Firmin 63 csillagozás

Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban
Sam Savage: Firmin

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Firmin, ​a patkány, alkoholista anyától született egy bostoni antikvárium alagsorában, a Finnegans Wake lapjaiból készített vackon. A körülmények kényszerítik rá, hogy falni kezdje a könyveket – eleinte csak a szó szoros értelmében, aztán olvasni is megtanul. Fogékony az irodalomra és a tudományokra, az esztétikumra (főleg a szép nőkre), a haladó ideákra, de sajnos nincs kivel megosztania élményeit és megvitatnia az elképzeléseit; saját fajától elidegenedve emberként szeretne élni, az emberek szeretetére és tiszteletére vágyik. Tudja, hogy bár a lelke szép, patkányteste iszonyatot ébreszt, ezért nagy körültekintéssel tervezi meg a kapcsolat felvételét. Mindeközben az olvasó lassan gyanút fog, hogy talán nem is egy patkányról szól ez a könyv.

Sam Savage (1940) filozófiát tanult a Heidelbergi Egyetemen és a Yale-en, ahol később tanított is, „rövid ideig és boldogtalanul”. A ’60-as években egy kis irodalmi újság versszerkesztője volt; aztán kerékpárszerelő, ács, rákhalász és… (tovább)

Eredeti mű: Sam Savage: Firmin (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Európa, Budapest, 2011
198 oldal · ISBN: 9789630791588 · Fordította: Boris János · Illusztrálta: Fernando Krahn

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Pjotr Alekszejevics Kropotkin


Kedvencelte 7

Most olvassa 5

Várólistára tette 55

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Kkatja P
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Szomorú, de ilyen (is) az élet, nem kell mindig örömködni és nézzünk szembe a tényekkel, ránk is ugyanez vár spoiler.
Szeretem a komoly kérdésekkel foglalkozó könyveket, de Firmin most kicsit megülte a hangulatomat, csak azt sulykolta, hogy ilyen és olyan szomorú az élete, mégis tele volt felfedezéssel, élményekkel a maga kis szomorú módján. spoiler
Egyébként egy újpesti antikvárius jutott eszembe, teljesen hasonló karakter, mint a könyvbeli Norman, folyton egykedvű, és valami különös melankólia árad belőle, kíváncsi lennék ki Ő valójában? spoiler. Minden másban egyetértek Tercia értékelésével. Sok ember él így, nem tudják, hisz senki sem mondta nekik, hogy lehet másként is, csak rajtunk áll, szomorúak akarunk lenni vagy kezdeni valami mást az életünkkel, ami így is, úgy is elég rövid, bár mindenkinek szíve joga, hogy úgy vesztegesse el, ahogyan szeretné, amíg azzal nem árt másoknak spoiler.

és még Kosztolányi gyönyörű Őszi reggelijét idézte elém:

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.

3 hozzászólás
>!
dtk8 P
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Firminnel mintha már találkoztam volna. Ő a meg nem értett zseni, akit a torz külső miatt ítél meg rosszul a közönség. Itt most pontosan egy patkány kinézete rejti a hatalmas szívet és intellektust.
Firmin visszemlékezéseit olvassuk születésétől az utolsó gondolatáig, és ez egybeesik Boston Scollay Square nevű városrészének hanyatlásával és megszűnésével. Ez a hely aztán tényleg a züllés fellegvára, ahova csak Firmin teste és vágyai illenek, de nem az esze. Érdekes ez az ellentét, és Firmin emberi kapcsolatai, amikben szintén hátránnyal indul a kinézete miatt (nagyon emlékezetes Norman idealizálása, és aztán a szembesülés a valósággal). Én valamiért azt hittem, hogy ez vicces könyv lesz, de nagyon nem az. Mélabús, majdnem depresszív. De molyként tudtam azonosulni az olvasási kényszerrel.

