A ​naptestű Pa'i 6 csillagozás

Guaraní mítoszok és mesék
Salvador Bueno (szerk.): A naptestű Pa'i

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1979
198 oldal · ISBN: 9630715503 · Fordította: Dornbach Mária

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Salvador Bueno (szerk.): A naptestű Pa'i

Salvador Bueno (szerk.): A naptestű Pa'i Guaraní mítoszok és mesék

A mese egy epikai műfaj, melynek eredete a mítoszok, mondák és legendákon keresztül az írásbeliség előtti időkre nyúlik vissza. A különböző hiedelmek, vallások is hatással voltak a mese kialakulására, amely gyakran a népi babonákkal is keveredik. Éppen ezért a régi mesék még nem gyermekek számára szóltak, hanem inkább felnőtteknek. Ilyen a guarani mítoszok és mesék című gyűjtemény is, ahogy a népek meséi szerte a földkerekségen foglalkoznak a világ kezdetével, majd az első föld pusztulásával, a vízözönnel, s a tűz eredetével is, s természetesen hoznak számos tanpéldát arra nézve, hogy mit hogyan kell, ill. mit hogyan nem szabad csinálni.A guaraniak őserdeit is szörnyetegek és csodalények népesítik be, ilyen mítikus lény Karupi is – más egyéb entításokkal egyetemben –, akiknek számos története bekerült a gyűjteménybe.
Különös, távoli, exotikus, mégis természetközeli világ számunkra, európaiak számára a guaraniak földje. Különleges állatok, növények, lények, istenek tűnnek szemünkbe e mesékben lépten nyomon – de ismeretlen világokról mindig jó olvasni.

anesz P>!
Salvador Bueno (szerk.): A naptestű Pa'i

Salvador Bueno (szerk.): A naptestű Pa'i Guaraní mítoszok és mesék

Ahogy az utószó is írja, keveset tudunk Paraguayról. Én szégyenszemre még azt sem, hogy ott a guaraní az ősnyelv, és még ma is főleg azt beszéli mindenki, hiába a spanyol a hivatalos nyelv. Mindenképpen érdemes elolvasni az utószót a mesék után, mert sok érdekességet tartalmaz.
A kötet elején olyan meséket találunk, ami az egyes növények, állatok eredetére ad magyarázatot, miközben egyes tulajdonságokat elítél, még másokat felmagasztal. Különösen tetszett ezekben a történetekben, hogy az isteni igazságszolgáltatás és a humor is megjelenik bennük. Pl: az önző asszonyt úgy bünteti meg, hogy olyan fává változtatja, aminek a törzsét meglékelve folyadékhoz juthat a szomjas vándor, így mindenkinek kénytelen segíteni ez a teremtmény.
Aztán vannak szabályok, törvények, amik a következő generációk útját igazgatja, nekik ad hasznos útmutatást. Verses betétek is előfordulnak a könyvben.
Összességében érdemes volt elolvasnom, mert sok érdekességet megtudtam arról a régióról.


Népszerű idézetek

Zigó_Attila>!

Egy alkalommal valaki úgy emlékezett meg két Rio de la Plata-i országról, Paraguayról és Uruguayról, hogy „ezek ajaj, a fájdalom országai”.

Utószó

Salvador Bueno (szerk.): A naptestű Pa'i Guaraní mítoszok és mesék


Hasonló könyvek címkék alapján

William Camus: Tűzmadarak
Jékely Endre (szerk.): Hogyan győzte le a jaguárt a teknős?
T. Aszódi Éva (szerk.): Tündérek, törpék, táltosok
Dömötör Tekla (szerk.): A nap nyugati háza
Cseh Tamás (szerk.): A csillagokkal táncoló Kojot
Manitou ajándéka
Kurt Kauter (szerk.): Hogyan lett király a kondorkeselyű
Helmut Hirnschall – Dan George: Repül a szívem
Tornai József: Boldog látomások
Arkady Fiedler: Az Orinoco folyónál