Törzskávéházamból ​zenés kávéházba 19 csillagozás

Séta a budapesti körutakon
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

A Népszabadság megboldogult Budapest mellékletében 2002 tavaszán cikksorozat indult a Nagykörút régi kávéházairól. Alig vágtam át a Ferenc körútról a József körútra, már rugdalózott bennem a vágy: körbejárni az egészet! Budát is, a Kiskörutat is! De nem elsiratni, hanem igaz valójában megmutatni és föléleszteni nagyapáink és nagyanyáink, polgárok, iparosok, arisztokraták és bohémek jól bevált „napközi otthonát”… Így és ezért kerekedett ki ez a kávéillatú városmesekönyv. Szeretettel teszem kávésok, pincérek, hajdani, mai és leendő vendégek elé, újra létező márványasztalokra, gőzölgő csészék mellé.

                                 Saly Noémi

>!
Osiris, Budapest, 2019
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632763446
>!
Osiris, Budapest, 2005
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633897920

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Illyés Gyula · Radnóti Miklós · Déry Tibor · Rejtő Jenő · Arthur Koestler · Fenyő László · Gebauer Imola · Németh Andor · Szigeti Lajos · Vas István


Kedvencelte 4

Most olvassa 10

Várólistára tette 53

Kívánságlistára tette 59

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Kávéillatú mesék a régi Budapestről, kalandos időutazás tele irodalommal, zenével, történelemmel, néhol kacagtató, vidám anekdotákkal, másutt szívfájdító nosztalgiával.
Saly Noémi tökéletes munkát végzett a fővárosi kávéházak virágzásának és hanyatlásának gazdagon illusztrált, csodálatos kötetbe foglalásával, hihetetlen mennyiségű tényanyagra támaszkodva mégsem száraz, hanem rendkívül szórakoztató, változatos útikalauzt adott az olvasó kezébe. A kávéházlátogatás a századfordulón, és utána még sokáig szinte életforma, az irodalmi alkotás és az újságírás színhelye, politikai pártok és futballcsapatok alakulnak itt, a sakkör megszállott tagjai és az orfeumok üdvöskéi színesítik a vendégkört. Leghíresebb költőink, íróink, tudósaink, operettszerzőink mellett a régi világ legendás vendéglátós, kávés dinasztiái is feltűnnek a könyv lapjain.
Békebeli hangulat, a kultúrtörténeti csemegék, érdekességek finom bája, és a frissen pörkölt kávé aromája lengi be ezt a kiváló kötetet, amit csak ajánlani tudok a korszak szerelmeseinek.

6 hozzászólás
Gyula_Böszörményi IP>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Csuda ez a könyv, tele békebeli mesével, ténnyel, víg és elgondolkodtató barangolással. Szeretem.

Juci P>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Kötelező olvasmány mindenkinek, akit egy kicsit is érdekel a régi Budapest a 19. században és a 20. század első felében. Saly Noémi egyrészt elképesztő adatmennyiséget hordott össze ebben a könyvben, de ráadásul mindezt annyira élvezetesen tálalja – mit tálalja, meséli –, hogy ember legyen a talpán, aki félre bírja tenni. Főurak, kasszírnők, újságírók, színésznőcskék, krakéleker, kofák, egymást ugrató műegyetemi hallgatók, költők, tisztes polgárasszonyok, kifutófiúk, akadémikusok, kávésgörlök, fuvarosok, szóval mindenki, mindenki ott volt a budapesti kávéházakban, éjjel-nappal, csak egy gyors feketére vagy egész napra, mert minden ott történt, oda értek el leggyorsabban a hírek, otthonabb volt, mint az otthon. Csodás.