>!
vicomte MP
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Tragikomikus történet, amely csak annyira szól egy patkányról, mint amennyire Csuang Csuo álma a lepkéről.
Firmin végtelen fájdalma az örök kívülállásból fakad, abból, hogy sehol nincs a helyén a világban. S abból, hogy ennek tökéletesen tudatában van, mégis tehetetlen ellene.
A tragédiája az, hogy minden józan ész ellenére hinni szeretne abban, hogy talál valakit, akivel osztozni tud, aki megadja neki a valahová, valakihez tartozás élményét. De ez reménytelen.
Reménytelen, mert hiába a műveltség, az önirónia és az éles intelligencia, ez mit sem használ a sóvárgás ellen, sőt gátja annak, hogy elfogadja a valóságot.
Mert Firmin reménytelenül álomvilágban él. Groteszk metszetén a szinte válogatás nélkül falt könyveknek és a hollywoodi filmeknek, ahonnan nem tud és valójában nem is akar kitörni.
Dac, deprimáltság, szeretet vágy, a rideg valóság elutasítása – ez nem csak Firminre, hanem a könyv két emberi kulcsszereplőjére, a monomániás könyvesboltosra és önmagát a világ legokosabb emberének aposztrofáló íróra is jellemző. Ők és Firmin valójában ugyanabban az önmaguknak állított csapdában vergődnek.
Talán fel is ismerik egymásban a sorstársat, de az a szomorúság, ami emészti őket, nem kér társat, így végig egyedül adják meg magukat a reménytelenségnek.

4 hozzászólás
>!
Tercia
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Firmin, barátom a biblio bulémiában, ne keseregj. Először is: a patkányok igenis helyesek, még ha nélkülözik is a karakteres texasi állképletet. Na jó, talán a farkatokkal csinálhatnátok valamit (hajnövesztő?), de úgy egészében, ha valakinek sikerül félretenni a sikoltozós előítéleteket, igenis.
Aztán meg tudnod kell, hogy az emberek pont ugyanilyen nyomorún élnek, tele vágyakkal, meg elérhetetlen célokkal, (l. tündérkék), meg szomorúságokkal. Van aki szintén csak a Balkonról vagy a Ballonról figyeli az életet, sóvárogva, hogy asztalra feltett lábbal cseveghessen a lét nagy kérdéseiről, Valakivel. És miközben ezután eped, szép lassan ráöregszik a bőre, lelassul és már csak annyit tud mondani, helló cipzár.
Szóval, lélekben veled voltam Firmin, nekem is nagy csalódás volt a koponyaelemzés eredménye, és veled kerestem A könyvet, csendes szimpátia élt a szívemben majd facsarodott az író miatt, és kívántam, legyen egy tündérkéd, még ha áll nélküli is.
Talán jelent valamit neked, ha azt mondom, ezt a szomorkás bölcsességet az állal rendelkezők nagy része nélkülözi. Egyébként sok mindenben osztozunk.
Papírt talán nem eszünk, de lehet, hogy ez az egyetlen lényeges különbség.

>!
ppeva P
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Nekem tetszett a történet, amiben az író írja a patkányt, és a patkány az írót. Szerintem Sam Savage fotója is inkább Jerryre, az íróra hasonlított, mint egy patkányra. A kicsit cinikus humor is tetszett a könyvben.
Szomorú történet volt, az igaz, egy patkányemberről/emberpatkányról, aki sokkal okosabb és sokkal nagyobbakat álmodik, mégiscsak patkánylét az élete. A városrombolós történetek is nagyon elszomorítanak, mert sosem lesz olyan igazi már egy város, ha a régi részeit először a földdel teszik egyenlővé, aztán meg felépítenek ott valami egyenizét, aminek nincs semmi múltja. Pedig ha választhatok egy eldugott, poros kis antikvárium és egy csillogó-villogó, új könyváruház között – hát bizony minden esetben az elsőt választanám.

