Rézkirályság (Dévábád-trilógia 2.) 335 csillagozás

S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Nahri ​élete mindörökre megváltozott abban a pillanatban, amikor az egyik svindlije közben véletlenül megidézte Dárát, a félelmetes, rejtélyes dzsinnt. A lány kairói otthonából elragadva bekerült Dévábád fényűző királyi udvarába, ahol sebesen ráébredt, hogy a szélhámosi tehetsége nélkül nem sokáig marad életben.
A csatát követően, mely során Dára odaveszett Ali herceg kezétől, Dévábád bezárkózott. Nahri kénytelen új utat törni magának, méghozzá a szívét elrabló testőr védelme és a barátjának tekintett herceg bölcsessége nélkül. Ám miközben elfogadja az örökségét és a vele járó hatalmat, tudja, hogy igazából aranyketrecbe zárták: a király az egykor az ő családjának kijáró trónusról tartja szemmel, és egyetlen ballépés a törzse végét jelentheti.
Mindeközben Alit száműzték, amiért szembe mert szállni az apjával. Orgyilkosoktól üldöztetve hányódik ősei földjének könyörtelen rézszín homokján, és kénytelen azokra a félelmetes képességekre támaszkodni, amikkel a máridok – a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
602 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634196440 · Fordította: Benkő Ferenc
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
608 oldal · ISBN: 9789634196563 · Fordította: Benkő Ferenc
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
608 oldal · ISBN: 9789634196815 · Fordította: Benkő Ferenc

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Alizajd al-Kahtáni · Dárajavahus-e Afsin · Nahri e-Náhid · Muntadzir al-Kahtáni · Zajnab · Lubajd · Manézse e-Náhid · Naszrin · Szubha


Kedvencelte 49

Most olvassa 12

Várólistára tette 140

Kívánságlistára tette 173

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Evelena P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Csalódott vagyok.
Leginkább azért, mert nagyon szerettem volna szeretni ezt a sorozatot, mégis ezzel a második résszel erőteljesen birkóznom kellett, nehézkesen haladtam vele.
Első körben sokkoltak egy időugrással, aztán tudatosítottam magamban, hogy mégiscsak dzsinnekről beszélünk, náluk ez csak egy szemrebbenésnyi idő. Mégis annyi minden változott. Nahri beleegyezve egy politikai házasságba, hozzáment Muntadzirhoz.
És korlátok közt él, nem mehet igazán sehová, nem cselekedhet a szíve szerint. A férje meg elég aljasan viselkedik vele.
Szóval egy szörnyű helyzetbe kényszerült, és mivel úgy hiszi mindenkit elveszített már, szövetségesek nélkül pedig ez a helyzet eléggé kilátástalan.

Míg Ali a száműzetését tölti, és habár számos támadást kell túlélnie, mégis megtalálja a helyét a világban, ha távol is van egykori otthonától. A Dárát ért támadás őt is megváltoztatja, a máridok változtatják meg csak igazán. Nem is véletlen ez a sok víz a borítón, hiába tűzmágiával bíró dzsinnek történetéről van szó.

Dára pedig….irgalmatlanul hiányzott, nekem az első részben ő volt a történet fénye, még akkor is, ha kezdtek körvonalazódni a múltbéli tettei. Aztán, mikor újra képbe kerül, azt a húzást vette elő az írónő, amit nagyon nem szeretek. Mikor úgy szövik a szálakat, hogy elsőre egy szereplőt megszeressünk, mégiscsak ő vezette be Nahrit ebbe a világba, ő tárt fel előtte egy új helyet, életet, akár egy mentor. Itt most hiába tanult már a múltbéli tetteiből, folyton felmerült, hogy szenved az emlékétől is… Erre, megint ugyanabba a helyzetbe kerül, és mintha ki se lehetne rángatni. Olyan dühítő volt, miért kellett ezt?

