A ​biztonságos kötődés megalapozása 24 csillagozás

A fogantatástól ötéves korig
Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása

Minden ​szülő tisztában van azzal, hogy tudatosan és tudattalanul is nagymértékben befolyásolja gyermeke alakuló személyiségét. A modern neurológiai kutatások mára azt is egyértelműen bebizonyították, hogy ez a hatás az első néhány életévben a legerősebb. Egyre pontosabban látjuk, hogy a korai szülő-gyerek kapcsolat minősége közvetlen hatással van a gyermek későbbi énképére, érzelmi biztonságára, kapcsolatteremtő képességére – sőt, még a kognitív fejlődésére is.

Ennek megfelelően a kisgyermekkor legfontosabb feladata a szülő és a gyermek közötti érzelmi kötődés kialakítása. Bármilyen legyen is a kulturális, vallási és anyagi hátterünk, az iskolázottságunk, neveljük gyermekünket akár kétszülős családban, akár egyedül vagy mozaikcsaládban – a legnagyobb ajándék, amit adhatunk neki, az a biztonságos korai kötődés.

Ez szülőként elsőre talán ijesztő felelősségnek tűnhet, de e könyv célja az, hogy a kötődésre és az érzelmi szabályozásra vonatkozó tudás birtokában azt… (tovább)

>!
Kulcslyuk, Budapest, 2019
262 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155932083 · Fordította: Károlyi Juli
>!
Kulcslyuk, Budapest, 2016
230 oldal · ISBN: 9786155932083

Kedvencelte 3

Most olvassa 22

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

Katalin_V_Tóth>!
Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása

Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása A fogantatástól ötéves korig

A kiadó könyveiben még soha nem csalódtam. A korai kötődés nagyon fontos téma az ember életében, mégis keveset foglalkozunk vele. Ez a kötet nagyszerűen összefoglalja a témához kapcsolódó tudásanyagot. A fejezetekben a gyermek növekedésével párhuzamosan segítséget nyújt, hogy a szülő mivel segíthet, hogy ez a kötődés biztonságos legyen, amivel megalapozhatja a kicsi későbbi fejlődését és boldogulását a világban. Kötelezővé tenném mindenkinek. Nagyszerű könyv.

dontpanic IP>!
Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása

Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása A fogantatástól ötéves korig

Aki manapság a szülőségre adja a fejét, az nem tudja kikerülni a „kötődő nevelés”, „kötődés” fogalmakat. Minden korszaknak megvannak a maga trendjei a gyereknevelés kapcsán is. Persze azért ezek nem olyan önkényesek, mint például a divattrendek, hisz számos kutatás, illetve a pszichológia, neurológia, szociológia és ki tudja még milyen -ológia legújabb eredményei alapján születnek az ajánlások.

Tudatos szülőként már betéve fújjuk, hogy a legfontosabb az első három év (beleértve a várandósságot és a szülést is), szóval erre koncentráljunk, ha egészséges lelkületű felnőttet akarunk nevelni (utána meg már mindegy… :P najó, ez csak vicc… reméljük)

Azt is betéve tudjuk, hogy a legfontosabb az anyai ráhangolódás, minden más mellékes. Szóval így ne stresszeld szét magad anyaként, hogy tudod, kb. minden rajtad múlik. :P (Mindig bírom azokat a könyveket és szakembereket, akik nem felejtik el megemlíteni, hogy ideális az esetben az apa is teljes értékű szülő – szerencsére ez erre a könyvre is igaz. Még nagyon pluszpont, ha ráadásul a szülőpárra nem heteronormatív lencsén át nézünk, de ilyenekről sokszor csak álmodozni lehet.)

Ez a könyv arra vállalkozik, hogy a fogantatástól ötéves korig feltárja nekünk a titkot, azaz hogyan alakíthatunk ki egészséges kötődést a gyerekkel. Szóval csak el kell olvasni ezt a cirka 200 oldalt, és minden rendben lesz. :P

Ahogy a kötet hossza is jelzi, azért ez egy erősen vázlatos leírás. Például a terhességen, szülésen nagyon érintőlegesen robog át, és a különböző korosztályoknak sem szentel azért bő leírást.

