Szőlőskert ​Provence-ban 31 csillagozás

Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Ava egyre erősebben érzi: EL INNEN, mindegy hová. Muszáj váltania.
Az állása vakvágány, férje, Mark lelécelt, és egy tonna adósságot hagyott maga után. Természetesen nem közölte, mikor jön vissza.
Ava hírt kap: elhunyt a nagypapája, és döbbenetes módon Avára hagyta egész szőlöskertjét, a Chateau Saint Clairt.
Reggelire gőzölgő, friss kávé és croissant – a helybeli pincér, Jacques pedig kérés nélkül hozza a pohár vörösbort –, Ava kezdi otthon érezni magát. De őrültség lenne otthagyni mindent, a házasságát, és szerencsét próbálni gyerekkora helyszínén, amit kiskorában mindig is úgy imádott. Ugye őrültség lenne?! Ugye tényleg az lenne?!

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
XXI. Század, Budapest, 2020
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156122124 · Fordította: Lévai Márta
>!
XXI. Század, Budapest, 2020
410 oldal · ISBN: 9786156122131 · Fordította: Lévai Márta

Enciklopédia 18

Helyszínek népszerűség szerint

Franciaország · Provence


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 57


Kiemelt értékelések

Málnika>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

”Muszáj magadat is táplálnod, ha másoknak is segíteni akarsz növekedni.”

A Szőlőskert Provence-ban egy tipikus történet családi átkokról, titkokról, önérvényesítésről és újrakezdésről, mégsem kelti a sablonosság érzetét, egyedi hangulatával képes teljesen magával ragadni az olvasót. A romantika és a chick lit műfaj kedvelői garantáltan szeretni fogják ezt a bájos regényt.

A történet főszereplője, a negyvenes éveiben járó Ava tipikusan az az ember, aki mindig csak mások érdekeit nézi, és a biztonságra törekszik, még akkor is, ha az már nagyon nem őt szolgálja. Férje miatt anyagi és magánéleti válságba kerül, majd kiderül, hogy rég nem látott nagyapja után megörökli a szőlőbirtokot. A Provence-ban található Château Saint-Clair azonban jelentősen vesztett fényéből, így végül úgy tűnik, ez is csak egy lesz a sokasodó gondok közül. Mindennek ellenére Ava hamar a szőlőskert és a családi gyökerek bűvkörébe kerül, de ez vajon elég lesz-e ahhoz, hogy végre kiálljon önmagáért. Nemcsak a főszereplő szerethető nagyon a történetben, mindenkinek csak kívánni lehet olyan támogató barátokat, mint Emilia és Camille. A rozé és a szerelem mámorában egy nagyon kedves, érzelmekkel és fordulatokkal teli regény kerekedik a második esélyről.

2 hozzászólás
cicus61 P>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Ez most jólesett! :) Jó kis könyv volt. Az elején nagyon nem csíptem Ava-t, a férje így átveri, kisemmizi, összeáll egy másik nővel és még mindig meg akarja menteni a házasságukat. Szerencsére összekapta magát és elment a nagyapja által ráhagyott francia szőlőbirtokra, hogy körülnézzen, hogy kaparja össze az életét valahogy. És itt aztán megváltozott minden, rátalált a szerelem és nagyot alkotott az új munkájában is. Szép volt.

Kiss_Julianna>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Vegyes érzelmekkel vagyok iránta.
A borítója, fülszövege megfogott, épp ezért szerettem volna olvasni. De….valahogy nehezen haladtam vele. Az eleje, Ava családi életének szétesése, útkeresése még csak elment. A pár oldalas visszaemlékezése a gyerekkorára keveset adott. Amikor Provence-ba ér, ott keresi a kérdéseket a múltjáról. Saját magát is meg kell keresnie, barátnője álltal újjá varázsolt Avát. Na ez az útkeresés nekem egy kicsit sok volt. Itt ment nehezen. Már úgy voltam, nem olvasom tovább. De aztán erőt vettem magamon, könyvet nem hagyok félbe, elvem alapján, tovább olvastam.
Aztán felpörögtek az események, és én sodrodtam az árral. Kezdtek kibontakozni a régmúlt szálai. Olyan titkok kerültek napvilágra, amire nem is gondoltam.
A jelen eseményei is fordulatosak lettek, már kíváncsian haldtam vele.
Azért nem bántam meg, hogy nem hagytam félbe.

