A ​ház a tengernél 204 csillagozás

Santa Montefiore: A ház a tengernél

A tízéves Florianát rabul ejti a kis faluja mellett álló pompás toszkánai villa szépsége, és arról álmodozik, hogy egy napon majd ott lakik. Amikor Dante, a villa tulajdonosának fia behívja a lánykát, már tudja, hogy a sorsa ide köti, ehhez a fiúhoz. Ám miközben felnőnek, átlépnek egy láthatatlan vonalat, és veszélybe sodorják azt, amit a legfontosabbnak tartanak az életben… Több évtizeddel később, és több száz kilométernyire onnan, az angliai Devonban, egy festői, régi kis kastélyszállóra nehéz idők járnak. A tulajdonos, Marina, felfogad a nyári szezonra egy bentlakó művészt, aki festegetni tanítja a vendégeket. A festő, akit Marina talál erre a célra, vonzó, okos férfi, és nemcsak a családi békétlenségeket kezdi elsimítani, hanem sikerül megfordítania a szálló szerencséjét is. Hamarosan kiderül azonban, hogy a művész nem az, akinek látszik… A tengerparti ház megindító és varázslatos mese szerelemről, megbocsátásról, és újra felfedezett múltról.

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Művelt Nép, Budapest, 2016
484 oldal · ISBN: 9786155617829 · Fordította: Vrauko Tamás
>!
Művelt Nép, Budapest, 2016
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155617829 · Fordította: Vrauko Tamás
>!
Művelt Nép, Budapest, 2016
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155617812 · Fordította: Vrauko Tamás

Enciklopédia 2


Kedvencelte 34

Most olvassa 19

Várólistára tette 141

Kívánságlistára tette 112


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Ez nagyon édes egy történet volt. Az angol részek Katie Fforde jobban sikerült történeteit jutatták eszembe, de a két idősík miatt inkább Lucinda Riley írónőhöz hasonlítanám. Remek stílus, érdekes, helyenként szívszorító történet, cseppnyi románc és humor. Nem csodálom, hogy Anglia egyik kedvence a hölgy, mert én is új kedvencet avattam ezzel a könyvvel. A szereplői szeretnivalóak (egy-két kivétellel), a helyszínek pedig csodásak. Még Clemmie-t is kedveltem, bármennyire is adta az undokot az elején. Rafa pedig igazi romantikus hős. Ajánlom minden romantika kedvelőnek.

Zsuzsanna_Makai>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Imádtam, mert csudajó volt!
Ez tipikusan az a könyv, amit az embernek tengerparti nyaralásra kell magával vinnie, lehetőleg Olaszországba.
Clemmie és Jake kivételével minden szereplő szerethető volt, de amikor Clementine-hez eljutottak a dolgok, és elkezdett gondolkodni, érezni, majd cselekedni, ő is átkerült a másik csoportba.
Az utolsó kb 100 oldalon már sejteni lehetett, mi lesz az a nagy titok, mégis bőgve, szemet-törölgetve olvastam, és imádtam.
Marine kicsit olyan volt nekem, mintha Isabel Allende lenne. No és Rafa? Nagy sóhaj! Persze nem lehetett nem beleszeretni.
Florianának pedig ugyanaznap van a szülinapja, mint nekem.
Ez tipikusan az a könyv, amit ha ajándékba kapok, olvasás után is megköszönöm.
Tiszta szívből ajánlom!
Santa Montefiore biztos lehet benne, h olvasok még tőle!

2 hozzászólás
cicus61 P>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Nagyon jólesett most ez a könyv. Az eleje kicsit nehezen indult be. Előszőr a régmúlt, aztán a jelen, szeretem az ilyen könyveket. A jelenben Clemmie az elején nagyon utálatos volt és az agyamra ment. Aztán megjelent Rafa és spoiler Rejtélyek, életek régen és most, nagyon jó kis könyv. Szinte fájt, mikor vége lett. Ajánlom!

1 hozzászólás
Sippancs P>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

16 éves szerelmes lányként tényleg ennyire borzasztóak vagyunk, se nem látunk, se nem hallunk?
Az írónő ezúttal is egy nagyon szövevényes, drámai családregényt tárt elénk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem varázsolt el a ’60-as évek Toszkánája, mert akárcsak Floriana Dantéval, úgy én a helyszínnel estem szerelembe. Imádtam a hangulatát és az ízeit, szinte az orromban éreztem a tenger illatát, mégis beárnyékolta ezt a varázst a fiatalok spoiler.
A jelenbeli szál ezzel szemben kissé szürkére sikeredett, melyben nagy szerepe volt az elkényeztetett Clemmie-nek, illetve az őt körülvevő semleges szereplőknek. Számomra a csavar sem ütött akkorát, Rafa feltűnésével sejthető volt, hogy mire megy ki a játék, azon viszont meglepődtem, hogy mindez spoiler.
Sajnos ez volt az utolsó könyvem itthon az írónőtől, de biztos, hogy elolvasom a frissebb megjelenésű történeteit is.

Galagonya33>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Abszolút nyári könyv.
Ebben a könyvben az örgeket szerettem meg igazán, Harveyt – akivel kapcsolatban azért volt meglepetés a végén – és Senora Brunot a múltból. Igazából ők és az atya voltak Marina szerető szülei. Ja,és a kóbor állatokat Sütit és Jóéjt.
Clemmie-t néhányszor meg tudtam volna csapdosni, amiért ilyen végtelenül infantilis módon állt a nevelőanyához és az édesapjához, mint egy örökké duzogó kislány. A végén azért felnő, és úgy is viselkedik, felejtve a büszkeségét. nagyon szép pillanat volt, amikor megbeszélték a kapcsolatukat Marinaval. Persze ehhez kellett Rafa.
Dantét nagyon szerettem, nagyon sajnáltam, de végén örültem neki. Jó volt, hogy gyarló volt, valahogy a gyarlóbb szereplőknek könnyebb megbocsátani.
Grey volt a tökéletes férj, és mégis tudtam szeretni, nem volt zavaróan tökéletes, ellentétben Rafával. Nekem ő néha sok volt már, hogy ilyen makulátlan. A legvégén győzött meg, hogy azért ő is majdnem tud hibázni.
Azért pesze sírtam, nagyon megható volt ahogy összefutott a múlt és a jelen. Viszont a legutolsó oldalon nagyon nevettem. :)
Amúgy meg mi kell még? Egy kert szökőkúttal Toszkánában.

bokrichard>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Kellemes nyári olvasmány, és bár főként angliai helyszínen zajlott a történet, mégis érezni lehetett minden érzékszervvel azt a mediterrán légkört, ami a könyvből áradt. Nagyon szimpatikusak voltak a szereplők (kivéve Clementinát, őt egyáltalán nem tudtam még a végére sem megszeretni). Nagyon tetszett a két cselekményszál, és a végéig nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól össze fognak illeni. A ’70-es évek toszkán lángolását azonban még részletesebben el tudtam volna képzelni, de semmit nem vont le az értékéből. A könnyed, nyárias, már-már légiesen olvasható sztori azonban egy-két helyen, ha leheletnyit is, de túl volt írva számomra, ezért a fél csillag mínusz. Sok ilyet lehet olvasni, de mindig jó még egy ehhez hasonlóan érzelmes, sokszínű, és szívet melengető könyvet a kézbe venni. Ezután is így lesz.

1 hozzászólás
BertaPalikSzilvi P>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Egy megindító regèny szerelemről,megbocsátásról , titkokról.
Nem avattam új kedvencet általa,de èrdekes volt a múlt ès jelen váltakozása, a családi viszályok.
Tetszettek a leírások, a helyszínek csodásak ,az ember szinte ott èrezte magát a mediterrán Olaszországban vagy Angliában.
A szereplőket könnyen meg lehetett szeretni.
Kikapcsolódásnak tökéletes.

h_orsi>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Bővebben: https://konyvkoktel.blogspot.com/2020/04/santa-montefio…

Úgy vélem helyesen ítéltem meg első ránézésre a könyvet, és többnyire egy egyszerű nyári olvasmány, amitől nem kell sokat várni.
Santa Montefiore könyveiről többnyire a romantikus és toszkán szavak ugranak be a legtöbb embernek. Ez a könyv sem hazudtolja meg ezt. Történetünk egyik színhelye Olaszország, ahol egy szegény család gyermeke, Floriana beleszeret a városban nyaraló Dantéba. Ez a történet szál egyszerű és az irodalomból jól ismert konfliktusokkal van tele szőve. Ha csak ezekből állna, akkor azt mondám egy szerelmi történet, mely nem tartalmaz meglepetéseket és tragikusan végződik. Azonban a könyv másik (és szerencsére nagyobb) részét teszi ki a jelenben és Angliában játszódó részek. Ami már több karaktert is felsorakoztat, melyek mindegyikének vannak olyan apró tulajdonságai, amiért szeretni tudtam őket.
A szerelemtől és az érzelgősségtől mind két rész csöpög, azonban a vége volt az abszolút kulimáz.
Valószínűleg fogok még olvasni Santa Montefioretól, ha egy kis pihenésre, kikapcsolódásra vágyom, és nincs energiám gondolkozni a történet és karakterek mögött rejlő mélységről. Néha ilyen is kell.