Ettől még azért tartalmaz hasznos dolgokat. Nekem jobban tetszett az első rész, ahol általánosságban ír a témáról, nem pedig korosztályos lebontásban. Néhány kiragadott gondolat, amit magammal viszek:
– nem cél a totális ráhangolódás (megkönnyebbült sóhaj, huh, nem lesz pszichopata a gyerekem, ha néha türelmetlen vagyok vele! :P). Eleve is lehetetlen, mert emberek vagyunk, de amúgy pedig káros is lenne, mert ha mindig ráhangolódnánk a gyerekre, nem fejlődne a frusztrációtűrése. A „közepes” ráhangolódás már teljesen elég, és a nevelés nagyrésze abból áll, hogy megpróbáljuk kijavítani azokat a hibáinkat, amikor épp nem voltunk 100%-ban ráhangolódva a gyerekre
– a szülőnek „állványzatot” kell nyújtani a gyerek számára, egy biztonságos bázist, ahova vissza lehet térni. Fontos felismerni, melyik az a helyzet, amiben a gyerek valódi veszélynek van kitéve, illetve valóban meghaladja valami a képességeit, és mi a helyzet, amikor éppen képes lenne megugrania egy „feladatot”, csak épp a bátorításunkra van szüksége. Egyszóval: nem az a cél, hogy bármikor, amikor a gyerek frusztrált, megijedt, vagy egyéb, kellemetlen állapotban van, azonnal kiemeljük a szituációból és megszüntessük a helyzetet, hanem az, hogy ezen az „állványzat” megtartásával átsegítsük. (Igen, ez így leírva banális, de szerintem a kötődő nevelés kapcsán ez igen is egy nagy félreértés.)
– a mi dolgunk a gyerek érzelmi szabályozása, amíg ő erre nem képes (és nagyon sokáig nem képes rá!). Ez iszonyú nehéz, legalábbis én úgy tapasztalom. Mármint megmaradni egy stabil, neutrális, derűs, támogató lelkiállapotban, akkor is, amikor a gyerek nagyon nem ilyenben van. (Főleg annak nehéz, aki maga is labilis, vagy éppen rettentően empatikus és azonnal átveszi a környezete rezgéseit.) Mégis ez lenne a cél, mert ezzel modellezzük a gyereknek, hogyan kell szabályoznia az érzelmeit.

Nekem a mindennapi életben is használható eszközöket adott ez a könyv, mert igen, nehéz tudatosnak maradni akkor, amikor helyzet van, a gyerek ordít, és a könnyebb út az lenne, hogy „megoldom” neki.

A korosztályokra lebontott rész is hasznos, persze, mindegyikben hoz egy esetleírást a könyv, ami egyrészt jó, másrészt meg néha olyannyira távolállt tőlem az adott eset, hogy úgy éreztem, ez nem hozzám szól. Meg néha úgy éreztem, hogy nem igazán stimmelnek a korosztályos mérföldkövek, persze nekem csak egyetlen viszonyítási alapom meg, azt meg tudjuk, hogy a „normális” egy nagyon széles spektrum.

Amit még érdekesnek találtam, hogy manapság a kötődő nevelés eszközeinek tekintenek egy rakás olyan dolgot, amit ez a könyv egyáltalán nem említ (például igény szerinti szoptatás, hordozás, együttalvás…). Általánosságban véve ezek az eszközök hozzám is közel állnak, de a könyvvel egyhangúan én is úgy gondolom, a kötődés nem ezektől vagy ezek hiányától fog kialakulni, hanem – hát igen, attól a bizonyos megfelelő szintű ráhangolódástól. A könyv sokat ír arról is, hogyan viszonyul ez az egész a különböző agyféltekéinkhez: a jobb agyféltekével hangolódunk, és ezzel fejlesztjük a gyerek jobb agyféltekéjét – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy később a bal agyfélteke is rendesen fejlődjön.
Nekem ez is segítség volt, mert hajlamos vagyok „bal agyféltekés” embernek lenni, de kisgyerekes szülőként abszolút értem, miért is fontos néha ezt kikapcsolni és hagyatkozni a jobb agyféltekére. Ezt olyan nehéz elmagyarázni, talán nem is igazán lehet, de én megértettem, mi a különbség. És igyekszem trenírozni magam, hogy minél gyakrabban kapcsoljak át. Ami egyébként nemcsak a szülőség kihívásaiban segít, de ez már egy másik téma. :)

1 hozzászólás
csiszárzsany>!
Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása

Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása A fogantatástól ötéves korig