7 hozzászólás
Gregöria_Hill>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Olvasmányos stílusban van tálalva, ez tény, és nagyon élvezetes is, de annyira informatív, annyira minden egyes bekezdésben van valami hű-hú, hogy nem lehet egyszerűen ledarálni. Meg így sokkoló is… ez az adathalmaz, amit tálal, és mind érdekes.
Én a Bradbury kihívás napi egy esszés szigorúságának köszönhetem, hogy nem csak bele-beleolvastam, hanem haladtam vele. És egyszer csak vége lett! El se hittem, lapoztam és nem volt tovább, csak névjegyzék meg satöbbi.
Olvasás közben többször kimentem terepre és megnéztem az említett emléktáblát vagy csak a házat (legutóbb a Kálvinon az Oroszlánost, igen, ott van). Tényleg én egy komoly olvasó vagyok. Még egy van hátra, az Astoria falán az „itt írta Petőfi a János vitézt” tábla, azt majd még megnézem.
Máskülönben tényleg nagyon tömény, szerencsésebb darabokban olvasni (ahogy meg is jelent, apránként).

3 hozzászólás
Habók P>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Tökéletes a mottó – végigvezet Budapest (illetve Buda és Pest) kávéházain olyan láttatóan, olyan kedvcsinálóan, hogy legszívesebben beülnék magam is és kérnék egy félbarna Tapit, szűrve, habbal. Látom a belső tereket és megtudom, ki tervezte, kivitelezte, Már ismerem a tulajdonosokat, a főurakat, a pincéreket, a kávésfiúkat. A frissen – tulajdonos kérésére összeállított – pörkölt kávét., és ami mellé jár, a süteményt, újságot. És ismerem (hírből, műből) a törzsvendégeket – írókat, költőket, színészeket, újságírókat, politikusokat, egyetemi tanárokat, vagy éppen a nyugdíjasokat, a kereskedőket, a kofákat. Szerencsés kézzel válogatott idézetek is segítenek benne, Krúdy, Babits, Nagy Lajos, Szép Ernő, Márai vagy Móricz tollából. Kétségtelen, bármennyire érdekes, nem könnyű olvasmány – célszerű időnként abbahagyni. (Közben esetleg kinézni a villamos ablakán, és megnézni, mi van most az egykori kávéházak helyén. Megsúgom, nem kávéház… Bár egy olyanról is tudok, amelyik megint majdnem az.) És pihenésképpen érdemes a képeket nézegetni.

2 hozzászólás
Lady_L>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Egy újabb tökéletes olvasmány időutazók számára! Elképesztően sok csodálatos apró részlet van összeszedve és élvezetes stílusban elénk tárva, ha el akar szökni az ember a világból, itt menedéket talál a lelke. Ezer hála és köszönet ezért a csodáért!
Egyetlen bajom vele, hogy nagyon nehéz kiadvány, ágyban olvasva fejbe tud kólintani és kegyetlenül felébreszt az álmodozásból.

fulbea P>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Annyira élvezem a századfordulós Budapest hangulatát, hogy ebből a könyvből szereznem kell saját példányt. Örülök, hogy rábukkantam a könyvtárban. A novemberi |Merítés Kávé témában irt rovatom miatt olvastam el, és nagyon hálás is vagyok, hogy rátaláltam. A kávérajongásom egy szintet lépett előre, annyi gasztro- és irodalmi információt kortyoltam magamba, hogy ha elmegyek egy-egy kávéház mellett, beugranak ezek a történetek.

Alcyone>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Apránként tudtam elolvasni, mert ahogy egy jó kávézáshoz, nos egy kávéházi kiránduláshoz is hangulat, idő kell. Eszméletlen mennyiségű adat, még több munkaóra, hivatástudat, szeretet lapul meg e kötetben. Egy ilyen könyv elolvasása után mindig kilométerhiányos „turistává” züllök, fejben már végig is gondolom, merre szeretném elindítani felfedező körutamat, hogy körbejárhassam e régi helyeket, nyomokat keressek, elmélázzak, megízleljek belőle valamit, valami emléknyomot, amit a kor, a társadalom, a szellem hagyott itt. Úgyhogy ha nagyon elkap a hangulat, azt hiszem egy kávéval a kezemben nyakamba veszem a várost és sétálok egy nagyot, keresve a történelem ezirányú, „kávéködös” lenyomatait.

Lunette>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Néha kicsit túlzsúfoltnak érzem. De így vagy úgy, tényleg vérbeli városmesekönyv. Igazából nem is tudod, hogy mit csinálj olvasás közben. Menj sétálni, vagy kezdd elölről! Mert nagyon nehéz egyszerre befogadni.

