Fagyos ​ikrek 353 csillagozás

S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Sarah ​egyik lánya meghalt. De vajon biztosan tudhatja e, melyik? A Fagyos ikrek lenyűgöző pszichothriller, fordulatokban bővelkedő cselekménnyel.
Egy évvel azután, hogy az egyik egypetéjű ikerlányuk, Lydia balesetben meghalt, Angus és Sarah Moorcroft a férfi nagyanyjától örökölt kis skót szigetre költözik abban a reményben, hogy sikerült helyrehozni az életüket.
Ám amikor az életben maradt lányuk, Kirstie azt állítja, tévedtek, és ő valójában Lydia, a házaspár világa ismét romokban hever. Ahogy közelít a tél, Angusnak el kell mennie a szigetről dolgozni. Sarah magányos, és Kirstie (vagy Lydia?) egyre zaklatottabban viselkedik. Amikor anya és lánya egy hatalmas viharban a szigeten reked, az asszonyra rátörnek a múlt emlékei. Mi is történt valójában azon a végzetes estén, amikor meghalt az egyik lánya?

„A remekül megírt, hátborzongató regény a gyász, a bánat, a veszteség és a megcsalás története, a helyszín szépséges, de kísértetek járják, illő háttere a… (tovább)

Eredeti mű: S. K. Tremayne: The Ice Twins

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
GABO, Budapest, 2015
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636899783 · Fordította: Dobos Lídia
>!
GABO, Budapest, 2015
350 oldal · ISBN: 9789634061656 · Fordította: Dobos Lídia

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Sarah Moorcroft


Kedvencelte 32

Most olvassa 18

Várólistára tette 263

Kívánságlistára tette 225

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Nyomasztó volt és kísérteties. Nem igazán szerettem meg benne senkit, de nyilván nem is ez volt a lényeg. Lidya-Kirstie-t végig sajnáltam, hogy a szülei nem tudnak mit kezdeni szegény gyerekkel, az anyja az iskolát erőltette állandóan, ahelyett, hogy foglalkozott volna vele. Itt-ott belekötöttem a könyvbe, vagy néha a cselekmény olyan részébe, ami abszolút logikátlannak tűnt akkor, de a végére érve végül is, azt hiszem el tudtam fogadni ezeket a dolgokat.
Ettől eltekintve egy sötét, de gyönyörű helyszínen játszódó, végig feszült, izgalmas, kísérteties, letehetetlen történetet kaptam. Nekem a vége is rendben volt, bár értem Zsófit is. :) Bea
Az ő értékelését a blogon olvashatjátok.
Http://konyvutca.blogspot.nl/2016/02/s-k-tremayne-fagyo…

Azt még elmondom, hogy ő olvasta először a könyvet. Amikor én olvastam, gyártottam a teóriáimat, és mondtam neki. Elég árulkodó az arca, ezért elfordulva mindig rám ripakodott, hogy olvassak már és ne találgassak, hiszen én sem akarom, hogy tényleg megmondja nekem. :) Szóval sikerült megállnia, hogy semmit sem árult el belőle. :) A 4 csillag is Zsófi csillagozása, én egy felet adtam volna még. ;)

>!
Lanore P
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Úgy tűnik, a mostanában olvasott könyvek Anya-karakterei kifejezetten idegesítőek, de ennek ellenére ez a történet nagyon tetszett. Folyamatos bizonytalanságban tartott az író, nem tudtam eldönteni, kinek és mit szabad elhinnem, furcsa, misztikus, titokzatos és nyomasztó hangulat lengte be az egészet. Minden kérdésre választ kaptam a végén, ami elég ritka, így nagyon örültem neki, felhúztam volna magam, ha a sok rejtélyre nincs „megoldás”. Az utolsó lapok tele voltak miértekkel, sok-sok fájdalommal, szenvedéssel, és egy – minden borzalma ellenére – számomra tökéletes befejezéssel. Szívesen olvasnék még az írótól.

>!
gabiica P
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Egy biztos, amit a könyvvel kapcsolatban állítani tudok: kétszer is rémálmom volt miatta. No nem azért, mert olyan szörnyű volt, épp ellenkezőleg, annyira beleégette magát az agyamba, hogy úgy látszik, álmomban sem tudtam szabadulni tőle.
Utólag belátom, nem esténként kellett volna olvasnom.
Igazából elég kettős érzelmeim vannak. Alapvetően jó volt a gondolat, kellőképpen nyomasztó és borzongató volt, de elég sok minden zavart benne. Zavartak a szülők, annyira lehetetlenül viselkedtek az adott szituációban, nekem teljesen valószínűtlenné ezáltal valószerűtlenné tették a történetet, már amennyiben ezt nevezhetjük valószerűnek. Néhol nekem összefüggéstelen volt, többször is újra fel kellett vennem a fonalat.
Néha azt éreztem, hogy a múltból előrángatott jelenetek csak hirtelen kitalált magyarázatok, merthogy valamit mégis mondani kell, de sokszor egyáltalán nem illettek a történetbe. Lásd Sarah hirtelen visszaemlékezése a szörnyű éjszakára…
De azért pozitívumokat is ki tudok emelni: tényleg sötét volt, borzongató, nekem még horrorisztikus is, mindig is a gyengepontjaim voltak a hasonló, gyerekekkel történő furcsaságok. Izgalmas volt, sokszor azt hittem, hogy tudom, mi történt vagy mi fog történni, aztán olyan fordulattal szembesültem, ami miatt teljesen át kellett gondolnom az egészet.
Összességében ki tudom jelenteni, hogy tetszett. Nem lett maradéktalanul kedvenc, de egyszer éppen élvezhető volt.

>!
Riszperidon P
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Juj anyám, ez egy igen nyomasztó könyv volt. De tetszett. Nem érzem kiemelkedően jónak, de azért az jelent valamit nálam, hogy ha egy könyvet majdnem egy nap alatt kiolvasok. :D
Elég abszurd és egyben hátborzongató dolog, amit az író elénk tár. Nem tudom, mert nincsenek egypetéjű ikreim, spoilerhogy tényleg lehetséges-e az, hogy akár a szülő sem tudja megkülönböztetni őket. De ha igen, az szülhet igencsak furcsa szitukat, mint ez is. Amúgy a könyv harmadánál azt hittem, hogy ohh, hát tudom én, hogy mi történt! Aztán a végére kiderült, hogy azért nem teljesen.
Sarah az elejétől kezdve nem tudta valahogy a szívembe lopni magát, és ez az érzés csak fokozódott, sőt…. Angus, olyan, hm, nem is tudom. Egyrészt zavart a karaktere, másrészt, az igazság kiderülte után kicsit ilyen „Hát komám, te nem vagy semmi!” érzet volt bennem, bár, hogy egyikük sem futott százon, az is biztos.
Egynek elment, nagyon is, lehúzott és felhúzott, ledöbbentett és elgondolkodtatott. Műfajilag nekem inkább dráma, mint thriller.
Egyből néztem az író másik könyvét is, de olyan hasonló tematikájúnak tűnik, az egysíkúság viszont nem vonz. Talán, egyszer, ha ez a könyv már nem él úgy bennem.

4 hozzászólás
>!
J_K_Smith I
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Iszonyatosan jó sztori, de őszintén bevallom, lövésénél sincs, melyik él, és melyik nem. Végig meg voltam győződve róla, hogy pontosan tudom, de az utolsó 3 oldal teljes felfordulást okozott a fejemben.

>!
Lisie87 P
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

De borzalmas volt ez a könyv! Minden szempontból.
Nagyon mellényúltam, amikor választottam az ekönyvek közül egyet. Mostanában nagyon sok negatív hangulatú témával találkoztam könyvben, és rájöttem, hogy az ilyen lelki dolgok nagyon nyomasztanak. Totál depressziós hangulatba kerültem olvasás során is ettől a könyvtől.
A szülőket kifejezetten utáltam. Hát hogy viselkedhetnek így a gyerekükkel? spoiler Nekem az is nagyon furcsa volt, hogy egy anya ne tudná megkülönböztetni a gyerekeit? Oké, hogy nagyon hasonlítanak egymásra…de akkor is… A másik dolog, ami nagyon idegesített, hogy azzal a szerencsétlen kislánnyal egyáltalán nem kommunikáltak. Mindent ráhagytak, nem ültek vele le megbeszélni a dolgokat. Sarah inkább a homokba dugta a fejét.
A végkifejlet más szemszögbe helyezi a dolgokat! De egyetértek Ardena spoileres leírásával, hogy spoiler
Nyomasztó volt nagyon, lehet, hogy ezért nem olvasok mostanában thrillereket! :D Sok negatív érzelem viaskodott bennem olvasás során, harag, sajnálat, értetlenség. :/ Jó volt letudni.

8 hozzászólás
>!
dagikám
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Az utolsó sorokig nem tudtam hányadán is állok. Sikerült összezavarnia,hogy most akkor melyik lány is halt meg,melyik van életben. Az anyát,Sarah-t önzőnek találtam,egyáltalán nem volt szimpatikus. Nem ilyen végkifejlettre számítottam,de ennek ellenére tetszett a könyv.

2 hozzászólás
>!
Sol
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

A koncepció nagyon érdekes: tetszik, hogy az ijesztgetősdit pszichológiai alapokra helyezi; nagyon jó, hogy nem brutális mészárlás, hanem tragikus baleset van a történet középpontjában; zseniális, ahogy az író mindvégig talányban tart minket. A stílusa ehhez mérten már nem annyira jó: Sarah, az anya E/1-ben mesél, Angus, az apa helyzetét E/3-ban látjuk, és még ebben is meg akarja keverni az olvasót az utolsó fejezetben. Viszont hihetetlen a történetvezetés: Tremayne olyan számítással adagolja az információkat, hogy a két említett karaktert felváltva utáljuk és sajnáljuk meg. Mert mindkét fél gyarlóságának megvan a látszólagos oka, akárcsak az egymásról alkotott negatív véleménye. A könyv felénél már nem tudtam, kinek higgyek, inkább csak úsztam az árral, és nekem elhiheted: olyan zavaros a tó vize, hogy nem láthatsz a fenekére. Itt nincs gyilkolászás, nincs szellemjárás, minden tisztán és világosan pszichológiai eredetű, és nem egy betegünk van, hanem három. De rossz pont, hogy pszichothrillert vártam, de csak egyszer éltem át a műfajra olyannyira jellemző hideglelős borzongást. Találóbb lenne lélektani drámának nevezni, némi frászkarikával megspékelve.

Teljes értékelés: http://konyvvadaszok.blogspot.hu/2016/03/s-k-tremayne-f…

3 hozzászólás
>!
ggizi P
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre, de annyira zavart az anya ostoba viselkedése, hogy hiába kaptunk szinte mindenre magyarázatot a végén, nem bírtam megenyhülni iránta és ez rányomta a bélyegét az egész könyvre. spoiler
Ez a történet tele van titkokkal – meg rengeteg elszórt magas labdával, ami mellett szó nélkül elmennek, vagy majd később rákérdezek címmel hagynak a levegőben lógni – és ez eléggé frusztráló. Mindent elnyomnak magukban, majd csodálkoznak, hogy az amúgy is nehezített alaphelyzetbe, a hétköznapi embernek szinte felfoghatatlan ikerléttel járó láthatatlan kapocsba és annak megszakadásába felnőtt is, gyerek is belegárgyul. És erősen csodálkoztam azon, hogy képesek voltak a baleset után úgy élni (legalábbis ez jött le a történetből, annak ellenére, hogy az utolsó szakasz erősen elbizonytalanított benne), hogy gyerekpszichológus közelében nem jártak. Persze ez is visszavezethető az erősen elnyomandó titkokra, de akkor is érthetetlen, hogy mennyi mindent hajlandóak voltak beáldozni. Meg ez a létbizonytalanság?! spoiler
Az, ami nekem nagyon tetszett, az az ikrek körüli misztikus légkör, ami a legegyszerűbb alapesetben is eléggé különleges lehet, hát még ha ilyen zavaros családi háttérrel színesítik azt. És természetesen a helyszínbe azonnal beleszerettem. Ez a zord közeg a maga kegyetlen valóságával és a hozzá tartozó különös legendákkal annyira varázslatos, hogy csak erősíti a vágyakozásomat az ilyen helyek után.

>!
tmezo P
S. K. Tremayne: Fagyos ikrek

Megint csak kinyílt a bicska a zsebemben és megint csak a szülők miatt.
Sokáig mi folyik itt? érzésem volt. Nem értettem semmit, és minden ijesztő volt. A kislány a frászt hozta rám a viselkedésével, az anya nemkülönben, de éreztem, hogy nagyon nem stimmel valami. Óriási feszültség és gyűlölet van a szülők között és ezt próbálják féken tartani, elnyomni. Elköltöztek, hogy kiszakadjanak az emlékekből, hogy újra normális család próbáljanak lenni, de hát így hogyan. Tagadás, és elhallgatás, a gyerek összezavarása.
A végén persze megkapjuk a válaszokat, hogy mi is történt igazából, mi vezetett a tragédiához. Nem gondoltam volna, hogy mennyi minden közrejátszott.
Az ikertéma nagyon érdekes volt, sok mindent érint az író az ikrek érzéseivel és kötődésével kapcsolatban. Tényleg hátborzongatóak voltak sokszor a megmaradt ikerlány reakciói. A helyszín hozzátett ehhez a borzongáshoz. Számomra egy sziget egy világítótoronnyal, szélsőséges időjárással, kicsit azért félelmetesen hat.


Népszerű idézetek

>!
bozs

Én így dolgozok fel mindent: olvasok.

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
>!
mate55 P

Ezermester, mindenhez ért itt a környéken, a kenyérpirítótól a csónakon át a magányos feleségekig.

69. oldal

>!
tmezo P

– (…) Gondolja csak el, min megy keresztül Kirstie egyedül: ő maga az élő emlékeztetője a meghalt testvérének. Valahányszor a tükörbe néz, a halott testvérét látja.
(…) Olyan magánnyal kell megbirkóznia, amilyent mi valószínűleg nem is tudunk felfogni.

106. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kirstie Moorcroft
>!
KATARYNA

Minden, amit mondasz, teljes mértékig helyes, a szeretteink halála sokkal rosszabb, mint a sajátunk, és igen, a szeretet minden formája öngyilkosság, az ember elpusztítja magát, megadja magát, megöl valamit magában, ha valóban szeret, ráadásul mindezt a saját akaratából.

>!
tmezo P

A vakáció előtt pár hónappal azt kérték, sőt követelték, hogy öltöztessük őket egyformán, a hajukat is vágjuk egyformára, hogy ugyanúgy nézzenek ki.
(…)
Mintha megint teljesen eggyé akartak volna olvadni. Mintha elegük lett volna az egyéniségükből. Akkoriban gyakran előfordult , hogy reggel felébredve ugyanazt az álmot mesélték el nekünk. Nem tudtam, higgyek-e nekik? Most sem tudom. Lehetséges, hogy az ikrek ugyanazt álmodják?

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kirstie Moorcroft · Lydia Moorcroft · Sarah Moorcroft
>!
mate55 P

A gyermek tiszta, igaz, hívő lelke idővel elrozsdásodik, az évek beszennyezik.

167. oldal

>!
KATARYNA

– Aki Londont unja – mondom –, az esőt unja.

>!
Treszka

Úgy érzem, mondanom kéne valamit. (…) Némaságom azonban megnyugtat, akár ha be lennék bábozódva a saját hallgatásomba. Mint mindig. Én ilyen vagyok, mindig csöndes (…) mert épp elég sokatmondó az, ha nem mondok semmit.

13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sarah Moorcroft

Hasonló könyvek címkék alapján

Dennis Lehane: Viharsziget
Alice Feeney: Időnként hazudok
Stephen King: Halálos árnyék
Dean R. Koontz: Végsőkig
Dean R. Koontz: Váltságdíj
Darren Shan: Árnyak asszonya
John Cure: Hontalan lelkek
Matthew Lewis: A szerzetes
Susan Hill: A fekete ruhás nő
Daphne du Maurier: Madarak