Mariann_ P>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Egy középkorú angol nő házassága válságba kerül, lánya egy elkényeztetett követelődző tini, kilátástalan az élete. Szinte felüdülés a nagyapja halálakor megörökölt szőlőskert minden gondjával együtt. Igazából alig vártam, hogy a szőlőskerthez érjen a történet.
Nekem ez egy csodás vidék, szeretek olvasni róla.
A hangulata , az ottani életvitel nagyon tetszett. Aztán olyan dolgok is történtek, amikre nem is számítottam, de jó értelemben.
Viszont pár történést szívesen kihagytam volna, szerintem a szenzáció kedvéért írta bele az írónő.
Könnyen, gyorsan olvasható .

josageszter>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Lájtos, nyári romantikus könyv. Most idén nyáron kezdtem próbálkozni ezzel a chick-lit stílussal, vagy legalább is, amit én annak hiszek. Az eleje összeomlás, széthullik Ava élete és néha rohadt idegesítő, gyenge és szánalmas. Persze innen szép felállni, nem is véletlen, hogy így indult a sztori. Nagy fordulatos háttér sztori nincs, viszont van egy lélegzetelállító francia környezet és IMÁDOM a francia környezetet. Nekem annyira átjön, legszívesebben én is ott andalognék, falnám a Croissant és vedelném a fini borokat. Szerencsére volt benne részem, de nem ilyen mennyeien hosszú időre, mint Avának. Tudásom a borászattal kapcsolatban nincs, így remélem minden infó hiteles, amit magamba szívtam a könyv alatt. Nagyon jól bemutatja a szőlészeteket a laikusoknak, akik viszont értenek hozzá, azoknak valószínűleg oda ez a varázs. Annyira mélyen nem megy bele, hogy szakértők legyünk, de még is többet ad, mint amit előtte tudtunk, és hirtelen már nem is kívánja az ember a csöves borokat off. Külön tetszett a romantikus szálban a felállás, valamiért nekem ez nagyon hihetetlen spoiler, de elhiszem, hogy létezik és néha jó ilyenekről is olvasni.

moonchristal P>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Tökéletes, minden apró hibájával együtt. Könnyed, mégis némi mondanivalóval fűszerezett, szórakoztató regény, pont ahogy szeretem. Néhol keserédes, máshol kicsit szirupos, de végig lendületes és hangulatos, akár csak egy Hallmarkos tévéfilm, de nekem azok is a gyengéim. A romantika, a mesék, a bor és persze a gyönyörű vidéki Franciaország kedvelőinek szerintem nem fog csalódást okozni, az én lelkemnek mindenesetre most nagyon jól esett ez a történet. Nyárestékre, egy pohár rozé társaságában a legjobb kikapcsolódás. És persze spoiler
Szerelem lett első olvasásra ez a könyv, remélem, az írónő hasonlóan szuper regényekkel fog szórakoztatni a jövőben is. Köszönöm az élményt!

Lobelin P>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Kellemes, könnyed nyári olvasmány volt. Kedveltem a történetet es a szereplőket is… bár Ava-t néha szívesen megráztam volna-) Camille-nak kár, hogy nem jutott nagyobb/több szerep… tetszett az életfelfogása… Olvasás közben Orvos-Tóth Noémi Örökölt sorsa jutott eszembe: mennyi minden hatással van életünkre, es nem is tudunk róla, esetleg nem is vagyunk konkrétan részesei… Szívesen olvastam volna tovább a történetet-)

aurorakönyvmoly>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Ruth első regénye kellemes, laza, nyári romantikus volt, ami egészen Dél-Franciaországig repíti az olvasót. Azon belül is a Chateau Saint Clairt szőlészetére. A történet elején Ava egyszerűen kizökken a hétköznapi életéből, amikor Mark elhagyja, a lánya lázadozó korszakába lép, a szeretett, de régen látott nagyapja pedig a végrendeletében rá hagyja a birtokát. Ava útnak indul és a gyors kiruccanása az egész életét felforgatja. Vagy éppen megtalálja azt, amit mindig is keresett? Ehhez Jacques, a pincér az, aki megadja az első löketet, majd az Arany Szőlő-díj, ami hirtelen felkelti Ava érdeklődését a szomszédos borász rosszakaró viselkedésének hála. Végül a múlt egy titkára is fény derül.

Tetszettek az apró csavarok a történetben, a titkok és a végét sem éreztem elcsépeltnek, nem zavart a happy end, sőt. Az az apró csavar is tetszett, amitől ez mégsem lehetett teljesen happy end. Volt benne intrika, ármány, romantika. A leírások elég jól érzékeltették a környezetet, a tájat, a borokat, amiknek szinte olvasás közben éreztem az ízét a számban. Igazán akkor varázsolt el a könyv, amikor a teraszon ücsörögve egy pohár rose mellett olvashattam. Nem kétség, Ava-val szívesen cserélnék, elvesznék azon a tájon. Kellemes, haladós kis nyári olvasmány volt.