Estelle_K>!
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba

Fantasztikus könyv! Akkor határoztam el, hogy ezt a kötetet el kell olvasnom, amikor Böszörményi Gyula az Ambrózy báró estei zónába, az alábbit karcolta:
„Akit valóban érdekel a kor, amelyben a mi bárónk és Milink nyomozott, annak kötelező olvasmány – ráadásul nagyon szórakoztató. Ajánlom figyelmetekbe!”
Szóval „szófogadóan” elolvastam és most igen előkelő helyet foglal el a kedvenceim között. Valóban egy „kávéillatú városmesekönyv”.
Mielőtt nekifogtam az olvasásnak attól tartottam, hogy mivel nem vagyok járatos a „székesfővárosban” nem lesz olyan nagy élmény. Igaz, hogy nem sétálok nap mint nap az említett körutakon, de ettől függetlenül csodálatos! De ha egyszer felkerülök Budapestre, akkor biztosan felkeresem az említett kávéházak (sajnos sok esetben hűlt) helyét.
Mindenkinek ajánlom, aki kedvet érez egy kis múltbéli sétához! Ugyanis Saly Noémi érti a dolgát, olyan hangulatot teremt, hogy csoda!


Népszerű idézetek

Gregöria_Hill>!

    […] A hölgyek természetesen szerelmesek és virágot szagolnak, közben gyakran kimennek az oldalhelyiségekbe kissé megigazítani magukat. Itt a hölgyek nem párosan mennek ki, ezek elszánt nők, nem szégyellnek egyedül menni végig a kávéházon.

195. oldal, Vámház körúti Nádor kávéház (Osiris, 2005)

3 hozzászólás
Juci P>!

    […] Pillanatkép a 21. század elejéről. Kirakatnézegető kamaszlány pillant föl a Hadik emléktáblájára, majd lenézéssel vegyes döbbenettel fordul a barátnőjéhez:
    – B…meg, ezek itt kávéztak a cipők között?

186. oldal, Bennszülöttei egy külön nyelvjárást beszéltek (Osiris, 2005)

1 hozzászólás
szadrienn P>!

    Mesekönyvfélét tart a kezében, kedves olvasóm, igaz mesék könyvét a régi, kávéillatú Budapestről.

9. oldal, Kávés csiga, barna zacskóban (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Budapest
szadrienn P>!

    Az „irodalmi karzaton” zsongott később a Nyugat-asztal: Karinthy paródiájában „irokézek és újság-irokézek” birodalmának szentélye, a Niuggat-barlang… közepén Adyosz, az adióták vallási szektájának bálványa áll, amelyet ha-Tvani, a dúsgazdag irokéz faragott. A szertartásokat Os-Vát, a főpap végzi: két hétben egyszer kinyitnak a balszárnyon egy zsilipet, mire harmincegy verset ad."

41. oldal, Zsibongó korhelyleves (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Karinthy Frigyes
latinta P>!

    Illyés Gyula hozza első kötetének, a Nehéz földnek első példányait, s dedikálja szép sorjában Kassáknak, Déry Tibornak, Fenyő Lászlónak és – némi habozás után – a kamasz Vas Istvánnak.

21. oldal, Félbarna Tapit, szűrve, habbal... (Osiris, 2005)

latinta P>!

    Az első világháború alatt elhalkul a muzsika, csak a kávéház előtt virágzó cigaretta-feketepiac árusai dudorásznak a járókelők fülébe: „Itt a török, itt az albán, a valódi retta, retta, cigaretta…” Aztán elhalkulnak ők is. 1920. Pillantsunk csak rá erre a girhes, égőszemű kölyökre! Szalad fáradhatatlanul a nyakába akasztott kenyereskosárral asztaltól asztalig. Az egyik legkávéházibb pesti költő, a Japán törzsvendége lesz majd belőle. Úgy hívják: József Attila.

58. oldal, Szemben az EMKE cigánya zenél... (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: 1920 · József Attila
latinta P>!

    Egy profi és egy amatőr bokszoló iszogat. A profi limonádét, az amatőr kisüstit. A profi Szigeti Lajos – ki emlékszik a középsúlyú Európa-bajnokra? – az amatőr: P. Howard, alias Rejtő Jenő.

