A ​sahinsah 10 csillagozás

Ryszard Kapuściński: A sahinsah

Az 1932-ben született Kapuściński, a szocialista világ „repülő-riportere” mindig veszélyhelyzetből tudósít, sokszor ő az egyetlen európai újságíró a helyszínen. Pályája során négyszer állt kivégzőosztag előtt. Huszonhét forradalmat, háborút élt meg a harmadik világ különböző országaiban. Kapuściński a megismerés megszállottja, könyve mégsem pusztán riportkönyv. A beszélgetések, adatok mindig jelképes értékűek, úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az események mozgatórugóit világítsák meg. Az író nem ír le semmit, amit nem volt alkalma a saját bőrén kipróbálni. Ez a páratlanul szigorú, költői erejű próza hatalmas ismeretanyagot hömpölyögtet, s többet árul el nekünk Iránról, mint sok vaskos kézikönyv.

Eredeti cím: Szachinszach

Eredeti megjelenés éve: 1982

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1985
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630732793 · Fordította: Gimes Romána

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

perzsa


Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Eule P>!
Ryszard Kapuściński: A sahinsah

Csudajó egy könyv, ha valakit érdekel, hogy mi vezetett az iráni iszlám forradalomhoz. Tetszett, hogy nem a nyugati tankönyvek kissé érthetetlen magyarázatát hozza (felkelés a sah brutális diktatúrája ellen), hanem életképekben, néha az időben ide-oda ugrálva tárja fel, hogy konkrétan mit is takart a brutális diktatúra és miért is vezetett ez a lakosság passzív ellenállásához, majd a forradalomhoz – és miért pont vallási alapú forradalomhoz. Nem lövöm le a poént, de maradjunk annyiban, hogy ezt a vékony kis kötetet igazán felvehetnék az Irán 20. századi történelme tankönyvi leckék végére ajánlott olvasmányként.

A kötet három írást tartalmaz, amelynek a gerincét a középső, közel száz oldalas Dagerrotip című munka adja, amely a forradalom kibontakozását tárja fel. A másik két mű inkább csak fel- és levezetőül szolgál ehhez.

A szerzőtől még nem olvastam mást, de fogok, mert a stílusa szórakoztató, olvastatja magát az írás, és nem fukarkodik egyik oldalnak sem odaszólogatni csípős kis megjegyzéseket, de nem magas lóról, inkább csak a külső megfigyelő „pártatlan” szemszögéből.

ÁrnyékVirág>!
Ryszard Kapuściński: A sahinsah

Irán megmagyarázhatatlanul vonzó számomra – na jó, az iráni barátnőmtől indult a dolog, aki annyi érdekes dolgot mesélt, és a személyisége is olyan furcsa, ellentmondásos és vonzó volt számomra, hogy azóta minden Iránhoz kapcsolódó könyvet elolvasok, hogy valamit megértsek ebből a komplex, izgalmas és ellentmondásokkal teli kultúrából.
Ez a könyv azért is érdekes volt számomra, mert az iszlám forradalomról és az ahhoz vezető folyamatról szólt, sok érdekességet megtudtam. Hiányoltam az író személyes jelenlétét, az egész könyv apró jelenetekből, fényképekhez, újságcikkekhez fűzött kommentárokból áll, ezeket nem köti össze semmilyen személyes hozzászólás, pedig szerintem jót tett volna neki. A fényképeket pedig jó lett volna látni is.
Összességében érdekes könyv, azoknak ajánlom, akik érdeklődnek a perzsa kultúra és történelem iránt.

Anton_Gorogyeckij P>!
Ryszard Kapuściński: A sahinsah

A könyv olvasása közben eszembe jutott az az iráni diák ügyfelem, aki anno a formanyomtatvány azon kérdésére, hogy hova szeretne utazni, miután lejár a tartózkodási engedélye, nem volt hajlandó beírni a hazáját. Kérdeztük, hogy de hát miért nem, mire azt mondta, hogy nagyon rossz ott… inkább itt maradna Magyarországon. És hogy a sah idejében jobb volt. Na most a srác biztos, hogy nem ’79 előtt született (nem emlékszem pontosan, de kb ’90-es lehetett), szóval nem élt a sah idejében, maximum a szülei mesélhettek, vagy más ismerősei.
És ezek az emberek tuti, hogy a kiemelt „kasztba” tartoztak, mert amit most Kapuscinski-től olvastam, hát, a lakosság 98%-ának nem volt leányálom. Hogy értse az egyszeri értékelés-olvasó, kábé úgy kell elképzelni, mint a Rákosi-korszakot. Titkosrendőrséggel, kínzásokkal, politikai foglyokkal, miközben egy nagyon szűk réteg meg mocskos módon meggazdagodott, de kiváltképp a sah és a családja. Az ország bevételének jelentős része a hadseregre ment el, miközben a lakosok éheztek. Kb mint most Észak-Koreában.
Szóval a fent említett srác valószínűleg nem jó helyről tájékozódott a sah rendszerét illetően. Nem mondom, a mostani rendszerük se egy leányálom, de a korábbi se volt az. Nem irigylem a perzsákat.