Kölcsönbe kaptam a könyvet, mivel kismamaként szeretnék „felkészült” lenni, hogy a gyermekemnek a lehetőségek szerinti legstabilabb környezetet biztosíthassam a fejlődéséhez.
A könyvben szereplő példákon keresztül úgy érzem megerősítést kaptam, hogy amit eddig csináltam/csináltunk a férjemmel az jó. Ez azért elég nagy megnyugvás. :)
Tudom, hogy sokan a biztonságos kötődés fogalmát csupán egy új trendnek érzik (és abban nem is tévednek szerintem, hogy ez egy valóban új keletű szegmense a gyermeknevelésnek), és én is szkeptikusan kezdtem el olvasni a könyvet és tanulni erről az új fogalomról, de alapvetően úgy érzem semmi eget rengetően új nincs benne. Ha képes vagy figyelni a gyermeked reakcióira és reagálni azokra, akkor segíted a fejlődését. Sokszor van, hogy nincs erő/energia/idő minden mondatra/mozdulatra figyelni, de nem is kell. Ami számomra kiderült a könyvet olvasva, az az, hogy adjak meg minden figyelmet, amit csak tudok, legyek következetes a szokások kialakításában és az már egy elég jó biztonságos hátteret ad a gyermek fejlődéséhez.

Lèna>!
Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása

Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása A fogantatástól ötéves korig

Ha nem is tartalmazott hatalmas újdonságokat, rengeteg mindent tudatosított bennem ami mindenképp fontos a gyermeknevelés során. Nem tartalmaz receptet, hanem azt hangsúlyozza sok példán keresztül, hogyha a szülők a lehető legtöbbször megfelelően reagálnak gyermekük igényére, akkor a jobb agyféltekéje megfelelően fog fejlődni. Vagyis lesz önbizalma, megtanulja, hogy a szüleire bármikor számíthat, kialakul az érzelmi szabályozó rendszere (kevesebb viselkedésproblémája lesz) és mindez fogja jelenteni számára majd azt az alapot, amire a későbbiekben építheti a „klasszikus” balagyféltekés tudást.

A könyv első felében a témához kapcsolódó kutatásokat és agy felépítését ismerteti a szerző. Ezt követi majd először havi majd éves szinten lebontva, hogyan érhetjük el a megfelelő kötődést, mit jellemző az adott korosztályra illetve ebben a részben olvashatjuk a legtöbb példát is.


Népszerű idézetek

elizabennet>!

Mint mostanra jól tudjuk, a kisbabák és kisgyerekek jobb agyféltekéje sokkal dominánsabb, mint a bal, amely csak két és fél, hároméves kor körül kezdődik komoly fejlődésnek indulni, lehetővé téve a rohamos nyelvelsajátítást és a verbalitást. Mire ez a fázis beköszönt, addigra a jobb félteke remélhetőleg gazdag olyan idegrostokban, amelyek az egyes alrendszereit, különösen a kérgi és kéreg alatti állományokat összekötik egymással. Ez akkor következik be, ha a szülők megfelelő érzékenységgel erősítik gyerekük kellemes érzelmi állapotait, és segítenek neki visszaszabályozni a negatívakat. Azok a gyerekek, akiknek egészen kicsi korukban nem volt részük elegendő jobb agyféltekés ráhangolódásban szüleik részéről, hátrányban vannak, amikor a fejlődés fókusza áthelyeződik a bal agyféltekére. Ez óvodáskorban először érzelmi zavarok formájában jelentkezik, de súlyosabb esetben a tanulásban is komoly akadályt jelenthet. Hogy egy egyszerű hasonlattal éljek: ha egy felnőtt nem erzi magát biztonságban, vajon a matek lesz a legjobb gondja? Természetesen nem. A szorongás, a félelem ratelepszik a gondolatainkra.

234-235.

Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása A fogantatástól ötéves korig

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Máté Gábor: Szétszórt elmék
Bácskai Júlia – Fischer Eszter – Mohás Lívia – Vekerdy Tamás: Elszakadás a szülői háztól
W. Thomas Boyce: Orchideák és pitypangok
Daniel Siegel – Tina Payne Bryson: A szülői jelenlét ereje
Meg Meeker: Anya és fia
Vida Ágnes: Babapszichológia
Laura Markham: Békés szülő, boldog gyermek
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés
Alice Miller: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása