„A magánnyomozó szeret egy lépéssel az apparátus előtt járni, így bukkanhat rá olyan mozzanatokra, amelyek feltárását »magasabb szempontok« akadályozhatják, akár tilthatják. Ilyenkor tárulnak fel a tágabb összefüggések is, kielégítheti ambícióit, aki hajlamos rá, hogy egy-egy esetben, akár a világrend szerkezetét keresse” – jegyzi fel a regény főszereplője. A Követés 1944 decemberében, a budapesti csata véres napjaiban játszódik.
A regény Nyomozója évtizedek múltán egy fiú és egy lányka odisszeájának útját járja végig, miközben elhurcoltak és elhurcolók, gyilkosok és áldozatok, menekülők és embermentők párhuzamos történetei a sorsokat alakító térben összetalálkoznak.
Sándor Iván írásművészete nagy nyelvi erővel formál egységgé dokumentumot és fikciót, álmot és emlékezést; ötvözi a sodró történetmondást a megújított regényhagyományok poétikai eszközeivel. A Követés az egykori lépések nyomvonalán követővé teszi az olvasót is, olyan történet részesévé, amelyre a… (tovább)
„A magánnyomozó szeret egy lépéssel az apparátus előtt járni, így bukkanhat rá olyan mozzanatokra, amelyek feltárását »magasabb szempontok« akadályozhatják, akár tilthatják. Ilyenkor tárulnak fel a tágabb összefüggések is, kielégítheti ambícióit, aki hajlamos rá, hogy egy-egy esetben, akár a világrend szerkezetét keresse” – jegyzi fel a regény főszereplője. A Követés 1944 decemberében, a budapesti csata véres napjaiban játszódik.
A regény Nyomozója évtizedek múltán egy fiú és egy lányka odisszeájának útját járja végig, miközben elhurcoltak és elhurcolók, gyilkosok és áldozatok, menekülők és embermentők párhuzamos történetei a sorsokat alakító térben összetalálkoznak.
Sándor Iván írásművészete nagy nyelvi erővel formál egységgé dokumentumot és fikciót, álmot és emlékezést; ötvözi a sodró történetmondást a megújított regényhagyományok poétikai eszközeivel. A Követés az egykori lépések nyomvonalán követővé teszi az olvasót is, olyan történet részesévé, amelyre a magyar irodalom eddig nem talált szavakat.
