Hercegasszony ​voltam Teheránban 110 csillagozás

Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​lány még alig nőtt ki a bakfiskorból, amikor rászakadt a szerencse. Megismerkedett egy Amerikában tanuló perzsa herceggel, aki nemcsak elképzelhetetlenül gazdag volt, hanem jóképű, kedves is, és főleg nagyon szerelmes belé. Hívó szavára elutazott vele Iránba, ám ott igen hamar fény derült rá, hogy a herceg ugyan változatlanul jóképű, de se nem kedves, se nem szerelmes, s ha mégis, a legkevésbé sem a naiv, ábrándos lelkű lánykába. Mindössze egy amerikai feleség kellett neki, hiszen a sah Iránjában ez oly sikkes volt az idő tájt. A lány gyorsan megértette, hogy hiába a fény, a pompa, a hetvenszobás kastély és a gyönyörű luxusautók, ha cserébe rendszeresen megalázzák, nem veszik emberszámba, sőt nem ritkán alaposan el is verik, hiszen ebben a kifacsarodott iszlám világban ő mindörökre csak az „amerikai szajha” marad. Némi vigasztalást a hasonló sorsú rokonlányok -asszonyok nyújtottak neki, meg a tanult, felvilágosult barátnők, akiknek a segítségével talpon tudott maradni, és a… (tovább)

Eredeti cím: The Peacock Princess

Eredeti megjelenés éve: 1995

>!
STB Könyvek, Kistarcsa, 2010
266 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632590509 · Fordította: Árokszállásy Zoltán
>!
STB Könyvek, Kistarcsa, 2009
266 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632590509 · Fordította: Árokszállásy Zoltán
>!
STB Könyvek, Kistarcsa, 2006
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639444863 · Fordította: Árokszállásy Zoltán

1 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Barbara Mosallai


Kedvencelte 7

Most olvassa 6

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

chhaya P>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

A könyv Barbarája sokban rokon a Lányom nélkül soha Bettijével: naiv amerikai lányok, akik beleszerettek egy iráni/perzsa férfiba, majd „rabságba” estek egy idegen országban, s helyet kellett állniuk a merőben eltérő kultúra, vallás, hagyomány, és szokásrendszer dzsungelében.

Végigkövethetjük Barbara életét, ahogy szerelmes fruskából ravaszkodó perzsa feleséggé válik, persze szigorúan üzleti alapon, hogy lányaival együtt elhagyhassa az országot… Egy iráni nő nem válhat el ugyebár, a férje engedélye nélkül nem is utazhat, a gyerekek pedig az apához tartoznak. Majd megismerjük a lányait is, hogy milyen hatással volt rájuk egy ferengi, idegen lányának lenni egy alapvetően férfiak uralta és elnyomó országban, hogyan boldogulnak később a szabad Amerikában ezzel a kettősséggel.

A nők sorsán túl bepillantást nyerhetünk az akkori teheráni életbe is. Nagyon érdekes volt a perzsa nagycsalád leírása, a nemzedékek keveredése, a nők közötti erős kötődés és segítségnyújtás bemutatása. Számos érdekes hagyományt és szokást ír le a könyv, jókat és rosszakat egyaránt… Például hogy a piskes, a megvesztegetés és csalás elfogadott, a lényeg, hogy ne bukjon le az illető. A bosszúállás alapvető. Vita esetén mindig a család oldalára kell állni, az igazság kevéssé fontos, súlyos vétek, ha valaki ezt megszegi. A családon kívüli emberek élete lényegtelen, kivéve ha érdek fűződik hozzá. A női börtön bemutatása, a gyerekmunka a perzsaszőnyeget szövő gyárakban… A nyilvános fürdők és az ottani közösségi élet. Számos apróság volt, amit nem ismertem még. Ezeken kívül leckét kapunk a ’60-as és ’70-es évek iráni politikából, a sah uralkodásáról, a forradalomról, illetve néhány alapvető téveszmét is eloszlat az iszlám vallásról és Mohamed próféta tanairól.

A könyv felépítése jó, bár néhány rész indokolatlanul nagyobb hangsúlyt kapott másoknál, néha nem volt egyértelmű az idő múlása, a végét pedig kissé lezáratlannak, összecsapottnak éreztem. Összességében megérte elolvasni, érdekesnek és tanulságosnak találtam.

