Vagy ​nem 1 csillagozás

Sági György: Vagy nem

Mi ​köze lehet egy budapesti romkocsmában, talán nem is véletlenül egymásra találó lánynak és férfinek, azon túl, hogy egymásba szeretnek? Kapcsolatukat, jövőjüket őseik múltja köti össze. A történet a XIV. századi Sevillában repíti vissza az olvasót, ahol egy zsidó orvos és keresztény szeretője nem szokványos viszonyán keresztül ismerkedhet meg a korral, szokásokkal. A szerző mesterien ábrázolja a spanyol középkor világát. A múlt teljesen átrajzolja a jelent. Kiderül, hogy semmi sem igaz abból, amit annak hittünk eddig. Az utódok merjenek-e élni a felkínált lehetőséggel, legyenek-e a pillanat művészei? A tradíciók téren és időn át behálózzák a szereplők életét, az emlékezet, a hit és a történelem által mozgatott erőket, amelyek generációkat határoztak meg, és amelyeknek talán szerepe van az egyes ember életében ma is. A jelen és múlt szerelmi szálai átlépnek, átléphetnek e tradíciókon? Erre keresi a választ Sági György könyve, amely nem csupán szókimondóan szórakoztató, izgalmas… (tovább)

>!
Könyv & Kávé, Budapest, 2016
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631253559

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Sági György: Vagy nem

Stern üldögél a romkocsmában, és mit tesz Isten, egyszer csak körbeveszi öt csábosan lenge szépség. Merthogy „szabad párválasztás” éjszakája van. (Mondjuk csábosságukból sokat elvesz, hogy elképesztő lilaságokat hadoválnak össze Lilithről, meg zsidó vámpírnőkről, úgyhogy ne irigykedjen senki. Mindenesetre olyan az egész, mintha egy dominikánus inkvizítor erotikus rémálmába keveredtünk volna.) Aztán meglepetésszerűen a múltba pottyanunk, mégpedig az 1391-es év Sevillájába, ahol egy zsidó orvos és egy keresztény nemesasszony tiltott szerelmébe nyerünk bepillantást. Ez a bő évszázadon átívelő betét megmutatja nekünk a spanyol zsidók sorsát pogromtól kikeresztelkedésig, kikeresztelkedéstől autodaféig, helyenként kifejezetten sok erővel és sok színnel. Bőven olvasható, ráadásul felettébb informatív, nem is akarok rosszakat mondani róla úgyhogy inkább ugorjunk. A baj az, hogy időről időre visszarándulunk a XXI. századba, ahol hősünk, Stern (aki az író alteregója*) és az öt lenge egyike, Estrie szexuális játékokkal múlatják az időt** – de ez még a kisebbik baj, mert közben még kabbalisztikus monológokba és történelmi áttekintésekbe is bonyolódnak. Pfffff. Persze értem én, a jelenkori fejezetekre szükség van, hogy érezzük a kontinuitást a XIV-XVI. század véres mészárlásaival, meg a hányattatásokkal – csak hát jó lett volna ezekben a passzusokban felülemelkedni a puszta misztikus-erotikus katyvaszon. Azt is aláírom, hogy Sági imponáló tudással rendelkezik Tóráról, zsidó hagyományról és anekdotakincsről, és nyilván van egy határozott koncepciója arról, mit jelent zsidónak lenni, zsidónak maradni a történelemben – bár hogy ezt miért azzal akarja érzékeltetni, hogy a szereplői időnként pozdorjává dugják egymást, az nem teljesen világos.

* Bár alteregóhoz képest feltűnően színtelen, sőt: esetleges figura.
** Amely játékok később érzelmileg elmélyülnek. Sajnálatos.

8 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Szeretném megnézni az anyád sírját, suttogja Estrie Stern fülébe. Nyelve végigsimít a fül barázdáin.

152. oldal

28 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Valerio Evangelisti: Indulj, inkvizítor!
Krasznahorkai László: Az utolsó farkas
R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona
Csikász Lajos: Megátkozottak
Trux Béla: Az inkvizítor
Trux Béla: Akkon ostroma
Bánki Éva: Elsodort idő
Benkő László: A vér törvénye
Benkő László: A végső tenger I-III.