Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Zárt osztály 20 csillagozás
Robert Blackberry magánnyomozó régimódi zsaru, akit évekkel korábban kétes kapcsolatai és erőszakos módszerei miatt távolítottak el a New York-i rendőrségtől.
A keményöklű férfi egy rutinmunkának induló feladat végrehajtása közben egyik pillanatról a másikra egy lövöldözés kellős közepén találja magát, s mivel tudja, hogy ő már nem a régi, ezért úgy dönt, azonnal kiszáll az ügyből, és a rendőrségre viszi védencét.
A férfit azonban még vasárnap elteszik láb alól, és egy feltűnően csinos nő akkora összeget ajánl a szorult helyzetben lévő nyomozónak, hogy az a józan esze figyelmeztetése ellenére sem tud ellenállni a kísértésnek, és elvállalja az ügyet.
A szálak a Falloon and Boyd elmegyógyászati klinikára vezetnek, így Blackberry néhány nappal később azon kapja magát, hogy máris a mentálisan sérült betegek közé keveredve próbál közelebb jutni a rejtély megoldásához.
Rövidesen eljut a zárt osztályra is, ahol egymást követik a különös események, kilesi a… (tovább)
Enciklopédia 2
Szereplők népszerűség szerint
Josef Colyen · Robert Blackberry
Most olvassa 2
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Ez volt az első Sally Hunter (Vágó Csaba) könyvem, amit elolvastam, viszont nem ez az első kötet a vagabund kiadótól, ami a kezembe került. Rögtön reflekátlok is az előttem szóló véléményére: valóban idegesítőek a szedési, helyesírási és fogalmazási hibák, de ennek a kiadónak az „olcsó kötetei” az újrahasznosított papír mellett jellemzően rengeteg ilyen hibát tartalmaznak. Nyilván nem viszik túlzásba a lektorálást, ezért sem kerülnek annyiba, mint más kiadók keménykötetes kiadványai.
Viszont maga a történet izgalmas orvoskrimi, szerethető, és ami a lényeg – szórakoztató. Az olvasók többsége nem azért veszi kézbe ezt a kötetet, hogy ebből tanulja meg a pszichoanalízist, meg a különböző lelki eredetű betegségek diagnosztikáját – bár kétségtelen, hogy az író vette a fáradtságot, és utánanézett jónéhány pszichiátriai betegség tünetének, és velejárójának (pl. a kényszeresség, anorexia nervosa, pánikbetegség) – hanem azért, hogy kikapcsolódjon, és szórakozzon. Erre viszont tökéletes. Pár óra alatt felfaltam, az események filmszerűen pörögtek előttem, tehát magával ragadott a sztori, és még némi csavar is volt benne. A végén már sajnáltam, hogy ilyen gyorsan fogynak a lapok, de megígértem magamnak, hogy ha szembe jön egy másik kötet az írótól, azt is el fogom olvasni. A helyesírási hibák és a gyors végkifejlett miatt levonok egy csillagot!
Ezt a könyvet azért szeretem, mert a szerző többi könyvéhez képest is más. Nem az a sablon van ráhúzva, hogy x számú emberkét összezárnak egy helyen, majd elkezdődik a „játék”. Sorban „véreznek el” a játékosok, közben pedig arra is kezd fény derülni, hogy mi az, ami összeköti őket, ugyanakkor a játékmester hátulról irányítja a szálakat az őt ért valós vagy vélt sérelmek megtorlásáért. És persze mindig kell egy túlélő, aki majd elmondhatja ezt a „mesét”.
Szeretném még egyszer megjegyezni, szeretem Sally Hunter könyveit, illetve ezt a műfajt, pusztán arról van szó, hogy jól esik a változatosság.
Nem rossz, nem rossz, jó kis pörgős orvosi krimi. Tetszett a helyszín, érdekesek voltak a betegek, néha halványan olyan benyomásom volt, mintha egy L. L. Lawrence regényt olvasnék spoiler, s néha a főhős nyomozó is kissé hajazott a figurára spoiler.
A titkárnő figurája inkább csak idegesítő volt számomra a butaságával.
Ami miatt a levonások: irdatlan sok helyesírási/fogalmazási/szedési hiba! Könyörgöm: nem lehetett volna nyomtatás előtt ALAPOSABBAN átnézni, hogy az embert ne zökkentsék ki olvasás közben a történetből ezek a hibák és ne rontsák le a könyv színvonalát..?
Népszerű idézetek
– Tudja mi a három legnagyobb üzlet a világon?
– Alkohol, Kábítószer? Bankok? – ment bele Blackberry a játékba.
A pszichiáter a fejét rázta.
– Az első helyen az olaj áll. A második a fegyverkereskedelem.
– És a harmadik?
– A gyógyszergyártás.
Blackberry meglepődött.
– Tovább!
– És ehhez vegye hozzá, hogy az igazi piac csak Amerikára és Európára terjd ki! Ha az egész világ ugyanolyan tüneti kezelésre rendelkezett volna be, mint ezek a társadalmak, akkor Kínával és Ázsiával vezető helyen lenne.
– De az átkozott ferdeszeműek gyógyszerek nélkül gyógyítanak, igaz? – kérdezte gúnyosan a nyomozó.
– Pontosan! Látja ez a különbség a két kultúra között. A sárgáknak nincs semmi üzleti érzékük. Ha meggyógyítod a beteget soha többé nem fog gyógyszert venni tőled, ellenben ha csak a tüneteit kezeled, akkor évről évre visszajár, és újból meg újból vásárol tőled. Az állandó gyógyszerszedéstől persze előjönnek a mellékhatások, amikre újabb gyógyszereket írhatsz fel. Mire a beteg eljut oda, hogy meghal, már marokszám szedi a tablettákat, amelyek biztos, hogy nem használnak neki, és a legjobb esetben éppen csak nem ártanak.
– Mit akar ezzel mondani?
– Hogy itt minden a pénzről szól! Az egész világunk a pénzről, és a hatalomról szól. […]
161. oldal
Nem furcsa, hogy a gyógyítás művészete Kínában egészen más úton fejlődött, mint nálunk? Hogy keleten akkor kaptak fizetést az orvosok, ha mindenki egészséges volt a családban nálunk pedig akkor, ha valaki beteg volt?
161. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ella Steel: Végzetes hajsza 96% ·
Összehasonlítás - Diana Hunt: Őrület határán 96% ·
Összehasonlítás - Farkas Anett: A 33-as ügy 96% ·
Összehasonlítás - Ella Steel: Sors-Fordító 96% ·
Összehasonlítás - Csernovszki-Nagy Alexandra: Antónia eltűnt 96% ·
Összehasonlítás - Marilyn Miller: A királynő 95% ·
Összehasonlítás - Ella Steel: Az indíték 95% ·
Összehasonlítás - Sienna Cole: Elmejáték 95% ·
Összehasonlítás - Halász Emese: Ignis 99% ·
Összehasonlítás - John Cure: Az ártatlanság vámszedői 95% ·
Összehasonlítás