SteelCurtain>!
Ryszard Kapuściński: A sahinsah

Érdekes kórkép a Pahlavi dinasztia Iránjáról. Mi vezetett ahhoz az iszlám forradalomhoz, melyet a Nyugat még most, évtizedekkel később sem képes megérteni? Kapuscinski riportja sokkal többet mond erről, mint bármely titkosszolgálati vagy diplomáciai tanulmány. Ez egy szigorúan bizalmas mű – mindenki számára, aki érteni akarja az őt körülvevő világot.


Népszerű idézetek

ÁrnyékVirág>!

A zsarnok elmegy, de a távozásával egyetlen diktatúra sem tűnik el maradéktalanul. A diktatúra létének feltétele a tömegek tudatlansága. Jól tudják ezt a diktátorok, ezért gondoskodnak róla és fenntartják. Egész nemzedékekre van szükség ahhoz, hogy ezt megváltoztassuk, hogy kigyúljon a fény.

Kapcsolódó szócikkek: diktatúra
Anton_Gorogyeckij P>!

Az emlékezet magántulajdon, semmiféle hatalomnak nincs oda bejárása.

ÁrnyékVirág>!

Naszreddin sah olyan nagy adósságokat csinált a párizsi bordélyházakban, hogy kénytelen volt eladni a franciáknak a régészeti kutatások és az ókori leletek kivitelének jogát.

2 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!

A perzsák a szellemi, nem pedig az anyagi javak révén maradtak fenn két és fél ezer éven át. […]
Mit adtunk mi a világnak? Költészetet, miniatűrfestészetet és a szőnyeget.

Kapcsolódó szócikkek: perzsa
SteelCurtain>!

Senkinek sem jutott eszébe, hogy azt tegye, amit Khomeini tett – vagyis sutba vágni a sok irkafirkát, folyamodványt, kérvényt és határozatot. Sutba vágni, és odaállni az emberek elé, és azt kiáltani: a sahnak távoznia kell!
Tulajdonképpen ez minden, amit Khomeini mondott, és azután tizenöt éven át ezt hajtogatta. Ez egyszerű volt, mindenki meg tudta jegyezni, de tizenöt év kellett hozzá, hogy mindenki meg is értse.

SteelCurtain>!

Irán a Szavak állama volt, de ez földalatti szervezetként működött: hol felbukkant, hol ismét eltűnt; minden nyomot igyekezett eltüntetni maga után; egyáltalán nem volt címe.

SteelCurtain>!

Rezá Khán élete végéig számtalan szokást őriz meg falun töltött gyermekkorából és a kaszárnyai időkből. A palotában is a padlón hál, csak egyenruhát visel, egy kondérból eszik a katonákkal.

ÁrnyékVirág>!

A siíták sorsa valóban tragikus, és ez a tragikum, ez a történelmi igazságtalanság s a szakadatlan balsors érzete mélyen bennük él. Vannak közösségek a világon, melyeknek évszázadok óta semmi sem sikerült, minden kicsúszik a kezükből, a felcsillanó reménysugár tüstént ki is huny. Ezek a népek örökös ellenszéllel viaskodnak, mintha valami szörnyű átok ülne rajtuk. A siítákkal is így van. Talán ezzel magyarázható, hogy mindig halálosan komolyak, mindig felajzottak, csökönyösen kitartanak az igazuk mellett, és nyugtalanítóan, sőt vészjóslóan ragaszkodnak az elveikhez, és mindig szomorúak (persze lehet, hogy ez csak futó benyomás).

Kapcsolódó szócikkek: síita iszlám
Anton_Gorogyeckij P>!

Nem kétséges, hogy a CIA szervezte meg és vezette azt a puccsot, mely 1953-ban Moszádegh miniszterelnök bukásához vezetett, és biztosította a trónt Mohammad Rezá Pahlavi sah számára.

Kapcsolódó szócikkek: 1953 · CIA
ÁrnyékVirág>!

Nemsokára megkezdődött a viszály a forradalom táborában. Mindnyájan a sah ellen voltak, el akarták távolítani, de a jövőt mindenki másképp képzelte el. Az emberek egy része azt hitte, az országban olyan demokrácia lesz, amit Franciaországból vagy Svájcból ismertek, ők lettek az első vesztesei annak a csatának, amely a sah elutazása után kezdődött. Értelmes, okos, de gyenge emberek voltak. Egyszeriben paradox helyzetbe kerültek – a demokráciát ugyanis nem lehet erővel rákényszeríteni senkire, a demokráciát a többségnek kellene választania, a többség azonban azt akarta, amit Khomeini követelt: iszlám köztársaságot. A liberálisok távozása után ott maradtak a köztársaság hívei. De köztük is csakhamar harcra került sor, s ebben a harcban a kemény, konzervatív vonal lassacskán legyűrte a felvilágosult, nyitott irányzatot.

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia

Hasonló könyvek címkék alapján

Marjane Satrapi: Persepolis
John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Józef Mackiewicz: A katyńi tömeggyilkosság
Vincent Meylan: Farah, iráni hercegnő
James A. Michener: A híd Andaunál
Horváth Sándor – Kolnhofer Vince (szerk.): Álomból rémálomba
Michael Ledeen – William Lewis: Bukás: amerikai kudarc Iránban
Miron Białoszewski: Napraforgók ünnepe
Fogarassy László: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása