Fizikusok ​útvesztőben 10 csillagozás

Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség
Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben

A ​fizikusok majdnem száz éven keresztül szinte Szentírásnak tekintették John Keats szavait: „a szépség igazság”. Meggyőződésük, hogy a legjobb elméletek szépek, természetesek és elegánsak. Ez az elvárás dönti el, melyik elmélet lesz népszerű, és melyik kerül papírkosárba. Csakhogy sajnos éppen ez az oka annak, hogy a fizikában több mint négy évtizede nem történt jelentős elméleti áttörés.
Fizikusok útvesztőben című könyvében Sabine Hossenfelder kifejti, hogy a szépségre irányuló modern törekvés elfedi előlünk természeti világunk valóságos természetét. A kutatók elképesztő elméleteket állítanak fel, új részecskék tucatjainak létezését sejtik, ezekből azonban szinte semmit sem igazoltak megfigyelések – mi több, közülük sokat ellenőrizni sem lehetséges. A szépség hajszolása az egész tudományágat zsákutcába vezette.
Hossenfelder arra figyelmeztet, hogy a tudósok csak akkor fedezhetik fel az univerzum igazságait, ha elfogadják, hogy azok akár zűrösek és bonyolultak is… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

>!
Park, Budapest, 2020
340 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633555781 · Fordította: Kepes János
>!
Park, Budapest, 2020
340 oldal · ISBN: 9789633555811 · Fordította: Kepes János

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Dániel_drBéza P>!
Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Fizikusok útvesztőben
Sabine Hossenfelder
Park Könyvkiadó
2020
A király meztelen. És ezt végre ki merte mondani egy gyakorló elméleti fizikus. „Ha azt a benyomást keltettem önökben, hogy nem értjük azokat az elméleteket, amelyekkel dolgozunk, akkor sajnálom, de tényleg nem. Még a standard modell egyenleteit sem tudjuk megoldani, ehelyett közelítőleg oldjuk meg őket az úgynevezett perturbációszámítás segítségével.” Kell ennél több, nem mond ez eleget? Az elméleti fizika zsákutcába jutott. Harminc éve nem tud valóban újat mondani. Nem arról van szó, hogy nem termelnek tömegével újabb és újabb elméleteket, hanem arról, hogy ezek egyikét sem lehet kísérletekkel alátámasztani, illetve az LHC-ben elvégzett kísérletek egyiket sem igazolják. Nem több ez, mint ködszurkálás. És hogy hogyan jutott idáig az elméleti fizika? Nos erről szól a könyv. A fő probléma, hogy az elméleti fizikusok nem tudnak szabadulni a 40-50 évvel ezelőtti megkövesedett elméletektől. Valaki előáll egy új elmélettel, aztán valaki azt mondja, de ez ellentmond a relativitás elméletének. Igen? Akkor el kell vetnünk, vagy addig kell farigcsálni, amíg a kettőt össze nem lehet békíteni. És ugyan ez áll a quantum fizika tételeire is. Planck szellemesen megjegyzése is erre utal: „A tudomány temetésről temetésre halad előre”. Csak az a baj, hogy nem merjük eltemetni Einsteint, Schrödingert, stb. A könyvben megszólaltatott egyik tudós (George Ellis) a következőket mondja: „Azt hiszem, vissza kell mennünk, hogy ismét az alapelvekből induljunk ki. Az egyik, hogy újra kell gondolnunk a kvantummechanika alapjait, mert a kvantummechanika mérési problémája húzódik mindezek mögött. Csak kiszámítjuk a valószínűségeket, de soha nem beszélünk arról, hogy a valószínűségekből hogyan lesznek mérési eredmények.”
Még számtalan gondolatot idézhetnék a könyvből, de helyette azt ajánlom, ha valaki tényleg szeretné tudni, hogyan jutott idáig a tudomány az olvassa le a könyvet. Meg fog döbbenni. Zseniális munka.
dr.Béza Dániel
Budapest 2021.03.09

4 hozzászólás
Video>!
Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

A mondanivalót átadta, igaza is van, meglepő is, hogy magamtól nem gondoltam erre, ugyanakkor a könyvnek igazából egy cikknek kellett volna lennie, mert 300 oldalhoz túl kevés mondanivalója volt, és emiatt untam egy kicsit.

Garbitsch>!
Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Érdekes témát vet fel egy szakmán belüli: mennyire motiválja a fizikusokat a szépség munkájuk során? Néha könnyed regény, néha komoly fizikai értekezés – nekem időnként túl magas is volt. A felépítése nagyon csapongó, sok kitekintéssel. Lényegében modern fizikatörténet interjúkkal. Különösen tetszett a C függelék: Mivel segíthetünk? című rész.


Népszerű idézetek

Gazsó_István I>!

Nem tudom elhinni, mi lett ebből a valaha oly tiszteletreméltó foglalkozásból. Azelőtt az elméleti fizikusok a megfigyeléseket magyarázták. Most azt próbálják magyarázni, miért nem tudják megmagyarázni, amit nem figyeltünk meg. De még ez sem megy nekik.

137. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Garbitsch>!

Ha azt a benyomást keltettem önökben, hogy nem értjük azokat az elméleteket, amelyekkel dolgozunk, akkor sajnálom, de tényleg nem.

8. Határ a csillagos ég - Előáll a szépség (Park, 2020)

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Gazsó_István I>!

A multiverzum divatja tehát abból fakad, hogy egyes fizikusokat már nem elégítenek ki a megfigyeléseiket leíró elméletek. Abbéli igyekezetükben, hogy túltegyenek önmagukon, túl sok feltevéstől szabadulnak meg, majd, miután már semmit sem tudnak megmagyarázni, arra a következtetésre jutnak, hogy multiverzumban élnek.

135. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

Garbitsch>!

A nyelv kontextustól és értelmezéstől függően hajlítható. A matematikát azonban nem érdekli sem a kultúra, sem a történelem. Ha ezer ember elolvas egy könyvet, mindegyikük a saját könyvét olvassa. Ám amikor ezer ember egy egyenletet olvas, ugyanazt olvassa.

1. A fizika rejtett szabályai - Tiszta matematika (Park, 2020)

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

doriole>!

A fermionok szélsőségesen individualisták. Akárhogy erőlködünk, soha nem tudunk rávenni kettőt közülük, hogy egy időben, egy helyen ugyanúgy viselkedjenek – mindig kell lennie valamilyen különbségnek közöttük. A bozonoknál viszont nincs ilyen kényszer, ők boldogan vesznek részt a közös táncban. Ez az oka annak, hogy az elektronok, amelyek fermionok, különböző pályákon helyezkednek el az atommag körül. Ha bozonok lennének, megférnének ugyanazon az elektronhéjon, és akkor a világ szegényebb lenne a kémiával – meg a vegyészekkel, mert az ő egzisztenciájuk azon alapul, hogy a kis fermionok nem hajlandók közösködni.

24. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

doriole>!

A nem kvantált elektrodinamikában például az elektron tömege természetellenesen kicsi. ennek az az oka, hogy az elektron olyan elektromos mezőt hordoz, amelynek energiája hatalmas (valójában végtelen) mértékben hozzájárulna a tömegéhez. Ahhoz, hogy megszabaduljunk ettől a „sajátenergiától”, a matematikát finomhangolni kell, és ez csúnya. Itt van tehát hősünk, a természetesség, bezárva egy égő házba. Ha a számítás helytálló, meg is fog halni.

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

doriole>!

Fontosabb, hogy a négy család mellett létezik öt „kivételes” Lie-csoport, a G2, az F4, az E6, az E7 és a legnagyobb, az E8. És be lehet bizonyítani, hogy ennyi az összes egyszerű Lie-csoport. Kész, vége.
Hogy értsük, ez mennyire bizarr, képzeljük el, hogy egy weboldalon házszámokat lehet rendelni, 1, 2, 3, 4… és így tovább, a végtelenségig. Plusz még egy struccot, az Eiffel-tornyot meg egy üres üveget. Körülbelül ugyanilyen bénán mutatnak a kivételes Lie-csoportok a többiek rendes végtelen családjai mellett.

203. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

doriole>!

A fizikában a kutatás tárgyai nagymértékben reprodukálhatók. Pontosan értjük, hogyan kell beállítani a kísérleti környezetet, mely hatásoktól lehet eltekinteni anélkül, hogy a pontosságból bármit is fel kellene áldoznunk. A pszichológiai eredmények ezzel szemben például nehezen megismételhetőek, mert nincs két egyforma ember, és soha nem tudjuk pontosan, kit milyen emberi szeszélyek befolyásolnak. A fizikában nincs ilyen problémánk. A héliumatomok sosem lesznek éhesek, és pont olyan türelmesek hétfőn, mint pénteken.

21. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

doriole>!

Vastagon bekenem magam naptejjel, aztán belefúrom lábam a homokba. Azt hiszem, van itt egy nagy tanulság: ha sok szart összehordunk, még az is szépnek látszik.

209. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség

doriole>!

Legyünk óvatosak az elméleti fizikusok társaságában tett holdfényes sétákkal – lelkesedésük olykor elveheti józan ítélőképességünket.

36. oldal

Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben Hogyan csábít tévutakra a matematikai szépség


Hasonló könyvek címkék alapján

Károlyházy Frigyes: Igaz varázslat
Both Mária – Csorba F. László: Források
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
Leon Lederman – Dick Teresi: Az isteni a-tom
Michio Kaku: Párhuzamos világok
Werner Heisenberg: A rész és az egész
Leonard Susskind – Art Friedman: Az elméleti minimum II.
Héjjas István: Buddha és a részecskegyorsító
Roger Penrose: A császár új elméje
Tölgyessy György: Az atomkorszak detektívjei