Amikor ​a láb elnehezül… 2 csillagozás

A szinjai hantik tisztaságkoncepciója
Ruttkay-Miklián Eszter: Amikor a láb elnehezül…

A ​hanti kultúrában számtalanszor találkozhatunk tömör, velős megfogalmazással, például hogy sötétedés után nem szabad hangoskodni, nem szabad a tűzbe szemetet dobni, a nők nem mehetnek a padlásra stb. Pusztán e szabályok ismerete azonban nem mindig elegendő ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk, mit szabad és mit nem. A szabályok mögött van egy olyan tudás, amely az adott helyzethez igazítva mindig segít eldönteni, melyik szabályt és hogyan kell alkalmazni. E nélkül a magabiztos tudás nélkül a szabályok ahelyett, hogy segítenének az eligazodásban, inkább gátolnak, bénítanak a cselekvésben. E tudás bizonyos fogalmak és kategorizálási elvek ismeretére épül, melyek segítségével egy adott helyzetben alkalmazhatóak a szabályok. Könyvemben ezeknek a folyamatoknak a bemutatására törekszem: hogyan működik egy meglehetősen összetett – a szinjai hantik tisztaságkoncepciójából eredő – szabályrendszer a mindennapi élet során? Milyen fogalmakkal írhatóak le a szinjai hantiknak a… (tovább)

>!
L'Harmattan, Budapest, 2014
268 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632368900

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Ruttkay-Miklián Eszter: Amikor a láb elnehezül…

Ruttkay-Miklián Eszter: Amikor a láb elnehezül… A szinjai hantik tisztaságkoncepciója

Kár, hogy könyvtári, legszívesebben megtartanám…
Először is: gyönyörű. Már a borítója is: Sásból szőtt szőnyeg menyhalbőr szegéllyel a fotón. A könyv valamennyi oldala, nemcsak a fényképesek, olyan, mint egy albumé, óhatatlanul kezet mos az ember, mielőtt hozzányúl.
Aztán meg amiről szól: ezek a tájak és népek régóta rendkívüli módon vonzanak. Kevés olyan könyv van, amibe legszívesebben belebújnék, hogy én is ott lehessek, megtapasztalhassam, megnézhessem, megszagolhassam, átélhessem mindazt, amiről ír. Ez a könyv olyan.
Végül pedig ahogyan a szerző megírta: bizonyára nem a magamfajta amatőr hanti- (és egyéb finnugor-) rajongóknak szánta a könyvét, hiszen ez egy tudományos igénnyel megírt, megszerkesztett mű. Mégis élvezhető, olvasmányos, vonzó, hiteles. A sok fotó külön ajándék, rengetegszer végigpörgettem a lapokat, hogy újranézhessem a képeket. A kis térképhez is sokszor visszalapoztam. A könyv végén az interjúk nagyon érdekesek és személyesek. Még a forrásmunkák jegyzékét is végigolvastam! :)

12 hozzászólás

Népszerű idézetek

ppeva P>!

– Ki tudja azt, régi, ősi idők hiszen! Az idősek tudják csak. Mi is megöregedtünk, és elfelejtettük ezeket a dolgokat. Kiskorunkban ezzel nem törődtünk. Hogy is mondták az oroszok nekünk: – Felejtsétek el a nyelveteket, a ti dolgaitokat ne csináljátok! – Amikor a bentlakásos iskolában laktunk, hogy is mondták: – Ne beszéljetek a ti nyelveteken! Oroszul beszéljetek! – Amikor megérkeztünk a szünidőből, gyorsan, kapkodva levettük a ruháinkat, orosz ruhát vettünk fel, hogy ne vegyenek észre minket. Hiszen a nyelvünket nem volt szabad akkor beszélni… Most meg aztán, csak most, jöttek hiszen izéből, Jekatyerinburgból, kerekasztalt tartottak. Én erről is beszéltem, aszondom: – Régen nekünk semmit sem szabadott csinálnunk, most meg az oroszok oktatnak ki minket, hogy hogyan kell élni.
– Bizony! Akkor is tanítottak hiszen benneteket!
– Akkor nekünk nem szabadott semmit csinálni, aszondom, a nyelvünk[et beszélni], most meg azt mondják, hogy: Miért nem beszélitek a nyelveteket? Hát minket meg szidtak annak idején amiatt, most meg újra megtanítanak. Aszondom, hogy az iskolába megérkeztek a gyerekek, az anyjuk-apjuk nem tudott oroszul, és oroszul tanulnak, hányféleképpen, aszondom, oroszul beszélnek, amikor én iskolába mentem, egy szót sem tudtam oroszul. Egy orosz férfi tanított engem, nem is emlékszem, hogyan tanultam meg oroszul. Ő nem tudott hantiul, én nem tudtam oroszul. Vajon hogyan tanultam meg?

219. oldal, interjú, Kovaljova Marija Alekszandrovna (szül: Piriszeva, első férje: Rocsev)

Ruttkay-Miklián Eszter: Amikor a láb elnehezül… A szinjai hantik tisztaságkoncepciója

ppeva P>!

– Most az én lányom, ő is gondolkozni kezdett, hogy ez hantiul hogy van, oroszul hogy van. Azt kérdezi: Anya! Hogy lehet az, hogy a hantik mind beszélnek oroszul, az oroszok meg nem tudnak hantiul? Az oroszok ostobák mind! – aztán azt kérdezte: – Anya! A hanti kutyák értenek oroszul?

220. oldal, interjú, Kovaljova Marija Alekszandrovna (szül: Piriszeva, első férje: Rocsev)

Ruttkay-Miklián Eszter: Amikor a láb elnehezül… A szinjai hantik tisztaságkoncepciója


Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy Zoltán: Az őseink még hittek az ördögökben
Jeremej Ajpin: A hantik, avagy a Hajnalcsillag
Lázár Katalin (szerk.): Tanulmányok a szurguti osztják kultúráról
Nagy Zoltán: Egy folyó több élete
Kerezsi Ágnes: Obi-ugor viseletek / Ob-Ugrian Costume
Schmidt Éva: Jelentések Szibériából
Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz
Normantas Paulius – Csepregi Márta: 14 testvér
Estók János: Élet falun és városon
Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.