Értékelések 1

Szinna>!
S. J. Kincaid: Insignia

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az Insignia fantasztikus könyv volt, néha a mélybe rántott és dühöngtem, hogy meg tudtam volna fojtani az írót egy kanál vízben, pár oldal múlva pedig a játék önfeledt örömébe merülhettem. Senkit ne érjen csalódás, ez egy sci-fi regény. A főhős, és a mellékszereplők is fantasztikus, jól kidolgozott háromdimenziós karakterek. Imádtam a főhőst Tomot. Egy szerencsejátékos apa mellett felnőve, villámgyorsan át tudja látni a helyzeteket, és nagyon nem szereti, ha valaki manipulálni akarja (nagyjából minden második szereplő). Hihetetlenül makacs, nem törik meg, és minden áron megvédi mások titkait.
A könyv másik nagy erőssége a morális mondanivaló. Nem vagyunk nagyon messze attól, hogy idegrendszeri szinten kapcsolódjunk a számítógépeinkhez. Ez a könyv meglepő aspektusait világítja meg ennek a lehetőségnek, némelyik gondolat igazán ijesztő. Persze nem a fotografikus memória, és a semmi perc alatti tanulás. Beavatkozhatnak a személyiségedbe, úgy, hogy nem is tudsz róla, kicserélhetik az emlékeidet, bármit megtehetnek veled, ha vírussal betörnek az elmédbe, vagy felülírják a programodat.
A másik gondolat a háború. A háború, amit már cég-szövetségek vívnak más cégek ellen nyersanyagokért, az adófizetők pénzét felhasználva, mert a cégbirodalmaké a pénz és minden hatalom beleértve a politikusokat, a katonákat, a gépeket is. És ezek a cégbirodalmak mindent megúszhatnak.
A háborút a Naprendszerben vívják, gépekkel, és még nem halt meg senki. És itt a hangsúly a még-en van. Legalább is ezt szajkózzák. De nekünk olvasóknak kell rájönnünk, hogy ez nem igaz. Mert az első kísérleti alanyok akiknek belepiszkáltak az elméjébe bizony meghaltak. És itt van az a „még” mert az ellenségnek mikor támad az az ötlete, hogy kiiktassa az emberi játékmestereket. Mert az egy csapatban játszók között is megy a küzdelem, hogy ki kerül jobb pozícióba, ki ad el valakit azért, hogy feljebb jusson a ranglétrán. Lassan kiderül, hogy majdnem senkiben sem lehet megbízni, hogy mindenkit az önös érdekei irányítanak, és a főhős csak magára számíthat.
Ms. Kincaid fantasztikus író. Annyira élethűen formálta meg egy fiú alakját, végig meg voltam győződve, hogy férfi író munkáját olvasom, és hatalmas meglepetésként ért a neme. A másik döbbenet, hogy ez az írónő első könyve. Ms. Kincaid, bár menet közben volt, hogy nagyon feldühített, de mostantól számíthat rám a rajongói táborában.

Hirdetés