Az ​elfeledett Fekete István 4 csillagozás

…„az Új Időkben ez az első regényem, de a Zsellérek, a Csi, az Öreg utakon után ennek se az lesz az egyedüli érdeme, hogy új hangon szól, hanem az is, hogy a megpendített húr az olvasóban zeng tovább, képei megelevenednek, és megérzi majd írásomban az öröm magasságát, a bánat mélységét, a tavasz ragyogását s az ősz borulását. És meghallja talán belőle: mit mondanak az erdők, a nádasok, mit mond az éjszaka és mit a hajnal. Mit szólnak a néma kövek és beszédes patakok, milyen titkos jeleket ír a levegőbe a kémények füstje és milyen híreket hoznak ismeretlen tájakról vitorlázó, nagy felhők. Meglátni talán bennük: hova vezetnek az utak, melyeknek nincs vége, mert az időben szaladnak, meglátni a csillagokat, melyek ha nem lennének, se tudnánk róluk sokkal kevesebbet, és mégis hiányoznának, meglátni az összefüggést élő és holt dolgok között, melyek nincsenek olyan távol egymástól, hogy pillanatok alatt helyet ne cserélhetnének. És mindezekkel együtt, elválaszthatatlanul, talán megtalálja írásomban az olvasó: önmagát, a minden élő között legszegényebb és leggazdagabb, örömében magasan szálló, bánatában porba hulló Embert.”7
7 Új Idők, 1941. dec. 28. 814.

118. oldal - Balogh Tamás: A harmadik regénye. (Hajnal Badányban) (Lazi, 2004)

A Gyeplő nélkül szerzője emlékeztetni és inteni akart. A világháború utáni újrakezdés idején emlékeztetni a tévedésekre és hibákra, és egyúttal óvni azok megismétlődésétől.

161. oldal - Sánta Gábor: „A föld emberei között.” (Gyeplő nélkül) (Lazi, 2004)

A vasárnapok hangulata mindenkinek fontos, de a lelkiséget – akár öntudatlanul is – életformának tekintő hívő ember számára a munkaszünetnél lényegesen többet jelent a hét első napja. A vasárnap a megpihenés, a révbe érés jelképe, de az újrakezdésé és a megújulásé is…

182. oldal - Veres Dániel: Az Új Ember és a Vigilia szerzője. (A kezdetek: 1947-1949) (Lazi, 2004)

A korszak keserű tapasztalata, hogy ha a pusztulás mindennapos élménnyé válik, az emberek belefásulnak az aggódásba, és csupán saját sorsuk érdekli őket. Gondviselésbe vetett hitük elbizonytalanodik, úgy érzik, már az Isten is közönyössé vált irántuk.

192. oldal - Veres Dániel: Az Új Ember és a Vigilia szerzője. (A kezdetek: 1947-1949) (Lazi, 2004)

„Istenem! Miért?” Az örökös körforgás miatt nincs, nem lehet állandó érték, nincsen szilárd talapzat. Vagy ha van is, nem más, mint ennek a racionálisan felfoghatatlan ciklikusságnak a rezignált tudomásulvétele.

81. oldal - Kiss László: „Emlék-járás.” (Öreg utakon) (Lazi, 2004)

Maga a szerző sem titkolta, hogy a Hajnal Badányban írásában a mese kiemelt szerepet kapott. Készülő regénye kapcsán mondta el egy interjúban, hogy „az északiaktól tanultam meg ennyire szeretni a mesét. Őtőlük tudom azt is, hogy a mese akkor igazán az, ha egyúttal valószerű is. Sohasem jártam még Északon, de ha elmennék, Vröjzon és Hamsun könyvei nyomán bizonyosan megismernék mindent”.35
35 Körössényi Vilmos: A különös Fekete István különös három arca. Film, Színház, Irodalom, 1941/46. 8.

132. oldal - Balogh Tamás: A harmadik regénye. (Hajnal Badányban) (Lazi, 2004)

Újra és ezredszer bizonyosodik be, hogy az egyenes útmutatást kerülő írás fakóvá, tökéletlenné lesz: megoldás nélkül mit sem ér a könyv”.5
5. Sebestyén György: Három írás. Jegyzetek Fekete István, Erdei Ferenc és Vásárhelyi Miklós könyveihez. Március Tizenötödike, 1947. márc. 12. 6.

147. oldal - Sánta Gábor: „A föld emberei között.” (Gyeplő nélkül) (Lazi, 2004)

… „az irodalom nemcsak művészet, hanem szolgálat is”.4
4 Sík Sándor: Irodalom és katolicizmus. In: Katolikus írók új magyar kalauza. Bp., 1940. 290-348. Szerk.: Almásy József.

179. oldal - Veres Dániel: Az Új Ember és a Vigilia szerzője. (A kezdetek: 1947-1949) (Lazi, 2004)

A vallásos ember nem az irracionalitást kedveli, hanem a kézzelfogható dolgok és a tudományosan bizonyítható jelenségek fölötti Hatalom felé is nyitott.

183. oldal - Veres Dániel: Az Új Ember és a Vigilia szerzője. (A kezdetek: 1947-1949) (Lazi, 2004)