2 hozzászólás
>!
Sai_home P
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Be kell vallanom, hogy engem minden patkányokról szóló könyv nagyon könnyen megfog, főleg, ha felismerhetőek benne a rájuk jellemző vonások, tulajdonságok. Ebből a szempontból (is) nagyon jó ez a könyv, hiába „zseni” Firmin, sok helyen visszaemlékezhettem korábbi kedvenceinkre, amikor ezt-azt csinált. Már emiatt is megadnám az 5 csillagot :)
De ha ez valakinek nem lenne elég, akkor is ajánlanám ezt a könyvet, mert maga a patkánylét csak kis része a könyvnek, a lényege a mögöttes tartalom, ahogy Firmin keresi a helyét a világban, vagy inkább elképzeli a világot, amiben szerinte él, kirekesztettként, magányosan. Patkányhoz képest teljes életet él, mégis nagyon szomorú a történet, mert Firmin többre vágyna, de nem tud kivetkőzni önmagából, rágcsálóként kell élnie.

>!
Lobo P
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Nagyon szerettem volna a könyvet a patkányról, aki művelt, de számomra túlságosan negatív volt az egész könyv kimenetele. Kicsit mintha azt mondaná, hogy a világ, de legalábbis az emberek és rágcsálók sorsa nem igazán megy előbbre attól, hogy ismerik a betűket.

21 hozzászólás
>!
Aurore
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Zseniális.

Ez volt a rövid értékelés.

A hosszú meg ez:

Hú. Meg ha. Rég volt ilyen, de titkon mindig ezt várom egy könyvtől. Hogy történjen meg ez a varázslat: ne nekem kelljen olvasnom a könyvet, hanem a könyv kezdje el olvastatni magát velem. Hogy ne bírjam ki. Hogy mi lesz már. Mi lesz már? Habzs-habzs.

A varázslat megtörtént. El vagyok varázsolva egy patkány által.

4 hozzászólás
>!
Morpheus
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Szomorú egy könyv egy emberről, aki patkánybőrben él, igen jól tudom, milyen is ez… És még ezzel talán vannak így néhányan rajtam kívül is, bár nem vagyunk patkányok. De emberek sem.
A szomorúságától függetlenül jó volt olvasni. Vagy talán éppen azért.

>!
vargarockzsolt P
Sam Savage: Firmin

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Részleteiben nagyszerű könyv, @vicomte értékelése (http://moly.hu/ertekelesek/760105) alapján a kedvencem is lehetne, de mégis inkább @Lobo értékelésével (http://moly.hu/ertekelesek/763606) értek egyet. A kötet végén, a belső borítón ott van a szerző: Sam Savage képe, aki valóban olyan, mint egy szomorú patkány. Sajnálom, de én nem ilyen akarok lenni.

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Aurore

Mindig azt hiszem, a dolgok örökké tartanak, pedig soha semmi sem tart örökké. Valójában semmi sem él tovább a egy szempillantásnál, kivéve, amit megtartunk az emlékezetünkben.

166. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

>!
Aurore

Két napon át nem ettem ilyenkor. Byront olvastam. Az Üvöltő szelek-et olvastam. Heathcliffre változtattam a nevem. Feküdtem a hátamon. Néztem a lábujjaimat. Utána fokozott energiával vetettem magam a munkába. Jay Gatsby voltam. A nagy túlélő. Vittem az üzletet tovább. Kifelé a régi, nyájas énem maradtam, és ki tudhatta, hogy megtört szív rejtőzik odabenn?

81. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

>!
Aurore

Mindig úgy képzeltem, hogy az élettörténetem, ha és amikor megírnám, valami ragyogó mondattal kezdődne, líraian, mint Nabokovnál: „Lolita létemnek lángja, lágyékom vágya”, vagy ha nem megy a líra, akkor valami nagy, megrázó igazsággal, mint Tolsztojé: „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”

(első mondat)

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

>!
Aurore

Valaha a nem éppen vonzó küllemem ellenére reménytelenül romantikus voltam, a legnevetségesebb fajta. Meg humanista is, ugyanolyan reménytelen. És minden hibám ellenére – vagy talán éppen e hibáim jóvoltából? – találkozhattam rengeteg nagyszerű emberrel és egy sor lángelmével nevelődésem korai szakaszában. Beszélő viszonyba kerültem minden Naggyal. Dosztojevszkijjel és Strindberggel, példának okáért. Bennük hamar felismertem a rokon szenvedőt, a hisztérikus alakot, amilyen magam is vagyok. Értékes tanulságot is kaptam tőlük örökül: az nem számít milyen kicsi vagy, az eszelősséged lehet akkora, mint bárkié.

55. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

2 hozzászólás
>!
Aurore

Lényegében azzá alakíthatott, amivé akart, és hamarosan világossá vált, hogy ő, ha rám néz, leginkább egy helyes kis állatot lát, egy kicsit vicceset, kicsit együgyűt, valami olyat, mint egy nagyon apró, kiálló fogú kutya. Halvány fogalma sem volt az igazi jellememről, hogy valójában mérhetetlenül cinikus, mérsékelten rosszindulatú, melankolikus lángész vagyok, vagy hogy több könyvet olvastam, mint ő egész életében. Szerettem Jerryt, de tartottam tőle, hogy amit szeret bennem, az nem én vagyok, csupán a képzeletének szüleménye. Én aztán tudom, mit jelent képzeletszüleményeket szeretni.

159. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

6 hozzászólás
>!
Aurore

Az egész épületet járatok fonták be, mint az erek, tiszta méhkaptár volt, oda-vissza tekeredő útvonalakkal, egész lakótelep. Ha nem volna olyan sietős a dolgom – szinte alig van már időm –, most belefoghatnék az egész alagútrendszer végtelenbe nyúló leírásába, amely nyilván ezernyi patkány közös gyümölcseként jött létre: egész nemzedékek jártak előttem, és koptatták metszőfogaikat azért, hogy én, Firmin, egy nap majd észrevétlenül juthassak el az épület minden pontjára. Teletömhetném az önök fejét, lyukat beszélhetnék a hasukba aknákról, járatokról, folyosókról és szintekről szóló meséimmel, részletezhetném, mi a különbség pászma és párút között, és ha valaki még ennyitől sem aludt el, azt zuhintóaknákkal, kotróputtonyokkal, létrás kotrókkal és gyalogjárókkal ringatnám mély álomba. Aki meg kimondottan élvezi ezt a fajta leírást, lapozgassa a bányászati szakirodalmat.

35. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

>!
Aurore

A sikátorban sötét volt, s a szag ugyanolyan, mint a MOSDÓ felirat mögött, csak erősebb. Kellett ott lennie valami élelemnek, mert hallottam, hogy Mama meg Luweena ropogtatnak valamit előttem a sötétben. Nem osztották meg velem, és mire én is felértem, nekem már csak egy kis káposztacsutka maradt. Olyan volt az íze, mint a Jane Eyre-nek.

44. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

Kapcsolódó szócikkek: Charlotte Brontë: Jane Eyre
>!
Aurore

A szívem majd' megszakadt. Patkányméreg, avagy az elárult szerelem.

109. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

4 hozzászólás
>!
Aurore

Nagyon érdeklődtek irántam, és kétszer is megkérdezték Jerrytől, szelíd vagyok-e, ő pedig mind a kétszer ugyanúgy válaszolt: – Nem, ember, ő nem szelíd, ő civilizált.

149. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban

>!
Aurore

Boldogan vágtáztam volna végig egy életen szőrös házikedvenc-jelmezben, ha meg vagyok győződve róla, hogy amikor csak akarom, letéphetem magamról az aranyoskodó pofát, és előugorhatok önnön képemben, mint az a lény, aki – tudom – vagyok. Szia Jerry, én vagyok az! Ezt persze sosem tettem volna meg, de szerettem eljátszani a gondolattal, hogy megtehetném.

160. oldal

Sam Savage: Firmin Egy alvilági élősdi kalandjai a nagyvárosban


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Rados Virág: A visszakapott élet
Umberto Eco: Loana királynő titokzatos tüze
Joseph Heller: Isten tudja
Erlend Loe: Naiv.Szuper.
Popper Péter: Pilátus testamentuma
Daniel Kehlmann: A Beerholm-illúzió
David Safier: Jézus szeret engem
Lawrence Block: A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni
Robin Sloan: Penumbra úr nonstop könyvesboltja
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka