Az ​írisz emlékei (Örökölt királyság 1.) 65 csillagozás

Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Egy ​lány, aki mindent elfelejtett.
Egy férfi, aki sötét titkot őriz.
Két lélek, mely örökre összeköttetett.

A tizenhat éves Cylia öt évvel ezelőtt elveszítette minden emlékét, s azóta sem sikerült azokat visszanyernie. Az éjszakánként rátörő rémálmok miatt pszichológushoz jár és az ő segítségével igyekszik helyretenni zavaros világát, ám ezt a szülei nem nézik jó szemmel.
Amikor egy rémisztő támadás alkalmával a valóságban is szemben találja magát álombeli megmentőjével, Keinnal, ráébred, hogy képzelgéseinek köze lehet a múltjához, és senki sem az, mint akinek mutatja magát.
A válaszok után kutató lány szembesül az igazsággal, miszerint egy hátrahagyott uralkodói ház leszármazottja, akit ellenségei, a hitetlenek üldöznek. Döntésre kényszerül; választhatja szülei bujdosó életét, vagy visszatérhet szülőhazájába, hogy megismerje a múltját, és vele együtt felvállalja a trónörökös szerepét.
Vajon képes beteljesíteni a sorsát egy párhuzamos… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2022

Kiadói ajánlás: 14 éves kortól · Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
NewLine, Bakháza, 2022
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156373915
>!
NewLine, 2022
440 oldal · ISBN: 9786156373922

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Cylia Vallisneria Berill · Erik Folkus · Kein Lampranus Zaheren · Sophie Vallisneria Adorin · Héron Lampranus Floven


Kedvencelte 7

Most olvassa 3

Várólistára tette 111

Kívánságlistára tette 135

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

klara_matravolgyi>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Óriási meglepetést okozott számomra ez az ötletes és fordulatos fantasy. Riasztó volt az oldalszám, de szerencsére nem túlírt a történet, legalábbis én nem éreztem annak. Szimplán csak volt bőven mesélnivaló erről a csodálatos, egyedi világról, és mélyre ásott az írónő a szereplők lelkébe is. Különlegesnek éreztem a világfelépítést, olyan elemekkel találkoztam, amikkel még sehol máshol sem. Sáfrán Judit fantáziája határtalan és színvonalas, nagyon várom a folytatást.

Bookish_Moments_Blog>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

A kötet gyönyörű külsőt kapott, amely tökéletesen passzol a műben rejlő különleges univerzumhoz!

Az írónő regénye egy valódi kincs, melyet a fantasy rajongóknak kötelező elolvasni! Engem teljes mértékben magával ragadt és szinte a szereplőkkel együtt csöppentem minden egyes kalandba! Elképesztő módon lefoglalta a gondolataim, még többet akartam belőle és mire a leginkább otthon éreztem magam, elfogytak az oldalak!

Sáfrán Judit első műve, az Örökölt királyság kezdő kötete, Az írisz emlékei egy páratlan utazásra hívott és a rabjává váltam! Nagyon imádtam, s pont ezért ajánlom tiszta szívből mindenkinek!

A teljes értékelésem itt olvasható:
https://bookishmomentsblog.blogspot.com/2022/05/safran-…

Nikolett0907 P>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Felelősséget vállalok a tetteimért.

Ez az első alkalom, hogy nagyon vártam egy ifjúsági fantasy regényt idén, de nagyon messze állt az elvárásaimtól.

Először a borító fogott meg magának képi és színválasztásával, majd később a fülszöveg is egy érdekes történetet ígért.
Hogy őszinte legyek a karakterek nagyon „gyerekesen” viselkedtek és bár egy fantasy kötet „elbírná” a hihetetlen változásokat is, de számomra egy mai kamasz hetyke felfogása sem magyarázat arra, amit olvastam.