Roszka >!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Sosem lehet könnyű egy idegen kultúrába beházasodni, elköltözni egy idegen országba. Sajnos ezt manapság sokan megtapasztalták.
De a hatvanas években sem lehetett az, amit ez a könyv is bizonyít!
Bizony nagyon meg kéne gondolni, hová is váltunk jegyet, a boldogság reményében. Arra különösen ügyelni kéne, hogy ez a jegy retúr legyen.

fülcimpa>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Néhány nap a szülőknél, pár óra a meggyfa alatt a kertben és tessék, elvetemülök, a rengeteg krimi után nyári olvasmánynak, íme, ez itt. Késztetésre. Szüleim szomszédja két évvel ezelőtt adta be, hogy ez a lány állandóan olvas, mindig a kezében látok egy könyvet, adjátok neki oda, biztosan tetszeni fog neki. Szegény anyám, mit kapott tőlem…miért nem ejtetted ki az ajkadon azt a mondatod, hogy a gyermeked más beállítottságú olvasmányilag?
Aztán ugye minap rám parancsolt, most már aztán olvasd el, és oszd meg az élményeid a szomszédasszonnyal és add neki vissza, lesül a képemről a bőr…gondolod, nekem neeeem? Még ilyet, még hogy hercegasszony voltam…
Kínkeserves nekiveselkedés, a kutya többet volt az ölemben, mint a könyv, az összes madár füttyöt vissza tudtam adni a környezetemnek, még azt is, amikor úgy reccsent (vagy nyikorgott?) a madárka, mint egy kenetlen vasszerkezet… aztán beszippantott… ajjaj, ez már az öregség…
Rettenet borzalmas stílusban van leírva, de mégis, ami mögötte van. Kell nekem ekkora szív és ennyi érzés? Ez jutott…
Nem kezdek el bírálni senkit és semmit, főleg a rendszert nem, a vallást meg semmiképpen, de a naivitásnak is van határa és egyébként. Mi nők ne legyünk ennyire hülyék, ennyire kiszolgáltatottak… égnek áll(t) minden egyes hajszálam.

4 hozzászólás
MariannaMJ>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

A fülszöveggel ellentétben meglepő módon történelmi memoár is egyben, nem csupán egy „ex-hercegasszony életírása”. Nagyon sok információt és eseményt tartalmaz a ’60 évek elejétől a ’79-es forradalomig az akkori Iránról – politika, nők helyzete, családok működése. Barbara és lányainak élete nagyon szomorú.
Engem meglep a könyv viszonylag alacsony százalékú értékelés itt a molyon – ez volt a három nő számára a valóság, nem fikció, hanem a leírtak valóban megtörténtek velük. Így nem tudnak sem szebb, sem izgalmasabb képet mutatni annál, ami az életük (volt).
Én csak a megfogalmazásért adok fél csillaggal kevesebbet. Kár, hogy egy narrátor meséli el a női életeket és nem pedig egyes szám első személyű a könyv.
És sajnálom, hogy ilyen rettenetes életet kellett élniük. Valahogy minden ugyanúgy kezdődik: jön egy kellemes külsejű idegen, aki a tenyerén hordoz, aztán hamarosan a fekete leves – de akkor már késő nemet mondani vagy egyszerűen elhagyni.

4 hozzászólás
Scarlet_Rose P>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Nagyon felkavaró ès brutális volt mègis nagyon tetszett,jól megírt összetett könyv.
A borító alapján egy csöpögős lányregènyre gondolhatna az ember…na de ugyebár,tèvedni emberi dolog :)