Visszatérve Nahriékhoz, vannak kisebb előrelépések, aztán megint előkerül az uralkodó kegyetlensége, és megrekedünk, de ÁLLANDÓAN. Úgy éreztem állóvízben mozgunk.
Míg Nahri és Ali küzd azért, hogy ha csak kis változást is, de hozhassanak a szenvedőknek spoiler. Addig Muntadzir olyan egy gyökér, már elnézést, fájt, ahogy ezerrel műveli az önpusztítást, az apjának nem akar ellentmondani, az egykor hőn szeretett öccsét folyton spoiler ellöki… persze Nahrival is ezt a módszert alkalmazza. Rosszul voltam a fickótól.
Aztán miután több száz oldal állóvíz és korábbi események repetitív felmerülése után végre beindult a történet.
Végre legyen változás és akció a következő részben, mert nekem itt túl hosszú volt a nem-igazán-történik-semmi szál.

Mrs_Curran_Lennart P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Jó nehéz könyv volt, szó szerint. Az előző rész azért tetszett jobban, mert érdekes és izgalmas történet volt egy új mesebeli világban. Az első rész óta öt év telt el és a három főszereplő sorsát külön-külön követhetjük nyomon, amíg össze nem érnek a szálak. Intrika, cselszövés, árulás és hazugságok,véres megtorlások szövik át a mesét. Nem tudom, hogy a harmadik részre mit tervez a szerző, de a végére már nem tudtam, hogy kinek kellene drukkolnom. Az ellenszenves emír a sarkára állt, Dára pedig kiesett nálam a pikszisből. De tanmesének is beillene a bosszú csak bosszút szül témakörben. Összességében tetszett és várom a folytatást.

Niitaa P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2020/04/s-chakraborty-r…

„Nem tudom, hogy mi történt, de valami, valahol nagyon félrecsúszott. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen élvezetes első rész után, mint a Bronzváros, egy ennyire kiégett történetet kapjunk, mint a Rézkirályság? Miért nem állnak végre ki a szereplők magukért és irányítják az eseményeket? Miért ragadnak meg egy alacsonyabb szinten, miért érik be azzal, ami van? Lehet erre mondani, hogy de igenis küzdöttek, hisz Nahri is mennyi mindent megtett azért, hogy az ispotály alapjait lefektesse, de én erre azt mondom, hogy nem elég. Nem elég, ha valamit kitalálnak, érvényesítik az akaratukat, majd hagyják hadd folyjon magától. Az alapvetően is nagy ellentétekkel küzdő népcsoportok között tengődő illékony egyensúly csak a felszínen létezik. Erre nem lehet alapozni. Ali is hirdeti a saját elképzeléseit, nagy horderejű kijelentéseket tesz, hangsúlyozva az elveit, de mindezek is súlytalanul lebegnek az éterben. Mert csak látszólag mutat fel bárminemű eredményt. Ez kevés.
A könyv nagy részében csak a sodródást éreztem a mindent elsöprő változás irányába, amely mégsem volt olyan grandiózus és sikeres, mint amit a szereplők elképzeltek. De hogy is lehetett volna, mikor alapvetően a terv gyenge lábakon állt, hisz olyan biztonsági réseket hagytak, amiről ordított, hogy kijátszásra fog kerülni. Nagyon fáj nekem ez a csalódás. Dévábád a szemeim előtt omlott össze és én semmit se tehettem ellene.
Ettől függetlenül a befejező kötetet is kézbe fogom venni, mert hiszek abban, hogy a történetben rejtőző potenciált a szerző végül magához fogja ragadni és a saját hasznára fogja fordítani. Ez most így sikerült. Ennél csak jobb lehet.”

8 hozzászólás
Ngie>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Első olvasás után nem írtam külön értékelést, de arra tisztán emlékszem, hogy imádtam a kötet cselekményét, és egyáltalán nem éreztem unalmas középső résznek. Ez második olvasásra is így volt, sőt, annyira könnyen csobbantam bele a történetbe a Bronzváros után, és már az elejétől kezdve vittek az események. Imádom ezt a világot, imádom a szereplőket, bár leginkább Alit szeretem.

Viszont, sajnos a második részre se szokott le a szerző arról, hogy minden….MINDEN karaktere, folyton visszakérdez mindenre… de tényleg! Meglepődés kifejezés egyetlen formája…

„Újra akarom építeni a kórházat!”
„Újra akarod építeni a kórházat?!”

