A ​székely írás reneszánsza 1 csillagozás

Sándor Klára: A székely írás reneszánsza

Mi ​köti össze a könyvimádó morva nemesifjút, a reneszánsz udvar megrendelésére krónikát szerző hivatalnokot, Isten szegénykéit meg a zseniális tudós és egyben kém talján grófot? Hogy jön a képbe a román származású, de magyarul és latinul író orgonaépítő és nyomdász szerzetes? Kevesen gondolnák: a székely írás iránti érdeklődés a közös bennük. És ez csak kis része a székely írás művelődéstörténetét jellemző sokszínűségnek.
A magyar hunhagyomány és a székely írás átfogó bemutatása után (Nyelvrokonság és hunhagyomány, 2011 és A székely írás nyomában, 2014) a szerző azt kutatja, mit árul el a székely írás kultuszáról az írás két legkorábbi, nem székelyföldi templomban talált emléke: egy Nikolsburgban föllelt ábécé és egy Bolognából előkerült naptár.
Helyszínelés Mátyás palotájában és a szárhegyi ferences kolostorban, s közben az is kiderül: a filológia valójában nyomozás, rejtvényfejtés és puzzle játék egyszerre, kincsek után pedig nemcsak egzotikus vidékeken kutathatunk,… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2017
312 oldal · ISBN: 9789632799049
>!
Typotex, Budapest, 2017
312 oldal · ISBN: 9789632799049

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Turms P
Sándor Klára: A székely írás reneszánsza

A címben szereplő reneszánsz kifejezés korjelzőként funkcionál, a könyv tehát nem a székely írás napjainkban tapasztalható reneszánszával, hanem a reneszánsz udvarban, Mátyás király közvetlen környezetében betöltött szerepével, illetve a korból ránk maradt szövegemlékekkel foglalkozik. Kevéssé közismert dolog, hogy Mátyás rajongott Attila szellemi örökségéért, magát előszeretettel hívatta „Attila secundus”-nak, vagyis második Attilának, és valószínűleg ennek köszönhető a királyi udvarban támadt hirtelen érdeklődés az akkoriban hun örökségnek tartott székely írás iránt is.
A könyv alaposan körüljárja a korból ránk maradt szövegemlékeket, elsősorban a Nikolsburgi Ábécét és a Bolognai Emléket. Különösen utóbbinál időzik sokat, ami érthető is, lévén ez a leghosszabb székely írással írt hiteles szövegemlékünk. Sándor Klára a tőle megszokott lendületes, magával ragadó stílusban mutatja be az írások felderíthető történetét, filológiai hátterét, társadalmi beágyazottságát.
Előzményköteteihez hasonlóan hiánypótló, remek stílusban megírt ismeretterjesztő könyv egyik leginkább félremagyarázott kulturális örökségünkről. Valószínűleg további kötetek várhatóak még a témában (az Isztambuli Felirat feldolgozását például biztosra veszem), a hozzám hasonló érdeklődők őszinte örömére.

A két előzménykötetről írt, kissé bővebb értékelésemet itt olvashatjátok:
Nyelvrokonság és hunhagyomány: https://moly.hu/ertekelesek/2175144
A székely írás nyomában: https://moly.hu/ertekelesek/1676925

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Géza (szerk.): Bronzkori magyar írásbeliség
Varga Géza: A székely rovásírás eredete
Varga Géza: The origins of Hunnish Runic Writing
Gyenes József – Feleky Erzsébet: Oriontól Tatárlakáig
Koricsánszky Attila: A napút ábécéje
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás
Fischer Károly Antal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei
Hosszú Gábor – Rumi Tamás – Sípos László: Az élő rovás
Mandics György: Róvott múltunk
Horváth István: A rovásírás ábécéje