A ​patológus 39 csillagozás

Sally Hunter: A patológus

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Rettenetes események rázzák meg Amerika egyik unalmas kisvárosának mindennapi életét: a kórház hullaházából egymás után tűnnek el a halottak szervei! A lakosság rémülten figyeli a felröppenő rémtörténeteket, és lassan már a megfázásos betegek sem mernek az egészségügyi intézmény közelébe menni. A helyzet akkor válik tarthatatlanná, amikor a szenátor fia balesetben meghal, és a holttestet a kórház patológiáján valaki megcsonkítja. Az FBI ügynökei is bekapcsolódnak a nyomozásba, a sarokba szorított őrült pedig vad vérengzésbe kezd, és látszólag válogatás nélkül gyilkol… Suzan Harper FBI ügynöknő személyes indítékoktól vezérelve követi a hullarabló véres nyomát, s minden vágya bosszút állni a gyilkoson, aki megölte barátját. Az elkeseredett és dühös nyomozónő óriási vehemenciával veti bele magát a munkába, de miközben egyre közeledik az elkövetőhöz, mind több rettenet kíséri útját, s amikor azt hiszi, hogy végre felébredt a rémálomból, a legszörnyűbb felismerés vár rá…

>!
Vagabund, Kecskemét, 2004
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639409286

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

HHajni>!
Sally Hunter: A patológus

Eseménydús, pörgős, szórakoztató, kellően borzongató történet.

pecsiseg>!
Sally Hunter: A patológus

Ez volt az eddigi legjobb könyvem a szerzőtől.

anita2131>!
Sally Hunter: A patológus

Imádtam. Minden oldalát.
Legelső orvosi krimim volt.
Azóta sem tudom őket letenni. :)

Kultúrtárs>!
Sally Hunter: A patológus

Nyaraláshoz való, könnyed, izgalmas krimi. A szürkeállományt nagyon nem kell megdolgoztatni, hogy a gyilkos kilétére rájöjjünk, a körmünket sem rágjuk le izgalmunkban, de a kikapcsolódást, szórakozást biztosítja. Ennyit vártam tőle, ezt megkaptam :)

Zellenke>!
Sally Hunter: A patológus

Megoszlanak a vélemények a könyvvel kapcsolatban, sokan az író legjobb művének tartják. Nem ez az első amit olvasok tőle és valószínűleg nem is az utolsó. Izgalmas, gyorsan pörögnek az események, le se lehet tenni, olvastatja magát. Meglepő fordulatokkal teli, amikor már azt hinnéd tudod ki a „Művész”, egyből jön egy olyan esemény, ami után végképp összezavarodsz. Tetszett, hogy az utolsó 10-15 oldalig izgulhattam, rakosgathattam össze a szálakat. Egyedül, sötétben olvasva az igazi!

Petike30>!
Sally Hunter: A patológus

Nekem nagyon tetszett. Az eleje jó volt aztán csúszott lefelé.

Ad3lka>!
Sally Hunter: A patológus

Mi maradt meg A patológusból:
– szép kezek
– még valami? semmi? oké.

Felejtős, de olvasni jó volt. Ennek egyetlen oka van, amiért hálát adhat az író, mert ha ez nincs meg, elégetem. A gyilkos nagyon eredeti karakter. spoiler csak mindegyikükből olyan keveset kapunk, hogy élvezni aztán nem lehetett őket. Ellenben annál több van vesszőhibából, meg nevetségesen eltúlzott, kövér ápolónőkből (akik rókáznak, sírnak, megsértve érzik magukat és kb. ennyi, nagyon fair), akikre pont nem voltam kíváncsi. Ha a mélyen tisztelt szerző volna oly' kedves, és a következő krimijében, nem is tudom, NYOMOZNA, az fantasztikus lenne, mert így csak hopp ez ide vezet, ez meg ide, meg is van a gyilkos, jaj de jó. Nem, nem jó. Nem lehet megelégedni három jó karakterrel, hogy Ők majd megjelennek minden tizedik oldalon, aztán elviszik a hátukon az egészet, főleg hogy a nyomozónők egész egyszerűen idegesítőek, spoiler És még valami: a vége. Nem tudom, arra jött-e meg az ihlet, vagy valami csoda történt, a de a vége nagyon jó lett.
Ennek ellenére, ha gondolkozol rajta, hogy elolvasd-e, ne tedd, gyorsan találsz jobbat is.
Történet: 5/3,5
Borító: 5/2
Kedvenc szereplő: A gyilkos


Népszerű idézetek

>!

Milyenfajta állat képes így kivégezni egy szerencsétlen nőt?
– Állat nem is, ilyet csak ember tud tenni!

156-157. oldal

>!

A tizenhét éves Debbie Evans maga volt a megtestesült szexualitás. Legalábbis Tony Lomax így gondolta. Egy ideje már képtelen volt levenni a tekintetét a lány törékeny alakjáról, ahogy a fülsiketítően dübörgő zenében a Club 84 színes fényei körbeölelték a testét. A fiatal emberi lény Tonyra emelte csodálatos, zöld pillantását, kezével a frizurájába túrt. A leomló szőkésbarna hajzuhatag alatt a csípője, dereka őrült körtáncot lejtett. Az almányi mellek foglyul ejtették a fiú szemeit, gondolatait, libidóját. A testét forróság öntötte el, a pupillái kikerekedtek.
A táncparkett tömve volt környékbeli fiatalokkal. Mégis úgy tűnt, Debbie egyedül táncol közöttük. A többiek akaratlanul helyet engedtek neki. A zene hirtelen ütemet váltott, és a lány teste vad rázkódásba kezdett a dob zabolátlan ritmusára. Tony Lomax úgy érezte, ennél tökéletesebb már nem is lehetne az éjszaka.
– Ha nem lenne a barátnőd, komolyan mondom, egy pillanatig sem tétováznék, hogy bepróbálkozzak nála -állt meg a fiú válla mellett Don Bolano két üveg sörrel a kezében.
– Ha nem lennél a barátom, egyetlen pillanatig sem tétováznék, hogy állon ne kapjalak -vette ki a kreolbőrű srác kezéből az egyik üveget, és derekasan meghúzta.
– Azt hiszed, szükségem van a vén lotyódra? -ment bele a játékos kötözködésbe Don, és szélesen elvigyorodott. – Felecia legalább olyan jól mozog, mint Debbie, de a mellei kétszer akkorák -mutatott a színpadon táncoló két hónappal fiatalabb lányra.
– Várj csak néhány évet, és már nem leszel olyan boldog -vette el a szájától Tony, és miután játékosan a köldökére mutatott, elégedetten böfögött.
– Mi bajod vele? Nekem kifejezetten tetszik, ha valakinek természetes a teste -vont vállat tettetett unalommal Don.- Amúgy meg ki gondolkodik években? Még csak néhány hónapja ismerem.
– Én -szólalt meg néhány pillanattal később Tony.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Evelyn Marsh: A máltai orvos
Martha Tailor: Agyhalál
Steven McCoy: Lépfene
Martha Tailor: Szívbénulás
Szeghalmi Lőrincz: Levelek az árnyékvilágból
Martha Tailor: Éhség
Martha Tailor: Téves diagnózis
Evelyn Marsh: Afrodité sikolya
Leonard S. Goldberg: Halálos gondoskodás
Michael Palmer: A megváltó halál