4 hozzászólás
Szédültnapraforgó>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Első olvasásom a szerzőtől, aki tulajdonképpen egy igaz történetet foglalt regényformába…nem tudom, hogy jól tette-e…mert elrettentő. Barbara és Bahram története úgy indul, mint egy tündérmese, aztán a valóság, hogy a muszlim férfiak tárgyként tekintenek a nőkre. Nem tudnék ott élni. Tudom, hogy fene nagy feminizmus folyik évek óta, de egyet tudomásul kellene vennünk, hogy sosem leszünk egyenrangúak egy férfival. Legalábbis én úgy látom. De, amit ezek a …nem tudom minek nevezzem őket, mert hogy nem emberek, de nem is állatok, mert azok nem bánnak így egymással, pasik művelnek, az minden határon túl megy!
Az a borzalmas az egészbe, hogy Barbara tehetetlen volt sokáig! Ráadásul úgy tudott megszabadulni a férjétől, ha lemond az egy szem fiáról…elgondolkodtató.
Csak ott volt az elején már a sok jel, amikor még csak menyasszony volt…MIÉRT nem vette észre???
Két nagyon jó idézetet hoztam:
„Hiába voltak divatos ruháik, hiába jártak külföldre, kártyáztak nagy tétekben, és vásárolhattak maguknak akár fiatal szeretőket is, ha a házaséletük bántóan üres volt. Hiányzott nekik az igaz szeretet, ezért sokan ivásnak adták a fejüket, vagy tablettákat szedtek az úgynevezett idegösszeroppanásaikra.” 204.o.
„Először el akart menekülni a luxuséletből, hogy megszabaduljon az apjától, még akkor is, ha szegénységben kell élnie. Aztán Amerikából, ahol a középosztály nem fogadta be őt, visszavágyott az iráni gazdagságba. Most meg, hogy végre itt van, rá kellett jönnie, hogy a pénz távolról sem ér annyit, mint a szabadság és az emberi méltóság.” 205.o.

LadyM>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Rövid, mégis nagyon sok ideig tartott az olvasása. spoiler Már az első pár oldal után tudtam, hogy nem leszünk jóban a könyvvel. Hányok alapból ettől az arab kultúrától, felfogni nem tudom, miért mennek annyira mostanában ezek az arab világban játszódó könyvek, és hogy jut valakinek eszébe romantikus köntösbe csomagolni spoiler A nyugati nők – mert ugye ők a fő olvasói azoknak a romantikusnak hazudott arab könyveknek – el sem tudják képzelni, milyen borzalmas lehet az élete azoknak a nőknek, akik valóban az arab világban élnek. Na, ebben a könyvben legalább megjelenik valamennyire ez a borzalom. Ennyiből jó könyv, ezért jár a két csillag. Maga a történet viszont… Ez a Barbara tipikusan az a fajta nő, akire rámondanám, hogy aki hülye, haljon meg. Ennyire naiv, önmagát nem tisztelő, szánalmas nőt ritkán kaparni elő az irodalomból. Összességében nem egy nagy durrabás, inkább nem ajánlom, mint igen.

szeptember99>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Érdekes történet volt, miképpen alakult a főhősnő és gyermekeinek sorsa. Tanulságos, mennyire fontos a párkapcsolatban a kultúráról, a jövőbeli elképzelésekről való beszélgetés a házasság előtt.

farkaszita>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Felkavaró történet a nyugati kultúra és az iszlám világ közötti életről. Megdöbbentő, hogy Iránban egy nő nem érték (a főszereplő nőt megalázzák, verik, stb.) és csak „szajhának”, illetve anyának jó, de emberszámba nem veszik. A regény megrázó életrajzi mű, ami a durvasága ellenére is tetszett.

molke P>!
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban

Nagyon nehezen lendültem bele, kifejezetten pongyola stílusban íródott – és ezt még egy ilyen dokumentum-regénynél is rosszul viselem. Komolyan fontolgattam, hogy talán mást kellene választani helyette, de győzött a kíváncsiságom: mindig szerettem volna kicsit az iszlám függönye mögé látni. Hát most megkaptam…
Barbara történetének ürügyén a perzsa társadalom mindennapjaiba nyerünk bepillantást: elsősorban a nők elképesztően sanyarú sorsa megrázó, függés a család legutolsó férfitagjától is, sőt bármilyen férfitől. Nagyon érdekes a iszlám által átitatott társadalom működésébe látni, a mindent átható korrupció, a mekkai zarándoklat leírása. Külön élmény volt a Khomeini-féle forradalom hátterének és lefolyását belülről való bemutatása.
Fájdalmas Barbara lányainak, főleg Dauninak gyökértelensége, identitáskeresése Iránban amerikai, Amerikában perzsa.
Amit mondott a könyv, annyira jó, hogy majdnem el tudtam felejteni a stílusát.


Népszerű idézetek

Amethyst>!

Úgy tűnt, a másik ember élete mindenkinek közömbös, ha az a másik nem az ismerőse.

24. oldal

varadiera>!

… a nőnek nincs más választása, mint hogy beletörődjék a sorsába. A világot a férfiak irányítják, és a nőknek ez ellen nem szabad kapálózniuk; mi értelme lenne, ha egyszer úgysem győzhetnek? A belenyugvás viszont lelki harmóniát szül.

74. oldal

varadiera>!

– Aki tudja, miként bántak Arábiában a nőkkel Mohamed idejében – bólogatott Aisa – , az azt is tudja, hogy a próféta nem megalázni, hanem felszabadítani akarta a nőket.

87. oldal

molke P>!

Barbara számára azonban nem is ezek a körülmények tűntek a legborzasztóbbnak a női börtönben, hanem hogy a többi rab nem látott bennük semmi borzasztót. A börtön végső soron nem volt sokkal rosszabb annál az otthonnál, ahonnan odakerültek, s ugyanolyan rezignáltan vették tudomásul, mint minden mást az életükben.

Aurora_Serenity_White I>!

– Nem érdekes, hogy mi az igazság. Neked minden vitában a családod pártját kell fognod, akár igazuk van, akár nem! – Ezeket az utóbbi szavakat tagoltan mondta, mintha a fejébe akarná verni ezt a kifejezést.

31. oldal

molke P>!

Az anyám úgy gondolta – mondta – és én is azt hiszem, hogy a gyerekeket legjobb az eunuchokra bízni, mert erkölcsösebbek a férfiaknál.
– Miből gondoljátok ezt?
– Mert ők, Barbara-dzsúnam, mentesek a szív szenvedélyeitől, így jobban tudják használni az eszüket. Ráadásul mivel nekik maguknak nem lehetnek gyerekeik, úgy szeretik a másokéit, mintha a sajátjaik lennének.

molke P>!

Allah megvilágosította apánk elméjét, hogy azzá tegyen bennünket, amik vagyunk. Huszonegy évesen hazalátogattunk a falunkba, és találkoztunk az egykori játszótársainkkal. Vérzett értük a szívünk, annyira szegények és tanulatlanok maradtak. Nem is egy azt mondta nekünk: milyen szerencsések vagytok! Bár az én apám is megtette volna értem, amit a tiétek megtett! Mennyivel jobb lenne eunuchnak lenni, mint szegény embernek!

molke P>!

A központi szalonban volt egy rózsaszín bársonnyal bevont dívány, amelynek közepéből egy almafa nőtt ki. No, nem igazi: a szára aranyból volt, a gyümölcsei rubinból.

Kasztór_Polüdeukész >!

Most viszont a semirani palotában elköltött első
vacsoráján megismerhette mindazt, ami a legszebb a
hagyományos perzsa kultúrában. Kit is ne venne le a
lábáról a perzsák örökös, szertelen bókolása? Kit ne
nyűgözne le bonyolult illemkódexük, a tarúf , mely szerint „a
vendég Isten ajándéka”, és fel kell neki ajánlani mindent,
amit jobban megnéz, vagy megtetszik neki? És aki csak
egyszer is megtapasztalhatta a perzsák nagylelkűségét,
nyugati szemmel elképesztő család- és barátszeretetét,
amely messze túlmutat az etiketten, hogyan is felejthetné
el?

molke P>!

…nem idegeneket kell megfigyelned, hanem azokat, akik a legközelebb állnak hozzád: a családodat és a barátaidat! Sokszor érzem azt, hogy ez a legrosszabb, amivel a Savak megmérgezte az életünket: a gyanakvás, amelyet belénk ültetett még a szeretteink iránt is.


Hasonló könyvek címkék alapján

Anita Amirrezvani: A virágok vére
Nizámi Arúzi: Ritkaságok gyűjteménye
Valerio Massimo Manfredi: A Föld végső határáig
Simin Daneshvar: Savushun
Rácz Olivér: Csillagsugárzás
Sárközy Miklós (szerk.): Perzsa közmondások
Morisz Szimasko: A nagy mágus
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi
Ezeregyéjszaka I-III.
Négy mese az Ezeregyéjszakából