más lehetne, mint Vola (‘volar ‘ spanyolul az jelenti ‘repülni’).

Talán csak Klassen illusztrációiból szívesen láttam volna többet. De csak a gyönyörű illusztrációk iránti szokásos telhetetlenségem mondatja ezt, a szövegben igazából semmi nem indokolja több kép jelenlétét, mert az írónő képi világa könnyen érthető és átható, leírásai hetekkel később is velem maradtak.Kellemes meglepetés volt, hogy Pax és Peter története többféle értelmezésre és továbbgondolásra, beszélgetésre teremt alkalmat.
Folytatás itt: http://hintafa.blog.hu/2017/10/17/sarah_pennypacker_pax

11 hozzászólás
BeliczaiMKata>!
Sara Pennypacker: Pax

Peter, mint gyermek fellázad a sors ellen és elindul, hogy megmentse rókáját, aki elpusztulna a vadonban nélküle. Ám útja során rájön, hogy spoiler
A történetet két oldalról ismerjük meg, az emberek és az állatok/rókák szemén keresztül. Nekem utóbbi tetszett jobban. Nagyon szerettem őket. És tudom, hogy fájdalmas a spoiler, de ennek így kellett lennie.

K_A_Hikari>!
Sara Pennypacker: Pax

„ – Hát akkor most melyik a fontosabb? Az otthonod hiányzik, vagy a rókád?
– A kettő ugyanaz.”
Ez a könyv különleges, egyedi, egyszerűen megszólítja és beszippantja az olvasót.
(…)
Többet kaptam ettől a könyvtől, mint elsőre gondoltam.
Ifjúsági, de az a fajta, ami tanítja az embert.
Kikapcsol, elgondolkodtat, meg is mosolyogtat, amikor pedig a végére érsz, nagyon de nagyon örülnél ha még lenne néhány oldal.
De nincs, úgyhogy a képzeleted maga szövi tovább Peter és Pax történetét.
Egy biztos: idősebb gyereknek, de felnőttek számára is kihagyhatatlan könyv.

Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.com/2018/06/sarah-pennyp…

12 hozzászólás
Galagonya33>!
Sara Pennypacker: Pax

Ez egy olyan életmese, amibe beleremeg a kis szíved.
Mindkét főszereplő Peter és Pax, a róka fejlődésregénye, akik közben erősen hatnak a környezetükre is, nem hagynak semmit-senkit érintetlenül.
Nem csak, sőt elsősorban nem gyerekeknek ajánlom. Ha minden igaz, akkor a rókák egymáshoz való viszonyáról is sokat megtudhatunk belőle.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

loci93 IP>!

– […] pontosan ott vagyok, ahol lennem kell, és azt teszem, amit kell. Ez az igazi nyugalom.

95. oldal (Könyvmolyképző, 2017)

3 hozzászólás
Dorina91>!

[…] bármilyen rosszra fordulnak a dolgok, mindig képesek vagyunk újjáalkotni magunkat.

108. oldal

7 hozzászólás
Futtetenne I>!

    – Hát akkor most melyik a fontosabb? Az otthonod hiányzik, vagy a rókád?
    – A kettő ugyanaz – felelte Peter, és maga is meglepődött rajta, milyen magától értetődő igazságot mondott.

83. oldal

Kapcsolódó szócikkek: róka
csokitorta P>!

Az igazságot sokszor akkor a legnehezebb felismerni, ha saját magadról van szó. Mert ha nem akarod megtudni, mindent meg is fogsz tenni, hogy elrejtsd.

171. oldal

Citrompor>!

– Traktorral megyünk a könyvtárba…?
– Traktorral megyünk a könyvtárba.

195. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · traktor
6 hozzászólás
Szelén>!

     Mi az a háború?
    Deres egy percig hallgatott.
     Van egy kór, ami néha megfertőzi a rókát. Elhagyja miatta a megszokott utakat, idegenekre támad. A háború is ilyen betegség, csak az embereké.

62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háború
fafinka>!

– Több mindenem is van, mint feltétlenül szükséges – ült le mellé az asszony. – Például nyugodalmam.
– Mert ilyen csend van?
– Nem. Azért, mert pontosan ott vagyok, ahol lennem kell, és azt teszem, amit kell. Ez az igazi nyugalom.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyugalom
csokitorta P>!

– Ez nem csak egy darab fa. Ebben vannak a felhők, amik az esőt hordozzák, ami a fát öntözte, és a madarak, akik rajta fészkeltek, és a mókusok, akik dióján éltek. És benne van az étel, amit a nagyszüleim adtak a számba, amitől lett elég erőm kivágni azt a fát, és benne van a fejsze acélja is, amit használtam. És benne van a te barátságod is a rókáddal, ami segített tegnap kifaragni ezt. És most már benne van a történet, amit mellé mesélsz majd az unokáidnak. Ez a sok minden mind-mind más, mégis elválaszthatatlanok. Érted már?

169. oldal

Véda P>!

Mindenkiben lakik egy szörnyeteg, a neve: harag. De, tudod, akár a hasznunkra is fordíthatjuk őt. Sok jó dolog származhat a rossz dolgok felett érzett haragunkból, és sok igazságtalanság tűnik jogosnak. De előbb meg kell tanulnunk megszelídíteni.

197. oldal

Kapcsolódó szócikkek: harag
Chöpp >!

– Szóval a főnix a kedvenc anyagaiból építi a fészket: mirhából, meg ilyesmik vannak a történetben, azt hiszem. Aztán a fészek kigyullad, és elég benne a madár régi teste. És az új madár feltámad a réginek a hamvaiból. Anyám imádta ezt. Azt mondogatta, hogy bármilyen rosszra fordulnak a dolgok, mindig képesek vagyunk újjáalkotni magunkat.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: főnix

Hasonló könyvek címkék alapján

Katherine Applegate: Kívánságfa
John Flanagan: A Tölgylevelesek
Rick Riordan: Neptunus fia
Wendelin Van Draanen: Szerintem, szerinted
Scott Westerfeld: Behemót
Holly Goldberg Sloan: 7esével
Jeff Kinney: Pechszéria
Lois Lowry: Számláld meg a csillagokat
Peter Lerangis: Viperafészek
Irene Adler: Utolsó felvonás az Operában