A ​birodalom 5 csillagozás

Ryszard Kapuściński: A birodalom

A birodalom című könyvében a Szovjetunió felbomlásának történetét dolgozta fel. […]

Eredeti megjelenés éve: 1993

>!
Európai Utas / Századvég, Budapest, 1993
270 oldal · ISBN: 9638384433

Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Kreml


Kedvencelte 3

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

page>!
Ryszard Kapuściński: A birodalom

.nekem ez az (egyik) abszolut favorit.
Mikor először olvastam Kapuscinskit, valami olyan motozott bennem, hogy: „Úristen, így is lehet írni a hétköznapi valóságról?” Úgy válik a szó legszorosabb értelmében szépirodalommá a 'riport', hogy a szerző semmiféle jelét nem adja annak, hogy ő pedig irodalmi művet alkot. Egyszerűen figyel, koncentrál, sűríti az energiát, és benne vagy abban, amiről beszél.
(A borító egy merénylet az (nem)olvasókkal szemben – de szó szerint. :( – mintha azt szerették volna elérni, hogy ezt a könyvet senki ne vegye a kezébe, mittudomén: irígységből? :X Lenne inkább fehér alapon fekete Algerian… ehh, pff!)
+1 bizonyíték a tételre, miszerint a valóság izgalmasabb bármilyen képzelet szülte történetnél – már ha jól van megírva! 8)

4 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!
Ryszard Kapuściński: A birodalom

Kapuściński stílusa továbbra is lenyűgöző számomra. Egyszerűen annyira jól mesél, hogy élvezet olvasni. Ezúttal a Szovjetunióban tett látogatásairól ír. Először ez a látogatás nem önkéntes – 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum miatt a szovjetek által megszállt zónába kerül családjával. Aztán a ’60-as évekbeli körútjáról ír, amit a Kaukázusba tett, illetve van sztori a transzszibériai expresszen tett útjáról is. Aztán egy újabb nagyobb fejezet szól a ’80-as évek végén, már a peresztrojka és glasznoszty idején tett látogatásairól, többek között Kolimában, Vorkután, Hegyi-Karabahban – szóval csupa laza, könnyed kis út ez, ahol soha semmi nem történt (…)
Kapuściński szokása szerint a kisembereket szólítja meg, az ő szemszögükből mutatja be a Szovjetuniót. Ez továbbra is nagyon jól működik szerintem. De mesél többek között Csernobilról vagy az Ufa térségét ért vízszennyezésről, az Aral-tó eltűnéséről, a kaukázusi népek egymáshoz való viszonyáról is.

Tomi_Des>!
Ryszard Kapuściński: A birodalom

Érdekfeszítő, olvasmányos, informatív. Csak azért haladtam vele lassan, mert folyamatosan ugráltam a könyv és a wikipédia között, hogy még több infom legyen az adott államokról, személyekről, fogalmakról.
Nagyon tetszett, hogy egymás után volt tárgyalva az ötvenes hatvanas évek beli SZSZKSZ és a bukás előtti „Birodalom”. Egyfajta katasztrófa turista élményt is adott a könyv, illetve volt pár dolog ami kisgyerekkoromból is visszaköszönt, így némi időutazást is jelentett az olvasása.
Volt pár dolog amit a kilencvenes évek elején Kapuściński megjósolt ebben a könyvben, majd ezek az elmúlt évtizedekben valósággá váltak. Tényleg nagy formátum volt ez az ember.
Egyedül azt hiányolom, hogy az első fejezet számomra simán lehetett volna kétszer olyan hosszú, szívesen olvastam volna többet a tagállamok 50-es 60-as évek beli helyzetéről.


Népszerű idézetek

Che P>!

Visszatérni az ősi kultúrához? Csakhogy az orosz kultúra vagy arisztokrata vagy falusi, paraszti kultúra volt – most viszont nincs sem arisztokrácia, sem parasztság. A középosztály, a polgárság itt mindig kislétszámú volt és gyakran külföldi.

264. oldal - A beszámoló folytatódik (Európai Utas - Századvég Kiadó, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: arisztokrácia · középosztály
Anton_Gorogyeckij P>!

Csakhogy az a civilizáció, amelyik nem kérdezősködik, amelyik kizárja magából a nyugtalanság, a kriticizmus és a kutatás egész, magát kérdésekkel kifejező világát, egyhelyben álló, bénult, mozdulatlan civilizáció. És pont ezt akarták a Kreml urai, mert a mozdulatlan, néma világon a legkönnyebb uralkodni.

122. oldal (Európai Utas - Századvég Kiadó, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: civilizáció · kérdés · Kreml · kutatás

Hasonló könyvek címkék alapján

Josef Schleifstein: Bevezető Marx, Engels és Lenin tanulmányozásához
Anne Applebaum: Vasfüggöny
Joseph Báli József: A gúzsba kötött világ
E. A. Bagramov: A lenini nemzeti politika: eredmények és távlatok
Réti László: Lenin és a magyar munkásmozgalom
Charles Gati: Füstbe ment tömb
Mart Laar: Vissza a jövőbe
Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai
Jemnitz János: A legújabb kor
Krausz Tamás – Vértes Judit (szerk.): 1919 – A Magyarországi Tanácsköztársaság és a kelet-európai forradalmak