Ezt azért egy szerkesztő kiszúrhatta volna, vagy benne maradt, hogy ívós játék maradjon, komolyan. Summa az, hogy írástechnikailag nem vagyok annyira lenyűgözve, mint elsőre, de az arab ihletésű világ, és az egész történet cselekménye annyira elvisz, hogy 5 nap alatt ezt is újra letoltam.

Nokedli28>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

„Ne add fel a háborút csak azért, mert csatákat vesztesz, Alizajd.”

Az a helyzet, hogy a könyv háromnegyed részében én teljesen össze voltam zavarodva és nem tudtam hova tenni ezt a második kötet. Sokáig azt is hittem, hogy nem tudok majd semmi dicsérőt írni erről a részről, de majd meglátjuk ( max. sokat fogok pro-kontrázni ). Ez nem lesz egy sétagalopp, az tuti.
A legnagyobb problémám, hogy a könyv 70-75%-ában nem történik semmi érdemleges és ezt a kb. 450 oldalt simán össze tudnám foglalni 10 mondatban. Ha nem lett volna tudomásom arról, hogy egy ostromot terveznek a város ellen, nem is értettem volna, hova fog kilyukadni ez az eseménysor. Ugyanazt a csontot rágja az írónő ebben a kötetben, mint az előzőben, csakhogy most már kezd kicsit unalmassá válni, mert ezek a társadalmi és politikai problémák már fel lettek vezetve. A király zsarnok módjára uralkodik a városon? Tudjuk. A safítok és dévek között erősen elharapóztak az indulatok? Tudjuk. Emiatt folyton van valami konfliktus és haláleset? Tudjuk. Nem mondom, hogy ezeknek nincs jelentősége és emiatt nem lett egyedibb a könyv, csak az írónő ne ezen rágódott volna a történet háromnegyed részében. Szerintem túl sok volt a körítés és a valódi cselekmény pedig elég kevés, leszámítva a történet végét, ahol forgószélként indultak meg az események. És ezért kap végül a kötet tőlem 4 csillagot. Mert arra már azt mondom „ ez mán' töfi!”. Annyi csihi-puhi volt, hogy csak kapkodtam a fejemet, ráadásult több fronton mentek a szálak, amik miatt izgalmasabbá is vált a történet.
Még mindig azt tartom a trilógia fő erényének, hogy a szereplők nem tipikusan fekete-fehérek. Van, aki csak jót akar és emiatt tesz meggondolatlanságokat, valaki meg egyszerűen a rossz úton halad és nem ismeri fel. Mindenki megítélése kétes és ebben a városban nem lehet igazán megbízni senkiben. És erre épül a történet. Nem a cselekményre, hanem a szereplők jellemére és az útra, amit bejárnak a trilógia során. Ezért nagy plusz jár a könyvnek.
Nahri egy sokkal erőteljesebb és fontosabb szerepet töltött be történetben. Már nyoma sincs a fiatal szélhámosnak Kairó utcáin. Az ő kifacsart helyzete miatt nem tudom még mindig, milyen szerepet is játszik ő a történetben. Van egy erős sejtésem…
Ali. Mint említettem az előző értékelésemben ő a kedvencemmé nőtte ki magát az események alatt. Becsülőm az elhivatottságát és az igazságérzetét. A személyisége a fekete-fehér skálán a szürkébe esik, mert nézőpont kérdése, az olvasó hogy ítéli meg. Ráadásul már egy nagy titkot is őriz a tarsolyában, aminek kiderítése még mindig rejtély. Örültem, hogy nagyobb hangsúlyt fektetett az írónő az anya és Zajnab bemutatására, és a kultúrájára is.
Végül pedig, akiben a legnagyobbat csalódtam… Dára. Csak az a kérdésem, hogy mégis miért? Sokkal nagyobbat ütött volna a sztori, ha az első kötet végén meghal és szabad lesz. Most meg marionett bábúként mozgatja mindenki és a változása miatt is unszimpatikussá vált a számomra. Nagyon fogok csalódni, ha Chakraborty össze fogja hozni Nahrival. Dárajavahust az első kötetben még kedveltem, főleg a kettős megítélése miatt, de számomra már eldőlt, hogy kint látok benne; a hőst vagy a szörnyet. Olyan kétségbeesetten próbál hőssé válni, hogy az már fáj.
Az írónőnek sikerült emellett több titokra is fényt derítenie, amikre abszolút nem számítottam.Személy szerint, már várom a közelgő harmadik kötet megjelenését, mert elég erős függővéggel ért véget a könyv.
Nem könyvelném el a kötet rossznak, egyszerűen csak nem volt magával ragadó, mint a többi fantasy könyv és a cselekmények erős hiánya miatt nehezebb is volt olvasni. Úgyhogy ezt a trilógiát tapasztalataim szerint nem tipikusan azoknak ajánlom, akik kalandot keresnek, hanem akik már belefáradtak a rögeszmésen ismétlődő fantasy könyvekbe, mert ez egy jó felüdülés lesz azok számára, akik valami újdonságot keresnek.

polimatilda I>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

A Rézkirályság folytatta a Bronzváros utáni, izgalmas, szövevényes történetet. Az elején nagyon lesokkolt a hirtelen 5 éves ugrás az időben, de egyébként nagyon jól jött ki a dolog, a karakterek is gond nélkül érhettek kicsit, és így nem kellett azt az öt évet az olvasónak is végigkövetni.

A kötet tartogatott bőven meglepetéseket, és elég erősen épített végig az utolsó 200 oldalon kirobbanó konfliktusra, ahol ismételten felpörögtek az események.

Végre tudom, kiket kell shippelni, bár a ship még annyira nem mutatja magát, de látom ám, mi folyik itt, engem nem verhetnek át. :D

Dárát én egyébként továbbra is nagyon szeretem, bármit mondanak is róla a könyvben, és nagyon örültem annak, hogy kicsit az ő fejébe is beleláttunk. A belső gondolatait és vívódását megismerve nőtt hozzám még jobban a karaktere.

Kíváncsi vagyok, mi mindent hoz még az Aranybirodalom, mert a konfliktusoknak koránt sincs vége, úgyhogy nem fogom nagyon halogatni a befejező kötet olvasását sem.

Erről a részről is készült olvasóvlog, amit itt lehet megtekinteni: https://youtu.be/V2vIhinVGno

abipter>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

“– Hazudnék, ha azt állítanám, néha nem rettegtem attól, hogy a rossz utat választottam. Hogy sosem álmodtam másról, sosem gyászoltam az ösvényeket, amelyeket bejárhattam volna. Nem hinném, hogy bárki megmenekülhet ettől a bizonytalanságtól.”

Wow, wow, wow!
Letehetetlen lassan ez a három kötet, a második rész vége is szinte könyörög, hogy minél hamarabb kezdjek bele a következőbe.
Elborzaszt maga a gondolat, hogy a hatalom, a hit és a meggyőződés milyen erős tettekre sarkallja az embert. Sajnálom igazából mindegyik szereplőt, a safítokat, déveket, dzsinneket, Nahrit, Dzsamsídot, Alit, Muntadzsirt, Zajnabot.
Hátszet királynő abszolút érdekes nyomot hagyott bennem, csaknem pozitívan tekintek rá. Ugyanakkor Gasszán tettei és parancsai elborzasztottak. Manézse és az általa összeszedett “sereg” elvakultsága, Dára állandó öldöklése kérdés nélkül, abban a hitben, hogy majd jobb kor köszönt rájuk… Rendkívül sajnálatos. Dárát az első részben nagyon kedveltem, itt kissé ambivalens érzések kerítettek vele szemben hatalomba, ugyanis tisztelem a hűségét és szolgálatkészségét. Viszont nem tekinthetünk el attól, hogy újból segédkezett egy céltalan lázadásban sokak életét kiontva.
Muntadzsir esetében az Alival szembeni viselkedését tekintve nagyon ellenszenves alak lett, de a végén bizonyított valamelyest.
Nyilván meglátom a következő kötetben, hogy azok az események mit képviselnek spoiler.
Olyan szinten csavaros, nem várt fordulatokkal és izgalmakkal teli ez a trilógia, mely páratlan olvasmánnyá teszi.
Epedve várom a következő rész olvasását, amibe rögtön bele is kezdek. :D

“ – A nép nem virágzik a zsarnokok alatt, Alizajd; nem váltják meg a világot, ha túlságosan leköti őket a túlélés, ahogy újító ötletekkel sem állnak elő, ha a legapróbb hiba miatt eltiporhatják őket egy kargadan patái.”

6 hozzászólás
Snow_White P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Sokkal jobban tetszett ez a rész, mint a Bronzváros, valószínűleg azért, mert úgymond már ismerős terepen mozogtunk, és nagyon érdekelt, hogy mi lesz a már korábban megismert karakterek sorsa. De! Annak ellenére, hogy számomra ez egy élvezetes olvasmány volt, belátom, hogy egy tipikus átvezető kötetről van szó. Ami annyit tesz, hogy a regény körülbelül 80 százalékában nem történik semmi érdemleges. Továbbra is a törzsek közötti viszálykodás az, ami kiteszi a cselekmény nagy részét, míg a mágiarendszer – ami elvileg a történet egyik alappillére – továbbra is háttérbe van szorítva. Viszont a finálé ebben a kötetben is brutálisan izgalmasra sikeredett, és őszintén nagyon érdekel, hogy a szereplők hogyan fognak kikeveredni ebből az óriási kalamajkából. :)

Wee IP>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Le a kalappal. Komolyan! Chakraborty megcsinálta! Emelte a tétet, és összehozott egy olyan folytatást, ami minden sorozatíró álma.
Fogalmam sincs, mi lesz itt még, mert el sem tudom képzelni, hogy van ennél feljebb, de ha valaki, hát ő képes lesz megugrani, ebben biztos vagyok.

Öt év telt el a Bronzváros eseményei óta, és a szereplők ennek megfelelően változtak. Nagyon szeretem, hogy ebben a világban semmi sem fekete vagy fehér, és minden oldal tud olyasmit mutatni, ami nem kifejezetten szimpatikus.
Nahri elfogadta az ősei örökségét, és próbál a népe érdekében cselekedni, miközben nem ért egyet azok begyöpösödött dogmáival.
Ali még mindig egy forrófejű idealista, de már sokkal hatékonyabb eszközök vannak a kezében, mint korábban.
És Dára… Végtelenül sajnálom őt. Nem ezt érdemli. Nem érdemli, hogy csupán egy eszköz, egy fegyver legyen, és közben végleg elveszítse önmagát.

Nem győzöm dicsérni Chakraborty fantasztikus történetvezetését, és azt a sokféle nézőpontot, amit megmutat. Mert a háborúban valóban nincsenek csak jók, vagy csak rosszak. Minden csak attól függ, kinek a szemével nézzük.

Annyira szeretném, ha az Agave egyszer őt is elhozná hozzánk. Akármilyen hosszú sort kiállnék egy dedikálásért.
Az Aranybirodalom elméletileg jövőre érkezik, és szurkokok egy világpremierrel egyidőben történő megjelenésért, mert egy nappal sem bírok tovább várni annál, mint feltétlen muszáj.

Ez egy csodálatos, intrikával és érzelmekkel teli, véres mese. Olvassátok minél többen!

