A ​császár 9 csillagozás

Ryszard Kapuściński: A császár

"Ez ​polgárháború. Ez ilyen. Leültem az ablak mellé – de ők rögtön: uram, üljön máshová, megláthatják az utcáról, így könnyen eltalálják. Jön egy autó, megáll, lövéseket hallani. Kik voltak – ezek vagy azok? És kik ezek és kicsodák azok, akik ellene vannak ezeknek, mert ezek támogatják amazokat? Az autó továbbmegy, ugatnak a kutyák. Addisz Abebában egész éjjel ugatnak a kutyák, kutyák városa ez, tele fajkutyákkal és elvadult, gubancos szőrű, férgektől és maláriától kínzott ebekkel.
Fölöslegesen ismételgetik, hogy vigyázzak; hogy egyetlen címet vagy nevet, még az arcukat sem szabad leírnom, sem azt, hogy az illető magas vagy alacsony, sovány, milyen a homloka, a keze, a tekintete, a lába, a térde – már nincs ki előtt térdelniök.
F.:
Egy kis japán pincsi volt. Lulunak hívták. Joga volt a császári ágyban aludni. A különféle szertartások idején el-elszökött a császár térdéről, és az előkelőségek cipőjére pisilt. Az uraknak nem volt szabad megrezdülniök, semmiféle… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1978

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rakéta Regénytár

>!
Magvető, Budapest, 1981
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632713842 · Fordította: Nemere István

Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Ryszard Kapuściński: A császár

Sokat tanultam belőle, érdekes leírások voltak benne.

Meglepő a titkolózás, bár végül is nincs min csodálkozni.

Sok minden nem maradt meg bennem a szövegből, de a sejtelmes hangulata, ahogyan olyan furcsa, lebegő titkolózás leng át mindent, az bennem maradt.

>!
masik_anna
Ryszard Kapuściński: A császár

számomra letehetetlenül izgalmas volt, azóta is gyakran az eszembe jut. remekül van megírva, külön élmény volt a szerző stílusa.


Népszerű idézetek

>!
Gyöngyi69

Elismerem, hogy kegyes urunk pénzügyekben rendkívül szőrszálhasogató volt. Az egész császárságban minden, tíz dollárt meghaladó kiadáshoz az ő személyes hozzájárulására volt szükség; ha pedig egy miniszter az ő beleegyezését kérte egyetlen dollár kiadásához is – dicséretre számíthatott. A minisztérium kocsiját javításba adni – csak a császár engedélyével volt szabad. A városban egy csepegő csövet újra cserélni – csak a császár engedélyével volt szabad. Lepedőket venni a szállodának – csak a császár engedélyével volt szabad.

85. oldal

>!
Gyöngyi69

A trón méltóságot kölcsönöz, de csak a környező alázat közepén, az alattvalók alázata hozza létre a trón hatalmát és értelmét, enélkül a trón csak dekoráció: egy kényelmetlen fotel, kopott plüssel, és ócska rugókkal.

79. oldal

>!
Gyöngyi69

… minél mélyebbre süllyedtek a császárság alapjai, annál hevesebben tülekedtek a kiválasztottak a pénzes zsák körül. Minél bátrabban lázadoztak a forradalmárok, annál hevesebben tömték a tarsolyukat a kegyeltek. Minél közelebb voltunk a véghez, annál szörnyűbbé vált a fékezhetetlen marakodás. Barátom, ahelyett, hogy a kormányhoz, és a vitorlához ugrottak volna, mert már látszott, hogy süllyed a hajó – nagyjaink csak a zsákjaikat tömték, és alkalmatos mentőcsónak után néztek. Mert már a szerzési láz olyan méreteket kezdett ölteni a palotában, hogy rohamokat indítottak a pénzes zsák ellen, hogy ha valaki nem kedvelte is a vagyont, a többiek rábeszélték, feltüzelték, és olyan nyomást gyakoroltak rá, hogy a végén a békesség kedvéért ő is zsebre tett valamit. Drága barátom, itt valahogy minden fejtetőre állt: illő volt elfogadni és becstelenség volt nem elfogadni; ha valaki nem kért, abban gyengeséget, mulyaságot, gyászos és sajnálatra méltó impotenciát láttak. Aki pedig már megszedte magát, olyan arccal járt-kelt, mintha csak a nemi szervével dicsekedett volna, és szinte magabiztosan kiáltotta: térdre, aszonynépség!

94-95. oldal

>!
Gyöngyi69

Az amharák filozófiája pesszimista, szomorú, ezért a tekintetük is szomorú – de egyben éber és figyelő –, arcuk komoly, vonásaik feszültek, ritkán engednek meg maguknak egy-egy mosolyt.

45. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
A. den Doolaard: Akik a tengerrel csatáznak
Vagyim Bojko: Kivégzés után
Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter
Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok
Jan Dobraczynski: A szent kard
Jarosław Iwaszkiewicz: Vörös pajzsok
Józef Mackiewicz: Kontra
Maria Kuncewiczowa: Az erdész
Władysław Terlecki: Fekete regény