Rézkirályság (Dévábád-trilógia 2.) 219 csillagozás

S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Nahri ​élete mindörökre megváltozott abban a pillanatban, amikor az egyik svindlije közben véletlenül megidézte Dárát, a félelmetes, rejtélyes dzsinnt. A lány kairói otthonából elragadva bekerült Dévábád fényűző királyi udvarába, ahol sebesen ráébredt, hogy a szélhámosi tehetsége nélkül nem sokáig marad életben.
A csatát követően, mely során Dára odaveszett Ali herceg kezétől, Dévábád bezárkózott. Nahri kénytelen új utat törni magának, méghozzá a szívét elrabló testőr védelme és a barátjának tekintett herceg bölcsessége nélkül. Ám miközben elfogadja az örökségét és a vele járó hatalmat, tudja, hogy igazából aranyketrecbe zárták: a király az egykor az ő családjának kijáró trónusról tartja szemmel, és egyetlen ballépés a törzse végét jelentheti.
Mindeközben Alit száműzték, amiért szembe mert szállni az apjával. Orgyilkosoktól üldöztetve hányódik ősei földjének könyörtelen rézszín homokján, és kénytelen azokra a félelmetes képességekre támaszkodni, amikkel a máridok – a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
602 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634196440 · Fordította: Benkő Ferenc
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
608 oldal · ISBN: 9789634196563 · Fordította: Benkő Ferenc
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
608 oldal · ISBN: 9789634196815 · Fordította: Benkő Ferenc

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Dárajavahus-e Afsin · Alizajd al-Kahtáni · Nahri e-Náhid · Muntadzir al-Kahtáni · Zajnab · Lubajd · Manézse e-Náhid · Naszrin · Szubha


Kedvencelte 35

Most olvassa 9

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 146

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Jó nehéz könyv volt, szó szerint. Az előző rész azért tetszett jobban, mert érdekes és izgalmas történet volt egy új mesebeli világban. Az első rész óta öt év telt el és a három főszereplő sorsát külön-külön követhetjük nyomon, amíg össze nem érnek a szálak. Intrika, cselszövés, árulás és hazugságok,véres megtorlások szövik át a mesét. Nem tudom, hogy a harmadik részre mit tervez a szerző, de a végére már nem tudtam, hogy kinek kellene drukkolnom. Az ellenszenves emír a sarkára állt, Dára pedig kiesett nálam a pikszisből. De tanmesének is beillene a bosszú csak bosszút szül témakörben. Összességében tetszett és várom a folytatást.

Niitaa P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2020/04/s-chakraborty-r…

"Nem tudom, hogy mi történt, de valami, valahol nagyon félrecsúszott. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen élvezetes első rész után, mint a Bronzváros, egy ennyire kiégett történetet kapjunk, mint a Rézkirályság? Miért nem állnak végre ki a szereplők magukért és irányítják az eseményeket? Miért ragadnak meg egy alacsonyabb szinten, miért érik be azzal, ami van? Lehet erre mondani, hogy de igenis küzdöttek, hisz Nahri is mennyi mindent megtett azért, hogy az ispotály alapjait lefektesse, de én erre azt mondom, hogy nem elég. Nem elég, ha valamit kitalálnak, érvényesítik az akaratukat, majd hagyják hadd folyjon magától. Az alapvetően is nagy ellentétekkel küzdő népcsoportok között tengődő illékony egyensúly csak a felszínen létezik. Erre nem lehet alapozni. Ali is hirdeti a saját elképzeléseit, nagy horderejű kijelentéseket tesz, hangsúlyozva az elveit, de mindezek is súlytalanul lebegnek az éterben. Mert csak látszólag mutat fel bárminemű eredményt. Ez kevés.
A könyv nagy részében csak a sodródást éreztem a mindent elsöprő változás irányába, amely mégsem volt olyan grandiózus és sikeres, mint amit a szereplők elképzeltek. De hogy is lehetett volna, mikor alapvetően a terv gyenge lábakon állt, hisz olyan biztonsági réseket hagytak, amiről ordított, hogy kijátszásra fog kerülni. Nagyon fáj nekem ez a csalódás. Dévábád a szemeim előtt omlott össze és én semmit se tehettem ellene.
Ettől függetlenül a befejező kötetet is kézbe fogom venni, mert hiszek abban, hogy a történetben rejtőző potenciált a szerző végül magához fogja ragadni és a saját hasznára fogja fordítani. Ez most így sikerült. Ennél csak jobb lehet."

