Fekete ​István – Tanulmányok 2. 2 csillagozás

Sánta Gábor: Fekete István – Tanulmányok 2.

A szerző tollából 2003-ban megjelent Fekete István tanulmánykötet középpontjában az első pályaszakasz áll, de a később kiadott regények, a Kele, a Tüskevár, a Téli berek keletkezéstörténete és értelmezése is olvasható benne. Jelen kötet az életmű második felének körültekintő bemutatására vállalkozik, bizonyítva, hogy az életműnek az önéletrajziság (család, a barátok és a saját életének módszeres tematizálása) az egyik meghatározó jellemzője, míg a másik fontos ismérve a szabadságvágy kifejeződése Fekete István regényeiben.
Tanulmányaiban a szerző szertefoszlatja az üldözöttség mítoszát, amely legalább annyit ártott az író irodalomtörténeti megítélésének, mint a szintén akarata ellenére életművére ragasztott „ifjúsági irodalom” címke. Ez beskatulyázta, amaz pedig tovább növelte a szakmai idegenkedést tőle. Jelen tanulmánykötet a valódi kutatások megalapozásának tekinthető, mely nélkül elképzelhetetlen, hogy Fekete István végre elfoglalja méltó helyét a magyar irodalom történetében.

>!
Pro Pannonia, Pécs, 2005
358 oldal · ISBN: 9789639498556

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Bazil P
Sánta Gábor: Fekete István – Tanulmányok 2.

Amikor olvasás közben azt mondod magadban: „Hűű, ezt nem tudtam!”
Olvastam már Fekete Istvánról sok mindent, mégis sokszor meg tudott lepni Sánta Gábor, mert oly rengeteget tud az Íróról, hogy az hihetetlen. Nem is tudom, hogy lehet ennyi mindent összeszedni, összeolvasni, honnan tudja, hogy hol, mikor jelent meg a témával kapcsolatos újságcikk, értekezés, elemzés. És amikor az író családfáját kutatva – „Nem voltál te azelőtt Schwartz?” – azt találja írni, hogy ez csak a kutatások kezdete, akkor el is mosolyodok magamban, honnan lehetne ennél többet megtudni, mikor visszamentük a megmaradt írásos dokumentumok kezdetéhez, az 1700-as évek elejére.
Lehetne hossza sorolni az érdekességeket, csak egy példa: atyai jó barátja, mentora Kittenberger Kálmán, „Te Trehany”-ként szólította, palócosan ejtve az á-t, utalva ezzel a késve, csúszva leadott kéziratokra. Na, ezt például eddig nem tudtam…
Mint ahogy például azt az összefüggést se, hogy édesapja még megérte, hogy az ajkai uradalom gazdatisztje lesz a fia, látta az unokáit is, de azt már nem látta, hogy fia országosan elismert íróvá válik. Akkor távozott el örökre, mikor fia publikálni kezdett a Nimródban, így nem érhette meg, hogy fia viszi valamire az életben…
Egy bajom van mindössze a rettentő precíz, alapos, számomra minden igényt kielégítő munkával: felhívja a figyelmemet azokra a réges-régen olvasott regényekre, amikre már csak foltokban emlékszem. Persze ez az én hibám. Igyekszem is újraolvasni a gyerekkorban olvasottakat.
Meg az eddig kihagyottakat is. Meg a további tanulmány-köteteket. Még van kettő.

>!
Zsuzsanna_Sinka
Sánta Gábor: Fekete István – Tanulmányok 2.

Azért is kedvelem Sánta Gábor Fekete István szóló könyveit, mert messze ő a legtárgyilagosabb az összes kutató közül, aki F.I. életéről és műveiről értekezett. Másrészt pedig hihetetlen új részletekkel lepi meg az érdeklődőt. Közben meg alig várom, hogy a tervek szerint elkezdhessem újraolvasni a műveit, miután felfegyverkeztem az irodalomkritikai és életrajzi részletekkel.


Hasonló könyvek címkék alapján

Földényi F. László: Melankólia
Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd
Kosztolányi Dezső: Látjátok, feleim
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének
Margócsy István: Petőfi Sándor
Szini Gyula: Jókai
Földényi F. László: A medúza pillantása
Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai
Juhász Gyula: Örökség