21. oldal, Félbarna Tapit, szűrve, habbal... (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő · Szigeti Lajos
latinta P>!

    Ballagjunk hát tovább, s vissza a boldog békeidőkhöz. Az Üllői út sarkán, a Ferenc körút 46. szám alatti kávéházat 1892-től 1906-ig Gebauer József bérelte. Béla fia, a vendéglátó-dinasztia néhány éve elhunyt kávésa sziklaszilárd családi hagyományra hivatkozva állította: édesapja kávéházában alakult a Fradi. Elbeszélését unokája, Gebauer Imola foglalta írásba.
    A hivatalos klubtörténet (Major-Nagy-Várszegi: Zöld-fehérben. Az FTC 75 éve. Sport Kiadó, 1974) az alapítás színhelyeként a Gutgessel (a címtár szerint: Gutgesell) vendéglőt emlegeti, az Üllői út és a Viola utca sarkán. Szép, szép, hogy 1974-ben a kávéház szót nem lehet leírni, de lássuk a tényeket. Elfért volna a kockás abroszos kiskocsmában az a „több mint száz” ember, aki 1899. április 15-én „kitűzi az alakuló közgyűlés helyét és idejét”? Továbbá a belépési nyilatkozatot Gebauer József azon a napon aláírta, Gutgesell nem. A klub anyagi alapjait Gebauer vetette meg százforintos adományával. A híres „Tizenegyek bandája”, az a Mester utcai csapat, amelyik egy Tűzoltó utcai grundon rúgta a rongylasztit, Gebauertől kapta az első igazi bőrlabdát. A Gebauer kávéházban tárolták a kapufákat, a hálót, a szerelést.
    A Ferencvárosi Polgári Kör épületében tartott alakuló közgyűlésen, május 3-án „kimondták: »a klub neve FTC lesz… jelmondata: ERKÖLCS – ERŐ – EGYETÉRTÉS… színe: fehér-zöld«. Magától értetődőnek tartották, hogy a nemzeti színekből válasszák az egyesület színeit. Tekintettel arra, hogy a BTC a piros-fehér színeket már használta, az FTC-nek maradt a fehér-zöld. Hogy az idők folyamán miért lett az FTC zöld-fehér, annak okát – ha volt ilyen – elmosta az idő.” Így a hivatalos krónika. Az idő? Hm. A nemzeti színeken való hazafias osztozkodáshoz képest a Gebauer-féle családi verzió egyszerre lírai, prózai (és drámai) – de rém egyszerű. Gabrovitz Kornél, a klub egyik alapítója javában udvarolt a kávés lányának. Megkérte leendő feleségét, választana ő színeket a csapatnak. Stefánia – talán már bimbózott az orgona a franzstadti udvarokban? – a biliárdposztó zöldjét és az orgonalilát választotta. Sapkát, sálat is horgoltak a Gebauer lányok a Fradi focistáinak. Horgolt sapkában fociztak, nem vicc. Zöld-lila volt – az első mosásig.

16. oldal, Mér' lett zöld-fehér a Fradi? (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: 1892 · Fradi · Gabrovitz Kornél · Gebauer Imola · Gebauer József
latinta P>!

    Németh Andor kanyarodik be Arthur Koestlerrel egy bablevesre.

21. oldal, Félbarna Tapit, szűrve, habbal... (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Arthur Koestler · Németh Andor
latinta P>!

    Közfeltűnésig hülyéskedik cimboráival – ki hinné róla? – a nagygimnazista Radnóti Miklós. A Betlehemi királyokat ordítják nekivadulva: „Három király mi vagyunk…”

21. oldal, Félbarna Tapit, szűrve, habbal... (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Radnóti Miklós

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Anette Moldvaer: Kávészenvedély
Kávékedvelők kézikönyve
Szuna Noémi: Kávé
Rob Alcraft: Kávé
Sue Quinn – Carol Wilson: Street Food
Chitrita Banerji: Végigettem Indiát
Baja
Végh Antal: Terülj, asztalkám!
R. Szepessy Ilona: Francia konyha
Bódiné Fekete Éva: A gasztronómia története