4 hozzászólás
Camilo>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

„Ne add fel a háborút csak azért, mert csatákat vesztesz, Alizajd.”

Az a helyzet, hogy a könyv háromnegyed részében én teljesen össze voltam zavarodva és nem tudtam hova tenni ezt a második kötet. Sokáig azt is hittem, hogy nem tudok majd semmi dicsérőt írni erről a részről, de majd meglátjuk ( max. sokat fogok pro-kontrázni ). Ez nem lesz egy sétagalopp, az tuti.
A legnagyobb problémám, hogy a könyv 70-75%-ában nem történik semmi érdemleges és ezt a kb. 450 oldalt simán össze tudnám foglalni 10 mondatban. Ha nem lett volna tudomásom arról, hogy egy ostromot terveznek a város ellen, nem is értettem volna, hova fog kilyukadni ez az eseménysor. Ugyanazt a csontot rágja az írónő ebben a kötetben, mint az előzőben, csakhogy most már kezd kicsit unalmassá válni, mert ezek a társadalmi és politikai problémák már fel lettek vezetve. A király zsarnok módjára uralkodik a városon? Tudjuk. A safítok és dévek között erősen elharapóztak az indulatok? Tudjuk. Emiatt folyton van valami konfliktus és haláleset? Tudjuk. Nem mondom, hogy ezeknek nincs jelentősége és emiatt nem lett egyedibb a könyv, csak az írónő ne ezen rágódott volna a történet háromnegyed részében. Szerintem túl sok volt a körítés és a valódi cselekmény pedig elég kevés, leszámítva a történet végét, ahol forgószélként indultak meg az események. És ezért kap végül a kötet tőlem 4 csillagot. Mert arra már azt mondom „ ez mán' töfi!”. Annyi csihi-puhi volt, hogy csak kapkodtam a fejemet, ráadásult több fronton mentek a szálak, amik miatt izgalmasabbá is vált a történet.
Még mindig azt tartom a trilógia fő erényének, hogy a szereplők nem tipikusan fekete-fehérek. Van, aki csak jót akar és emiatt tesz meggondolatlanságokat, valaki meg egyszerűen a rossz úton halad és nem ismeri fel. Mindenki megítélése kétes és ebben a városban nem lehet igazán megbízni senkiben. És erre épül a történet. Nem a cselekményre, hanem a szereplők jellemére és az útra, amit bejárnak a trilógia során. Ezért nagy plusz jár a könyvnek.
Nahri egy sokkal erőteljesebb és fontosabb szerepet töltött be történetben. Már nyoma sincs a fiatal szélhámosnak Kairó utcáin. Az ő kifacsart helyzete miatt nem tudom még mindig, milyen szerepet is játszik ő a történetben. Van egy erős sejtésem…
Ali. Mint említettem az előző értékelésemben ő a kedvencemmé nőtte ki magát az események alatt. Becsülőm az elhivatottságát és az igazságérzetét. A személyisége a fekete-fehér skálán a szürkébe esik, mert nézőpont kérdése, az olvasó hogy ítéli meg. Ráadásul már egy nagy titkot is őriz a tarsolyában, aminek kiderítése még mindig rejtély. Örültem, hogy nagyobb hangsúlyt fektetett az írónő az anya és Zajnab bemutatására, és a kultúrájára is.
Végül pedig, akiben a legnagyobbat csalódtam… Dára. Csak az a kérdésem, hogy mégis miért? Sokkal nagyobbat ütött volna a sztori, ha az első kötet végén meghal és szabad lesz. Most meg marionett bábúként mozgatja mindenki és a változása miatt is unszimpatikussá vált a számomra. Nagyon fogok csalódni, ha Chakraborty össze fogja hozni Nahrival. Dárajavahust az első kötetben még kedveltem, főleg a kettős megítélése miatt, de számomra már eldőlt, hogy kint látok benne; a hőst vagy a szörnyet. Olyan kétségbeesetten próbál hőssé válni, hogy az már fáj.
Az írónőnek sikerült emellett több titokra is fényt derítenie, amikre abszolút nem számítottam.Személy szerint, már várom a közelgő harmadik kötet megjelenését, mert elég erős függővéggel ért véget a könyv.
Nem könyvelném el a kötet rossznak, egyszerűen csak nem volt magával ragadó, mint a többi fantasy könyv és a cselekmények erős hiánya miatt nehezebb is volt olvasni. Úgyhogy ezt a trilógiát tapasztalataim szerint nem tipikusan azoknak ajánlom, akik kalandot keresnek, hanem akik már belefáradtak a rögeszmésen ismétlődő fantasy könyvekbe, mert ez egy jó felüdülés lesz azok számára, akik valami újdonságot keresnek.

Snow_White P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Sokkal jobban tetszett ez a rész, mint a Bronzváros, valószínűleg azért, mert úgymond már ismerős terepen mozogtunk, és nagyon érdekelt, hogy mi lesz a már korábban megismert karakterek sorsa. De! Annak ellenére, hogy számomra ez egy élvezetes olvasmány volt, belátom, hogy egy tipikus átvezető kötetről van szó. Ami annyit tesz, hogy a regény körülbelül 80 százalékában nem történik semmi érdemleges. Továbbra is a törzsek közötti viszálykodás az, ami kiteszi a cselekmény nagy részét, míg a mágiarendszer – ami elvileg a történet egyik alappillére – továbbra is háttérbe van szorítva. Viszont a finálé ebben a kötetben is brutálisan izgalmasra sikeredett, és őszintén nagyon érdekel, hogy a szereplők hogyan fognak kikeveredni ebből az óriási kalamajkából. :)

Wee IP>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Le a kalappal. Komolyan! Chakraborty megcsinálta! Emelte a tétet, és összehozott egy olyan folytatást, ami minden sorozatíró álma.
Fogalmam sincs, mi lesz itt még, mert el sem tudom képzelni, hogy van ennél feljebb, de ha valaki, hát ő képes lesz megugrani, ebben biztos vagyok.

Öt év telt el a Bronzváros eseményei óta, és a szereplők ennek megfelelően változtak. Nagyon szeretem, hogy ebben a világban semmi sem fekete vagy fehér, és minden oldal tud olyasmit mutatni, ami nem kifejezetten szimpatikus.
Nahri elfogadta az ősei örökségét, és próbál a népe érdekében cselekedni, miközben nem ért egyet azok begyöpösödött dogmáival.
Ali még mindig egy forrófejű idealista, de már sokkal hatékonyabb eszközök vannak a kezében, mint korábban.
És Dára… Végtelenül sajnálom őt. Nem ezt érdemli. Nem érdemli, hogy csupán egy eszköz, egy fegyver legyen, és közben végleg elveszítse önmagát.

Nem győzöm dicsérni Chakraborty fantasztikus történetvezetését, és azt a sokféle nézőpontot, amit megmutat. Mert a háborúban valóban nincsenek csak jók, vagy csak rosszak. Minden csak attól függ, kinek a szemével nézzük.

Annyira szeretném, ha az Agave egyszer őt is elhozná hozzánk. Akármilyen hosszú sort kiállnék egy dedikálásért.
Az Aranybirodalom elméletileg jövőre érkezik, és szurkokok egy világpremierrel egyidőben történő megjelenésért, mert egy nappal sem bírok tovább várni annál, mint feltétlen muszáj.

Ez egy csodálatos, intrikával és érzelmekkel teli, véres mese. Olvassátok minél többen!

Rune>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Tökéletes második rész. Erre nem lehet mondani, hogy csak egy tipikus átvezető rész a finálé kötetre.
Legalább annyira izgalmas, mint az első. Tetszett, hogy nem akarta rövid idősík alatt elintézni a történéseket. Eltelik 5 év az előző kötethez képest. És valóban kell ennyi idő, hogy hitelesen tudjanak változni a szereplők spoiler. Továbbra sem egyértelmű a helyzet spoiler Ő nem egy olyan hősnő, akit lehet az orránál fogva vezetni és ez nagyon nagy pozitívum számomra.
A másik, ami nagyon jó volt, hogy megmutatta mindkét oldalt valójában. Sokszor a lázadó, forradalmat kirobbantó, az aktuális hatalmat ledönteni akaró oldalt szokták pozitívként bemutatni az ilyen fantasy eposzokban. De itt látszik, hogy semmi sem csak fekete vagy fehér. Bár a Kahtánik uralma már nem azokat a célokat szolgálja, amelyekért rég átvették a hatalmat spoiler, de Manézse céljai sem olyan tiszták, és a tettei meg végképp nem, ahogy azt spoiler. Nahri fel tudja ezt mérni, így kíváncsi leszek a következő kötetben hova futnak majd ki az események.
Az utolsó 100 oldal letehetetlen kategória volt, gyönyörűen összeértek a szálak. Nem szűkölködtünk itt sem mágikus lényekben és eseményekben (ífritek, mágikus mérgek, zulfikáros kardcsaták). Úgy tettem le a könyvet, hogy azonnal ide a következőt.

2 hozzászólás
zamil>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Bármennyire nem fogott meg az első rész, azért a másodiknak is nekiálltam és elolvastam. Sajnos nem lett jobb a sorozat, amikkel problémám volt, azok megmaradtak, a karakterek nem fejlődtek, megmaradt az egész a laposnak.
Nem az én világom, és nem az én írónőm.

LittleStar>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Az első rész úgy érzem egy jó erős bevezetés volt ebbe a világba. Nagyon tetszett, sokkal jobban mint az első rész, bár az sem volt rossz, sőt. Szerettem, hogy nem rohant a történet, de mégis haladt a kis maga útján, és hát a vége, mint mindig annyi kérdést hagyott maga után, hogy alig vártam, hogy nekiallhassak a harmadik résznek. Imádom a sorozatot! 5*

kvzs P>!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Kicsit ambivalens érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt még mindig izgalmas, olvasmányos, és olvastatja magát, másrészt viszont kicsit beleesett a középső kötetek örök csapdájába. Hiába olvasmányos, a történetet nem viszi annyira tovább, mint amennyire a terjedelmes indokolná, és a világból sem ismerünk meg sokkal többet, mint amennyit az első kötetben megismertünk.
Az egész kötet arra van felépítve, hogy a szereplők kétségeit és gyötrődéseit megismerhessük. Olyan döntésekre van ugyanis mindenki kényszerítve, amikre nincs felkészülve, és olyan tettekre, amiket nem akar megtenni. Mintha mindenkinek megismernénk a sötétebbik oldalát.
A gyerekbetegségei ellenére a regény vége elég sok meglepetést tartogat, ugyanis semmi nem alakul senki tervei szerint, illetve az „oldalak” is eléggé képlékenyekké válnak. Ezért viszont minden olvasó azonnal olvasná a befejező kötetet, amiben talán kialakul végre az új rend.

whisperingwithwolves >!
S. A. Chakraborty: Rézkirályság

Az első rész izgalmai után kétség sem fért hozzá, hogy minél előbb szeretném folytatni a trilógiát, hiszen elvarázsolt magának és bebizonyította azt, amire kevés első regényes szerző képes, hogy egyedi, páratlan és utánozhatatlan az, amit csinál és megéri figyelemmel kísérni a munkásságát. Habár ez a kötet sem egy rövid, gyors lefolyású regény, de minden egyes fejezet még jobban megmutatja az olvasójának az értékeit és azt, miért is volt jó döntés belekezdeni.

Általában ha egy regény nagyon hosszú, képes vagyok akár egy hétig is olvasni, de nem a Rézkirályságot. Talán még az első résznél is izgalmasabb, letehetetlenebb és szórakoztatóbb volt. A regény első néhány fejezete még a Bronzvárossal áll kapcsolatban, választ ad néhány megválaszolatlan kérdésre, de aztán a cselekményt 5 év távlatából szemlélhetjük. Nemcsak, hogy eltelik a cselekményben 5 év, de ez az 5 év mindent és mindenkit a feje tetejére állít. Már egyik karakter sem az, aki eddig volt. Jellemfejlődés megy végbe, pozitív értelemben változnak és fejlődnek a karakterek. A kezdeti bizonytalanságukat levetik magukról és a Rézkirályságban már az új, sokkal erősebb és határozottabb Alit, Nahrit és Dárát láthatjuk, karöltve Muntadzirral és Dzsamsíddal. Innentől a cselekmény már nem két szálon fut, hanem háromféle ágazik és olyan mélységeiben mutatja be az írónő által megalkotott világot, amire eddig nem volt még példa. Még részletesebb még feltáróbb képet kapunk Dévábádról, a törzsekről, az életről és magáról a nehézségekről, amit nap mint nap át kell élniük azoknak, akik ebben a világban tengetik mindennapjaikat.

Az írónő ezzel a második regényével bebizonyítja azt, hogy egy kritikus második rész lehet jobb, élvezetesebb, kalandosabb és veszélyesebb mint az első rész. A Rézkirályság maga a veszély megtestesítője, egy perc nyugtot nem hagy az embernek, de az is biztos, hogy olvasás közben teljesen kikapcsol és hagyja, hadd szálljon a varázslat és hadd ragadja meg magának az olvasóit. Ha magát a cselekmény egészét nézzük, akkor egy adrenalin dús, veszélyes, de annál inkább szórakoztatóbb és részletekben gazdag kötetet kaptam.

A karakterek már nem gyerekesek, gyengék és képesek kiállni saját magukért és az elveikért. Mind Ali, Nahri és Muntadzir is a javára változik. Nahri egy igazi, életerős főhősnővé cseperedik a szemünk előtt, akinek tervei, meglátásai és elképzelései vannak, amiket nem fél megvalósítani és amiket a szívén hordoz. Kezd igazi badass lenni, aki senkitől és semmitől sem riad vissza, s emiatt nagyon megkedveltem, sokkal jobban mint a Bronzváros alatt.

Ali mindig képes meglepetést okozni, az írónő a már megkezdett szálat egy olyan irányba terelgette, amitől leesett az állam és csak pislogtam magam elé. Imádtam, ahogy a mágiát és a múltat karöltve megtöltötte élettel és talánnyal a regényt és ahogy engedte a karakterek kibontakozását és szárnyalását. Muntadzir hatalmas csalódás, pozitív értelemben véve csalódtam benne és elképesztően megkedveltem. Végre ő is kap célt és jobban kibontja a szárnyait. Dára hát igen, Dára az Dára és kész. Vagy kedveli az ember, vagy elátkozza, de az biztos, hogy a legtöbb meglepetést ő okozza.


Népszerű idézetek

hopeless_bookworm>!

Ha hozzáérsz a könyveimhez, pókot teszek a kávédba.

