MADK ​1. (MADK 1.) 73% 12 csillagozás

Szóval ritkán szoktam így kezdeni, főleg mangák esetén, de most elolvastam az értékeléseket – itt is meg más külföldi fórumokon, sőt még twitteren is csekkoltam –, és érdekes összetételben láttam véleményeket. Molyon egy szöveges értékelés volt, a többi csak csillagozás, de ez inkább riasztó volt. Viszont, ahogy néztem máshol inkább szeretik, mint nem szóval adtam neki egy esélyt. Már csak azért is mert horror, meg mert véres, és mert durva. És az. Tényleg az, egy két trigger warning elférne még rajta, de nem nagyon tudtam olyan címkéket hozzáadni.

Egy komolyan undorító jelenet van benne, ami egy erotikus jelenet, de itt is az a helyzet, hogy spoiler ettől függetlenül a panelek „szépek”, egyáltalán nem undorító a történet nagy része. Igen tudom, furcsa ezt horrorra mondani, hogy szép, meg itt még is csak interspecies kapcsolat(ok) van(nak), de tényleg szépek. J démon alakja, amikor teljes „pompájában” van megrajzolva tényleg gyönyörű. Mako is egyre inkább démonabbnak néz ki, kíváncsi leszek az ő „végleges” alakjára, mert egyenlőre nem tudom elképzelni. Arról nem is beszélve, hogy vajon a legvégén tényleg eléri-e J szintjét. Viszont a kapcsolatuk is alakul, J sok mindent érez és gondol Makoról, látszik, hogy szeretné ha tökéletesen adaptálódna ebbe a környezetbe, de nem akar mindent megadni neki, a cél, hogy mako önmagától jöjjön rá a dolgokra, és ő maga akarjon itt maradni.

Ami a kiadást illeti, a borító szerintem álom szép, tökéletesen hozza a twisted romance érzést, amit az egész történet nyújt. Szóval, aki egy könnyed romantikus mangára vágyik annak nem ajánlom, de aki szívesen olvas twisted romance-okat, vagy szereti a horror és a romantikus keveredését, annak jó szívvel ajánlom.

Ha valaki azt mondja nekem, hogy én mindenféle démonokról meg kannibalizmusról és erőszakról fogok olvasgatni egy napsütéses csütörtök délután, holt biztos, hogy pofán röhögöm.
Az első fejezet rendesen kizökkentett a komfort zónámból, mert bár szeretem a BL-t, szeretem a horrort, a démonokkal – eddig – nem voltam túl nagy barátságban. Azzal, hogy ez bekerült az egyenletbe, kellett egy kis idő, mire meg tudtam birkózni, de J-t nagyon bírom, elhajlik a vicces figura archetípus felé, azonban a kötet vége felé már kimutatta a foga fehérjét. Makoto is érdekes karakter, átkerül a világából, ahol kívülálló egy olyan világba, ahol szintén az, viszont a mangaka briliáns mód kezelte ezt. A Földön megvetik, mert undorítónak találják, a Pokolban viszont egy kis porszem, már-már sajnálja őt az ember. Ezzel pedig egy tökéletes dilemmát teremtett Suzuri Ryo: szerethetünk-e egy olyan karaktert, akiről tudjuk, hogy szembe megy az emberek erkölcsi normáival? A két mellékszereplő, aki kiemelkedett, az Datenshou és Fjord voltak. Datenshou designja nekem nagyon tetszik. Letisztult, egyáltalán nem démoni, azonban az érzései és a J-vel való kapcsolata nagyon foglalkoztatja a fantáziámat, alig várom, hogy többet megtudjak. Fjordot még nem nagyon tudom hová tenni, sok körülötte a kérdőjel.
Nekem a cselekmény kicsit össze-vissza volt, jól indult a felvezetés, de még nagyon a felszínt kapargatjuk. Azonban már tudunk egy kulcsinformációt a világról, amit Mako-chan úgy tűnik, ki is fog használni a későbbiekben és zseniális character arcot szimatolok.

„I’m glad that a beautiful demon came out.
If it happens that you look like a pig, I would have asked for a change in exchange for my life.”

„What’s wrong with you?!”

Hangosan felnevettem ezen, ahogy több másik mondaton a mangában. Egyszerre volt vicces, élvezetes, és néhol már-már undorító. Groteszk módon szerettem a sztorit és a karaktereket is. A karakterek dizájnja valami zseniális lett, imádtam őket!
Számomra érdekes volt a világ kialakítása is, ahogy a néhány alapvető szabályra mi is rájöttünk az első kötet olvasása közben.

Csak azt tudom mondani, hogy kellően beteg és aberrált a történet, de mégis élvezhető. Az biztos, hogy nem való mindenkinek, hiszen nem gyenge idegzetűeknek való, de mellette hihetetlen jó humora is van.
Én nagyon élveztem olvasni, mégha néha el is húztam a számat.

Hűha, hát a kezdését eléggé nehezen emésztettem meg (haha), de utána megbékéltem vele. Tetszik, hogy végre egy komoly BL történetet kaptam, mellé démonokkal és dark romance-szal. Végre egy rendes történettel rendelkező BL, azaz nem egy lovey-dovey középiskolai történet a hűdenehéz serdülőkorról :D És az is teszik, hogy nem csak egy kötetes, azaz van ideje kibontakozni a történetnek. Csak a gyomorforgató kezdés miatt húzom le 4 csillagra, meg kicsit azért is, mert nehéz kinézni egy-egy káoszos képből, hogy éppen kinek a micsodája csinál éppen mit. :D