Részletesen beszélek erről a kötetről is ebben a videóban @Cs_N_Kinga barátnőmmel. Ha van kedved nézd meg! link

>!
NewLine, Bakháza, 2022
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156373915
Cs_N_Kinga P>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Hát-hát-hát…. Több napon keresztül olvastam, tőlem szokatlan módon. Megakasztott, nagyon nem haladtam vele, nagyon sokszor untatott a könyv és egyszerűen minden mást csináltam, csak olvasni ne kelljen…. Igen hát ilyen is van…. Hogy akkor mégis miért a három csillag? Miért nem kevesebb? Mert rengeteg benne a jó ötlet! Az alap sem lenne rossz, de szerintem borzasztóan túlírt!!!! Talán ez a legnagyobb hibája, sokáig van húzva – nyúzva és csak a főszereplőnőnk nyavalygását kellett megint és megint és megint olvasnom. Persze érthető volt, főleg az elején de akkor is, túlságosan nem is sok, rengeteg. Szegény kis lányka…. haladjunk már könyörgöm. De közben meg az elején pár oldal után már ott is hagyja a szüleit mert rájött ő nem idevaló? Ők meg simán elengedik? Ez most komoly? Most vagy nagyon kimaradt a könyv eleje, vagy túl naív volt és azt hitte csak mosolyogni kell? Vagy … nem tudom ez nagyon érthetetlen volt. És nagyjából a miértek folytatásával is ez volt a bajom…..
A vége már kb az utolsó 100 oldal több izgalmat is tartogatott… Megvallom hadilábon állok azzal is hogy folytassam – e egyáltalán a sorozatot…. De tényleg jó dolgok is voltak a bábjáték, a növények felhasználásai, de emellett a vallás mint fő motívum…. meg a KAPCSOLAT, de akkor most meg akkor Kein és közte miért nem volt egyből hatalmas szerelem???? Vagy Solo és Kein is…. most akkor hogy lehetsz valaki végzete, ha nem vagy bele szerelmes? vagy akkor…. túl sok elvarratlan és értelmetlen szál, rengeteg menő és jó és EGYEDI ötlettel!!! Annyira fáj és sajnálom hogy ezeket kell írnom róla spoiler. Szerintem megvárom a többiek véleményét ha olvassák, és ha azt mondják ez már jó, akkor kézbe veszem, de most nem érzem a vágyat a második rész után. Pedig rengeteg, tényleg rengeteg a lehetőség a sztoriban. Az írónő biztos fog még olyat írni amiről áradozhatok, mert azt látom, hogy fog ez menni, de még nem az igazi.
https://www.youtube.com/live/JyCng0mmg2w

Gelso>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

„A társad a másik feled – egymás nélkül senkik vagytok.” (204.o.)