241. oldal

Rune>!

Hozok neked valami ennivalót. Ha hozzáérsz a könyveimhez, pókot teszek a kávédba. És meg ne merj halni!

241. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alizajd al-Kahtáni · Nahri e-Náhid
Aoimomo P>!

Belefáradtam, hogy ebben a városban mindenkit a bosszú éltet.

Kapcsolódó szócikkek: Alizajd al-Kahtáni · bosszú
Belle_Maundrell >!

– Hazudnék, ha azt állítanám, néha nem rettegtem attól, hogy a rossz utat választottam. Hogy sosem álmodtam másról, sosem gyászoltam az ösvényeket, amelyeket bejárhattam volna. Nem hinném, hogy bárki megmenekülhet ettől a bizonytalanságtól.

417. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Naszrin
Camilo>!

Mert egy elveszett kairói kislány azt hitte, hogy egy tündérmesében él. És mert az úgynevezett ravaszsága ellenére nem tudta, hogy a megmentője, a szemrevaló hős igazából egy szörnyeteg.

Kapcsolódó szócikkek: Muntadzir al-Kahtáni · Nahri e-Náhid
Belle_Maundrell >!

Megérintette a szívét, és színpadiasan meghajolt. – Alig várom a következő szóváltásunkat, doktor, hogy halljam, milyen szidalmakkal illetné még az őseimet és a törzsemet.
– Biztosítom, hogy a lista végtelen – felelte Szubha.

264. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alizajd al-Kahtáni
geever0>!

A nép nem virágzik a zsarnokok alatt, Alizajd; nem váltják meg a világot, ha túlságosan leköti őket a túlélés, ahogy újító ötletekkel sem állnak elő, ha a legapróbb hiba miatt eltiporhatják őket egy kargadan patái.

11. fejezet

Aoimomo P>!

– Bár hazatérnél inkább, öreg barátom! Kényelmesebb életed lenne Ta Netjeriben.
Iszá fintorgott.
– Túl öreg vagyok az utazáshoz. És a hajókat is gyűlölöm. – Bosszankodó pillantást vetett Ali felé. – Nem volt okom panaszkodni a kórházi életre míg meg nem jelentek ennek a munkásai. Állandóan kalapálnak. – Sértettnek hangzott – Ráadásul elijesztették a pincében élő kimérát!
– Meg akart enni valakit!
– Ritka példány volt!

Aoimomo P>!

Bügykei még hozzá sem értek a felszínhez, mikor az ajtó nyöszörögve felcsapódott, nyomában pedig ásító fekete lyuk támadt.
Zajnab utolérte.
– Ó, eszedbe ne jusson! – szólt. – Rossz Kahtánival vagy, ha azt hiszed, besétálok ebbe az elátkozott romhalmazba!
Nahri nyelt egyet. Ha még mindig Egyiptomban lenne, talán efféle rejtélyes romokról és ijesztő dzsinnekről szóló történetekkel riogatná a gyermekeket.
Leszámítva, hogy tulajdonképpen ő volt az ijesztő dzsinn, és az épület jeges marka mind szorosabbra zárult a szívén.

Aoimomo P>!

– Az öcsém meghalna az elveiért. Ugyanakkor Dévábád hercege, így nem ő fizeti meg az árát. Hanem mások. Neked pedig egy egész törzsnyit kell közülük megvédened.

Kapcsolódó szócikkek: Muntadzir al-Kahtáni

A sorozat következő kötete

Dévábád-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: Trónok harca
Rick Riordan: Hádész Háza
Brandon Sanderson: Elantris
Elizabeth Lim: Fénytörések
Laini Taylor: A különös álmodozó
R. F. Kuang: Mákháború
Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Cassandra Clare: Üvegváros
Brandon Sanderson: A Végső Birodalom 1-2.
Sarah J. Maas: A Court of Wings and Ruin – Szárnyak és pusztulás udvara