Rune>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Tökéletes második rész. Erre nem lehet mondani, hogy csak egy tipikus átvezető rész a finálé kötetre.
Legalább annyira izgalmas, mint az első. Tetszett, hogy nem akarta rövid idősík alatt elintézni a történéseket. Eltelik 5 év az előző kötethez képest. És valóban kell ennyi idő, hogy hitelesen tudjanak változni a szereplők spoiler. Továbbra sem egyértelmű a helyzet spoiler Ő nem egy olyan hősnő, akit lehet az orránál fogva vezetni és ez nagyon nagy pozitívum számomra.
A másik, ami nagyon jó volt, hogy megmutatta mindkét oldalt valójában. Sokszor a lázadó, forradalmat kirobbantó, az aktuális hatalmat ledönteni akaró oldalt szokták pozitívként bemutatni az ilyen fantasy eposzokban. De itt látszik, hogy semmi sem csak fekete vagy fehér. Bár a Kahtánik uralma már nem azokat a célokat szolgálja, amelyekért rég átvették a hatalmat spoiler, de Manézse céljai sem olyan tiszták, és a tettei meg végképp nem, ahogy azt spoiler. Nahri fel tudja ezt mérni, így kíváncsi leszek a következő kötetben hova futnak majd ki az események.
Az utolsó 100 oldal letehetetlen kategória volt, gyönyörűen összeértek a szálak. Nem szűkölködtünk itt sem mágikus lényekben és eseményekben (ífritek, mágikus mérgek, zulfikáros kardcsaták). Úgy tettem le a könyvet, hogy azonnal ide a következőt.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

hopeless_bookworm>!

Ha hozzáérsz a könyveimhez, pókot teszek a kávédba.

241. oldal

Rune>!

Hozok neked valami ennivalót. Ha hozzáérsz a könyveimhez, pókot teszek a kávédba. És meg ne merj halni!

241. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alizajd al-Kahtáni · Nahri e-Náhid
whisperingwithwolves>!

– Lenyűgöző – szólt az anyja szárazon –, hogy ebben az építőanyagokkal teli mágikus épületegyüttesben csakis egy nőtlen, túl magas és jóképű ifjú herceg tudja felakasztani a függönyöket.

Aoimomo P>!

Belefáradtam, hogy ebben a városban mindenkit a bosszú éltet.

Kapcsolódó szócikkek: Alizajd al-Kahtáni · bosszú
Belle_Maundrell>!

– Hazudnék, ha azt állítanám, néha nem rettegtem attól, hogy a rossz utat választottam. Hogy sosem álmodtam másról, sosem gyászoltam az ösvényeket, amelyeket bejárhattam volna. Nem hinném, hogy bárki megmenekülhet ettől a bizonytalanságtól.

417. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Naszrin
geever0>!

A nép nem virágzik a zsarnokok alatt, Alizajd; nem váltják meg a világot, ha túlságosan leköti őket a túlélés, ahogy újító ötletekkel sem állnak elő, ha a legapróbb hiba miatt eltiporhatják őket egy kargadan patái.

11. fejezet

Aoimomo P>!

– Bár hazatérnél inkább, öreg barátom! Kényelmesebb életed lenne Ta Netjeriben.
Iszá fintorgott.
– Túl öreg vagyok az utazáshoz. És a hajókat is gyűlölöm. – Bosszankodó pillantást vetett Ali felé. – Nem volt okom panaszkodni a kórházi életre míg meg nem jelentek ennek a munkásai. Állandóan kalapálnak. – Sértettnek hangzott – Ráadásul elijesztették a pincében élő kimérát!
– Meg akart enni valakit!
– Ritka példány volt!

Xxera>!

Jobb társaság lennél, ha eszed is lenne.

392. oldal

Nokedli28>!

Mert egy elveszett kairói kislány azt hitte, hogy egy tündérmesében él. És mert az úgynevezett ravaszsága ellenére nem tudta, hogy a megmentője, a szemrevaló hős igazából egy szörnyeteg.

Kapcsolódó szócikkek: Muntadzir al-Kahtáni · Nahri e-Náhid
Belle_Maundrell>!

Megérintette a szívét, és színpadiasan meghajolt. – Alig várom a következő szóváltásunkat, doktor, hogy halljam, milyen szidalmakkal illetné még az őseimet és a törzsemet.
– Biztosítom, hogy a lista végtelen – felelte Szubha.

264. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alizajd al-Kahtáni

A sorozat következő kötete

Dévábád-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

V. E. Schwab: Gyülekező árnyak
Karen Chance: Holdvadász
Gena Showalter: Éjsötét csók
Ashley Carrigan: Az oroszlán árnyékában
Stephen King: A Setét Torony – Callai farkasok
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger
Gail Carriger: Időtlen
Sherrilyn Kenyon: Éjféli vad
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Egység