Felixa P>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Elbűvölt, magával ragadott és kikapcsolt, csupán egyetlen baja volt; az, hogy kissé bő lére lett eresztve. Voltak benne számomra teljesen felesleges oldalak. Maga a történet igazi szívet melengető sztori romantikába burkolva. A karakterek felsorakoztatása, a két cselekményszál, illetve a fenséges helyszín mind-mind kis ékkövek a történetben. Nagyon jól lett végigvezetve az, ahogy a két szál végül összeér.

Heni_s_BookBar>!
Santa Montefiore: A ház a tengernél

Szép történet, szerethető karakterekkel és igazán szimpatikus stílusa. Ajálom azoknak, akik nem a nyálas történeteket szeretik, hanem a szívmelengető romantikus történeteket.
Bár a kinti idő nem éppen passzol a könyvhöz, ugyanis kint esik az eső, ám pár óra erejéig képzeletben egy csodás helyen nyaraltam.
Kellemes olvasmány volt.
4 csillagot adok rá.


Népszerű idézetek

Ács_Milán>!

De a szív nem felejt, és a sebek sosem gyógyulnak be teljesen.

572. oldal

1 hozzászólás
Szédültnapraforgó>!

Meg kell őrizned a humorérzékedet, drágám. A világ tele van csodálatos emberekkel – csodálatosan hátborzongató és csodálatosan kellemes emberekkel.

Kapcsolódó szócikkek: humorérzék
Ács_Milán>!

A szeretet az a ragyogó fény, amely eléget minden negatívumot.

511. oldal

Marcsi061>!

– Az emlékek önmagukban nem károsak; sokat tanulhatunk a múltból. Csak akkor válnak károssá, ha teljesen eluralkodnak rajtunk, és boldogtalanná tesznek minket. Akkor a múltunk lesz a börtönünk.
Marina feléje fordult. – Hogyan szabadulhatunk ki abból a börtönből?
– Úgy, hogy a jelenre összpontosítunk.

263. oldal

Ács_Milán>!

Az élet titka az, hogy sose bánjunk meg semmit. Az csak időpocsékolás.

83. oldal

Marcsi061>!

Minél többet tud az ember, annál világosabban látja, mi mindent kell még megtanulnia.

325. oldal

Marcsi061>!

– Nem azt mondom, hogy felejtse el a múltat, hanem csak azt, hogy fogadja el, engedje el, és ne hagyja, hogy elrontsa a jelenét. Azt nem változtathatja meg, ami történt, de azt igen, hogyan tekint a múltra. Minden történetnek több oldala van. Maga már nem gyermek. Több megértést kell mutatnia ahelyett, hogy hibáztat és sértettséget érez.

254. oldal

BertaPalikSzilvi P>!

A kislány a Villa La Magdalena lenyűgöző fekete kapuja előtt állt,ès befelè bámult a kocsibehajtóra.

(első mondat)

Szédültnapraforgó>!

– Adj neki esélyt. Nem tudom, mit akarsz, gondolom romantikus szívdobogást, verdeső pillangókat, de az élet nem ilyen. Az a kérdés, meg tud-e nevettetni és jó szerető-e. Minden más csak hab a tortán, vagy a romantikus regények tartozéka. Csak várj a tökéletes lovagodra, és magányosan fogsz megöregedni.

Szédültnapraforgó>!

– Te szereted Freddie-t?
– Szeretem azt, ahogy megérint, ahogy megcsókol, ahogy megnevettet. Szeretem azt, aki vagyok, mikor vele vagyok. De hogy szeretem-e? Vagyis hogy meghalnék-e nélküle? Szomorú lennék persze, de a szívem nem szakadna meg.
– Nem vágysz ennél többre?
– Dehogynem. Minden kislány szeretné megtalálni a maga hercegét. De kár olyasmi után nyújtózkodni, amit az ember nem kaphat meg.


Hasonló könyvek címkék alapján

Winston Graham: Ross Poldark
Jeffrey Archer: Majd az idő eldönti
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Jodi Ellen Malpas: Ki ez a férfi
John Marrs: The One – A tökéletes pár
Tasmina Perry: A lánykérés
John Galsworthy: Modern komédia
Ken Follett: Az idők végezetéig
E. M. Forster: Maurice
Barbara Taylor Bradford: Ravenscar örökösei