Minden meglévő és feltételezett hibájával együtt nagyon tetszett ez a könyv!
A teremtett világa, az erők, amelyek a szereplőket mozgatják számomra izgalmas és komfortos közeget jelentettek, ahová nap mint nap vágyakoztam belépni; izgatott az események alakulása, amely számtalan váratlan fordulattal gazdagodott, színesedett
Valahányszor nem olvastam, nem szakadtam el a történettől, a szereplőitől, sokszor azon kaptam magam, hogy azon morfondírozom, miként lesz a folytatás… vagy hogy mikor tudok már újra belemerülni és átadni magam a történetnek ill. alámerülni ebbe a különleges világba
Hatása alatt tartott a könyv, pedig a vastagsága számomra már egyáltalán nem komfortos – amikor megláttam, hogy hatszáz oldaltól is hosszabb, teljesen elriasztott, nem is terveztem, hogy elolvasom – de az egyik zsűritűrsammal beszélgetve felkeltette az érdeklődésemet, és szerencsére találtam, is a molyon egy eladó példányt; ahogy megérkezett, bele is merültem az események alakulásába.
Első kötethez méltóan a szerző a világ megrajzolását tartja a legfontosabb feladatnak, de azért jól ellát bennünket egy viszonylag sok szereplős környezettel – akiknek a vázlatos vagy még inkább elmosódott fotószerű bemutatását az olvasó hivatott élesíteni, a cselekmény kibontakozásával egyenes arányban és az események alakulásának fénye segítségével.
Őszintén megmondom, nekem nem hiányzott a szereplők jellemének ettől aprólékosabb kidolgozása, ill,. inkább másik vége felől közelíteném meg ezt – mivel a szereplőink döntően 16-20 év körüliek ezért én azt személyiségük formálódásának, kialakulásának folyamatába illesztettem, és Cyl esetében pedig azért is fogadtam el olyannak, amilyen off, mert az ő esetében mindezt a jellemformálódást tetézte egy emlékezetkiesés és az, hogy most kényszerült szembesülni azzal a ténnyel, hogy ő egy spoiler sokat magára vállaló, küldetésekben szívesen résztvevő, elsőre egy kis defekttel rendelkező, „hétköznapi” kamaszlány. Egyszóval egyébként sem könnyű egy kamasz élete, hát még, ha a semmiből szakad rá az, hogy ő a népe reménysége, de gyakorlatilag vajmi kevés, de inkább a nagy semmi az, amit tud a dálokról, spoiler.
Nagyon tetszettek a szereplők elnevezései, off tetszett a megrajzolt világ, ami vizszintesen és függőlegesen is terjeszkedik – izgalmas hősökkel, hagyományokkal, már-már sci-fibe illő, izgalmas eszközökkel és igen sokféle módon történik pl. a helyváltoztatás. spoiler
Szimpatikus volt pl. Eustace, Kein, Hérón – ez utóbbi csak pusztán jó, könnyű őket szívünkbe fogadni; sok titok övezi számomra Eric, Puma, de akár Chlodvig vagy Solo/Will alakját is, de úgy érzem, még sok újdonság derülhet ki Cyliáról vagy Keinről is, sőt, Tannamaryt sem utoljára láthattuk – ha jól sejtem. Érdekel lesz-e, és ha igen, milyen szerepe lesz Remondnak és Elizabethnek, és érdekel, mi áll (a) SAV mögött?
A vallás címke miatt kicsit féltem, de hamar kiderült, hogy nem valami utópisztikus, elvakult szekta-hiedelem-féle bontakozott ki benne, nem is nevezném vallásnak, inkább egy társadalmat összetartó belső erőnek, amit igyekszik mindenki elfogadni és aszerint élni – bár akadnak olyan csoportok, akik ezt sem érzik a magukénak és ebben sem tudnak hinni, és ezért fellázadnak a megszokott életüket addig mozgató szokástól, ők a hitetlenek – és bonyolítja a korábbi helyzetet, hogy a hitetlenség filozófiája nem válogat, maga alá gyűr nemest és nem nemesi származásút egyaránt. A társadalom társaknak nevezett párokból áll, amelyekben nem feltétlenül két különböző nem kapcsolódik össze; a kapcsolódás „szabálya” az, hogy egy szent és egy végzet kapcsolódjon össze és az életük során jussanak azonos szintre párjukkal. A párok/társak kialakítása számomra túlmutat a szexualitáson, nem redukálódik le egy hétköznapi földi értelemben vett párkapcsolatban, hanem más vagy sokkal több annál – talán ez (is) lehet egyféle magyarázata annak, hogy két fiatal között szikrázott a levegő, mégis annyira képesek voltak fegyelmezni magukat és érzéseiket, hogy még egy csók sem csattant el közöttük.
A társak lényege, hogy egy végzet és egy szent kapcsolódik össze és a végzet feladata az, hogy örök védelmet nyújtson társának – a köztük lévő kapcsolat mindennek a mozgatórugója, összetartozásuk biztosítéka.
Több kedves részem volt ebben a számomra már túl vastagra írott könyvben off – egyik ilyen, amikor Héron tanítja Keint saját spoiler energiájával „jól bánni” spoiler – egyébként is talán Herón a legpozitívabb szereplő az összes szereplő közül –, utazás a vasúton rendkívül izgalmas és magával ragadó volt; különleges kalanddal és küzdelemmel szembesít bennünket a szerző a bolgárok lakta Égi Birodalomban, mely egy élő szereplős társasjáték spoiler, holott „csak” egy „egyszerűbb” dologért indultak oda spoiler. Különösen kedves rész volt szívemnek a bolgár rész befejezése, spoiler.
Az események sokféleképp hömpölyögnek, izgalmasan haladunk előre, természetesen vannak az események közt leíró és magyarázó részek egyaránt – de én ezt is természetesnek és szükségesnek is láttam, hiszen in medias res csöppenünk bele a történetbe, semmiféle előzmény ismerete nélkül.
Nagyon tetszett az írói stílus is, bár bőséges az olvasnivaló, mégis éreztem rajta a nyelv íránti igényességet, a szókincsgazdagságot, zsenge kora ellenére nagyon ért a hangulat és atmoszférateremtéshez – ígéretes pályakezdő szerző képe bontakozott ki előttem, akinek neve láttán fel fogok figyelni későbbi műveire és szívesen olvasnám ennek a történetnek a folytatását is – mert már annyi kérdés felmerült bennem, hogy alig várom, hogy annak a mentén folytatódik-e a regény útja tovább? Vagy teljesen másfelé? off
Természetes az a személyes késztetése, hogy ráleljen az igazságra és az elkövetőkre, és ehhez Cylnek távol kell kerülnie hazájától, Dáliától – de hogy merre folytatódik útja, küldetése spoiler, azt én is csak sakkozgatom jelenleg.
off
off
Aki elolvasta az off alatti mondatokat – cserélje ki a kérdőjeleket pontokra is. Mert szerintem ott is húzódik egyfajta igazság…
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy jók-e a megérzéseim…
Szeretnék szívből gratulálni ismeretlenül is a szerzőnek – nagyon élveztem ezt a könyvet!

„Nem érdekel hányszor veszítelek el, megkereslek és megvédelek!” (375.o.)

Chöpp >!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Nem szerettem. Untam. Sajnálom nagyon. Vártam, hogy valami majdcsak megérint benne, de nem. Talán a végére kissé izgalmasabbá vált számomra, aztán szinte rögtön csalódtam. Ez sajnos nem az én történetem. A nyelvezetét is kiforratlannak találtam itt-ott. Kicsit sajnálom, hogy mégis ráfordítottam az időt egy másik ifjúsági regény helyett, ami esetleg jobban tetszett volna.

Ibanez P>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Jaj, @Gelso, ne olvasd el, most már meg kellett írnom, mert kihívásokhoz kell :-D Sajnos engem sem talált meg ez a kötet, tudom, nem nekem való, de ajánlásra mégiscsak belevágtam (pedig milyen vastag is). Nekem egyszerűen nem volt egyedi, besorolhatom az elmúlt évben (tévedésből) olvasott sok-sok kamaszlány főszereplős romantikus-fantasy könyvek vonalába, ahol a főhősnőről általában kiderül, hogy uralkodó (vagy lesz), fantasy világba kerül, szerelmi háromszög, egy kis nyavalygás…

Egyszerűen a könyvben túl sok olyan rész volt, ami miatt nem állt össze nekem a világ. Nem is tudom, melyik könyv volt az, ahol nem tudtam elképzelni a világot, mert látszólag középkori ruházat-fegyverek-épületek közé a legmodernebb dolgok kerültek és nekem egyszerűen nem állt össze. Ugyanezt éreztem itt is. Jön az ellenség és tőrrel meg karddal harcolok. Most jöttem a Földről, a hamburger elfért a zsebemben, egy lőfegyver miért nem? :-D Azt már meg se kellene említenem, hogy ha egy 16 éves lány úgy döntene nagy hirtelen, hogy itt hagy csapot-papot és átruccan valami tök ismeretlen világba (amiről hangyányit se tud, de tényleg!), arra hivatkozva, hogy most hirtelen úgy érzi, nem tartozik ide, s abban a világban azok a körülmények fogadnák, mint ami a főhősnőnket, szerintem egy nap múlva minden baja lenne, hogy hol van az internet, meg a haverokkal akar chatelni, meg le akarná fotózni azt a csudaszép tájat (elviekben nála a telefonja, ami még működik is, de egy fia szelfit nem készít, na persze :D). Közben viszont vannak tök érdekes, repülő-úszó-furcsa dolgok, amelyek alapján azt mondanánk, sokkal fejlettebb a világ, de hát hiába, a palotában rögtön selyemruhába bújik, míg a fiúk pólóban és bőrdzsekiben nyomják (ugyan, képzeljétek már el a palotát, királynő, strázsák lándzsával és egyenruhában meg minden, közben meg ezek a selyemruhás leányzók és bőrdzsekis-bakancsos fiúk… ugye hogy ugye???) :-D

Aztán a szerelmi vonal te jó ég. Most komolyan, tegnap álmomban megláttam a fiút, aki megjelenik a jelenben férfiként és rögtön izzik a levegő közöttünk és három nap múlva alig bírja visszafogni magát, hogy ne aléljen el a jelenlétében (nem, egy nap múlva, bocsánat).
Egy teljes nap után így: „Gyönyörű lelke volt:. megsebzett, mégis harmóniára törekvő, családját a haláláig védelmező, szenvedélyes férfi.” Miiiiii vaaaan???? Egy (talán kettő?) napja ismerem!!!! Alig beszéltünk három szót!!!! Mi vaaaaan???? :-D

De gyakorlatilag bármilyen hímnemű, csodálatos kinézetű (mert mindig azok) hímnemű jelenik meg, a bugyija lucskosodik, noha 16 éves!!! Olyan 16, aki még sosem csókolózott és nem volt semmi előélete, értsd, ha van egy lány, aki 14 éves kora óta fiúkkal hetyeg itt meg ott és már jócskán túl van 16 évesen a tűzkeresztségen, megértem, ha egyből ráizgul a jóképű pasik mellizmára (vagy mellszőrére), de egy viszonylag szűzies leányzó, aki alig járt valahova, most ilyen hirtelen szexuális töltetet kap és … na, értitek, minek magyarázom. :-D Ezek tipikusan klisés, ifjúsági kötetes dolgok, amiktől égnek áll a hajam. Amikor megjelent a kötet elején a morci bunkó fiú, na gondoltam, itt van, megjött a háromszög másik része, de még egy negyedik is belekerülhet a körforgásba végül (már csak egy lány hiányzik, hogy az lmbtq-t se hagyjuk ki).

A nagy előnye az volt a könyvnek, hogy hiába 600 oldal, haladtam vele, de tényleg nem sok dolog kötött le benne. Nem tudom, nekem a kékes energianyaláb a kézből például rögtön A negyedik című filmet juttatta eszembe… Szóval összességében én ledaráltam, ennyi volt, folytatni biztos nem fogom, mert ilyet már olvastam bőven. Sajnálom a dolgot, mert nem szeretek magyar szerzőket negatívan értékelni, de itt nem tehettem mást, ennél többet tőlem nem érdemel. Ah, egy példa a sok következetlenségből spoiler

6 hozzászólás
B_Kittina >!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Legelőször a borító keltette fel a figyelmet még régebben, majd ahogy lehetőség nyílt jelentkezni a bookstagram tourra, egyből meg is ragadtam az alkalmat.
A főhős, Cylia éppen a 16.szülinapjára készül, amikor is hatalmas titokra derül fény az életében, szó szerint az addigi életetek hátra kell hagynia, és hirtelen egy párhuzamos világban találja magát.
Ennek a világnak a felépítése nagyon tetszett, szépen kidolgozottnak éreztem off. Különlegesek volt az, hogy ennyire a valláson van a hangsúly, illetve az, hogy a modern és mitikus világ mennyire jól keveredett benne.

Egy pici negatívum volt számomra az, hogy Cyl gyorsan hozzászokott az új környezethez, valamint nekem túl gyors volt az is ahogy megbékélt az új helyzetével. Sajnos nem lett a kedvenc szereplőm. :/

Kicsit megijedtem a terjedelmétől a könyvnek, de viszonylag hamar sikerült elolvasnom mivel az események folyamatosan pörögtek, szinte minden oldalon új információt tudtam meg, így nem érződött, több mint hatszáz oldalnak ez a könyv.

Végezetül, szeretném megköszönni a lehetőséget az írónőnek és @BookTime – nak, hogy útjára indították ezt a könyvet egy Bookstagram tour keretében, így lehetőségem volt elolvasni ezt a csodálatos történetet. ♥

>!
NewLine, Bakháza, 2022
622 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156373915
vivi_reads>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Ez a könyv rendesen belopta magát a szívembe! Teljesen belefeledkeztem a történetbe és ebbe a csodálatos világba, amit az írónő elénk tárt. Még csak hasonlót sem olvastam ezidáig. A könyv alapja a vallás köré épül, amelyet szerintem nagyon jól ki is használt az író. Remélem még többet is olvashatunk majd ennek a tulajdonságairól, ünnepeiről stb. Szóval adott az alapkonfliktus, a hitetlenek és a vallásosak között, mely a háború szélén áll. Ám ez a történet ennél jóval többről szól; Cyla elveszett emlékeinek visszaszerzéséről, a családról, barátságokról, szerelemről és a reményről. Emellett annyi fordulat és csavar volt az egészben, hogy tényleg sokszor kiszámíthatatlan volt, hogy mi fog történni. Egyszóval a cselekményszálat izgalmasnak és szórakoztatónak találtam. Nem így szegény főszereplőnkkel Cyl-el, aki nem lopta be magát a szívembe a butuska viselkedéseivel (ámbár mit is várhatnánk egy 16 éves lánytól). Kicsit önzőnek éreztem a karakterét. Kein eleinte szimpatikus volt, majd teljesen átfordult és továbbra is gyanakvóan tekintek az ő karakterére, kíváncsian várom, hogy mit fog produkálni a továbbiakban. De számomra ennél sokkal érdekesebb volt Chlodvig, na benne látok némi potenciált! Összefoglalva tehát, a mellékszereplők igen jól meg lettek írva, mindegyikük érdekes a maga módján. Nagyon tetszett az egész kompozíció és könyvben rejlő varázslat, alig várom már a következő részét is!♥

Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a YA fantasykat! Vagy azoknak, akik csak szimplán szeretnének olvasni egy különleges országról, ahol mindent az energiák irányítanak. Hogy mire is gondolok? Hallottál már a visusokról? Vagy emberi energiával működő vonatokról? Esetleg a „válaszengem” virágról? Na és olyan országról, ahol a lemurok szeme adja a fényt? Mert, ha mindez érdekel, akkor bizony ez neked való könyv! ;)

Köszönöm szépen az írónőnek a bizalmat @juichi, imádtam!♥

Pesu>!
Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

A karakterek és a világfelépítés benne talán a kedvencem! Nagyon különleges és változatos szereplőket kaptunk az írónőtől! Nem fukarkodott a „jó pasikkal” sem! De tényleg! Konkrétan 3-at is kaptunk kapásból! ;)
Nem is tudod hirtelen kit válassz, kinek szurkolj! Na jó.. van aki már foglalt! De akkor is!
Nekem is sok néha Cylia folytonos kérdezősködése a könyvben, így megértem ha mást is bosszant, de mondjuk érthető miért ilyen, tehát ezt nem róhatom fel neki! Kein az abszolút kedvencem! Csak lehetne vidámabb és pozitívabb kicsit, bár szintén tudjuk miért ilyen! De nekem ő a favorit! ;)
Viszont Héront is nagyon kedvelem! Higgadt és összeszedett és olyan aranyosak Sophieval! Én őket szívesen látnám a trónon! Szerintem csodás uralkodók lennének!
A világfelépítésben pedig az tetszett, hogy nem volt nagyon eltérő, de azért földhöz ragadt sem! Nekem tetszettek benne a kitalált dolgok többsége. A növények vagy a barlangos rész. A kút vagy a medence a szobában. Mondjuk a közlekedési eszközöktől kicsit borsódzott a hátam, pláne a vonattól. Azt hanyagolnám!
A sztori pedig nem volt unalmas, végig fent tartotta az érdeklődésem és mindig történt valami! Én az ilyeneket szeretem!
Nincs sok üres zóna, hanem mindig van valami izgalom!
Tele van titkokkal és kimondatlan érzésekkel ez a könyv! Meg vannak benne az izgalmas és kalandos szálak valamint a romantikus is!
Minden fantasy kedvelőnek tudom ajánlani, de a romantikus kedvelőknek is ha nem rettennek meg egy kis fikciótól és izgalomtól a könyvekben!
Szerintem olvassátok el és megtudjátok miről beszélek! :)
Köszönöm szépen a bizalmat és a lehetőséget, hogy olvashattam az írónő könyvét! ♥


Népszerű idézetek

BookTime>!

– Becsüld meg a szeretteidet, és a végsőkig küzdj értük.

BookTime>!

– Cyl, az első lecke – vigyorgott Sophie. – Nem minden rossz, ami elsőre annak tűnik.

Bookish_Moments_Blog>!

– Csak, hogy tudd: bármi történjen, meg foglak védeni. Felőlem leszakadhat az ég, elönthet az árvíz, vagy akár kitörhetnek a tűzhányók, de én akkor is itt leszek, hogy megvédjelek. A végzeted vagyok, a lelked másik fele, ezért nem hagyhatom, hogy bajod essen. Cyl, te vagy az életem, ezért hajlandó lennék érted bármit feláldozni.

Chöpp >!

A világ egyik napról a másikra veszedelmes hellyé vált, már senki sem lelhetett benne biztonságot.

315. oldal

DarvasPetra IP>!

A zene az egyetlen olyan eszköz, amely mindenki nyelvén szól, és többet mond bármely szónál.

Kapcsolódó szócikkek: Kein Lampranus Zaheren
Chöpp >!

Mióta az eszemet tudom, azóta keresem a miérteket. A lényemmé vált az igazság keresése.

Chöpp >!

Megértettük, hogy nincs egyetlenegy jövő: a sorsunkat nem más alakítja, csak is (sic!) mi.

242. oldal

2 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Örökölt királyság sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely – Sötét, magányos átok
Anna Banks: Poszeidón
Soman Chainani: A király esztelen
Shelby Mahurin: Kígyó & Galamb
Mary E. Pearson: Az árulás csókja
Amira Stone: Kitaszítottak
Alix E. Harrow: Tízezer ajtó
Fróna Zsófia: Démonok közt
Tahereh Mafi: Ne engedj
Papp Dóra: Interferencia