Mert_olvasni_mindig_jó>!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

Valaki rám is hagyhatna egy szőlő birtokot, de igazán!

Jó kis nyári olvasmány, egy pohár borral a kézben, kint a kertben, vagy a szőlőskertben.

Igazából olyan volt a könyv amire számítottam. Lassú lefolyású, andalgó, de ez nagyon jól állt neki. Kellemes volt, egy kis könnyű olvasmány. Az elején azt hittem emiatt fogom a végén meggyűlölni, hogy alig történik benne valami, lassan indul be a cselekmény, de utána szépen beérett és vitt magával az egész.

Nem egy hatalmas durranás, de élvezetes és szórakoztató. Nekem igazán tetszett.

A főszereplőnk bátorsága meglepett, ahogy a merészsége is, valamint az, hogy mennyit fejlődött. Nekem igazából az ő karakterfejlődés tetszett a legjobban az egészben, meg persze a szőlő birtok.

Az érdekesség az egészben, hogy a végére annyira fel pörögtek az események, hogy csak kapkodtam a fejem és élvezettel olvastam a sorokat, ahogy egyszer csak minden rám zúdult.

Kedvenc idézetem a könyvből:

„– Ragadd meg a napot szívem. Ez a te időd!”

Belle_Maundrell >!
Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

És megint bizonyságot nyert, hogy a lö tinglitangli chick lit nem az én műfajom. Meg az is, hogy mennyire szívesen elhúznék Provence-ba – meg úgy kb. bárhová Franciaországba –, csak nem bort lögybölnék, hanem mondjuk croissant-t csócsálnék, hogy valami klisésen franciásat mondjak.
A történet mellesleg kísértetiesen emlékeztet Peter Mayle Bor, mámor, Provenceára, csak az ugye sokkal jobb. Olyan, mintha Ruth Kelly elolvasta volna azt a könyvet, aztán nagyon össze akarta volna hozni a női, romantikus változatát, amin ábrándosan sóhajtozhatnak a kiégőben lévő negyvenesek, hogy igenis van még remény romantikára, szép francia pasikra meg kalandokra.
Egy önmegvalósítós sztori még jól is elsülhetett volna, de sajnos egy kliséhalmaz az egész. Már az elejétől fogva szépen végig lehet venni minden fordulatot, ami a legkiszámíthatóbb romantikus filmekben csak megeshet, és garantáltan mind valóra fog válni. És ez szerintem annyira gagyi. Ráadásul oké, tetszett a hangulata,szóval ez így lehet, hogy egy kicsit ellentmondásos, de ez meg a francia emberek ábrázolása is olyan volt, mintha az írónő felcsapta volna a közhelyszótárat, ugyanis szinte minden tipikus sztereotípia megjelenik.
Pozitívum, hogy gyorsan el lehet olvasni, és a stílusa is gördülékeny és könnyed. Bár megjegyzem, kb. a háromnegyede után már nem a lelkesedés fűtött, csak elegem volt és a végére akartam érni. És sajnos jópár elírás is van benne, ejnye-bejnye.
A kiszámíthatósága mellett az a problémám a cselekménnyel, hogy olyan érzést kelt, mintha mindenbe belekapnánk egy kicsit, de a végén alig maradna valami a kezünkben. Feldobja Ava gyerekkorát, és oké, van egy-két visszaemlékezős rész, de elég semmitmondóak. Elvileg ugye hősnőnk a nagypapi halála után örökli a Chateau Saint-Clairt, de a tatáról szinte semmit nem tudunk meg az említett emlékeken kívül. Vagy ott vannak Ava sütis vágyálmai, vagy Camille múltja, ami érdekesebb lehetne az egész könyvnél, vagy Jacques, vagy Bernard… mindenki csak úgy van, aztán egyszer csak bedob az írónő valami sorsfordító (ám közhelyes) dolgot velük kapcsolatban. Ebből fakadóan pedig nem egy fordulat hat erőltetettnek. spoiler
Avát nem zártam a szívembe. Támogatom a barom férjüktől megszabaduló, életük kalandjára induló nőket, de ő kiakasztott. Már csak azért is, mert túl sokáig tartott, mire leesett neki, hogy az említett férj micsoda barom. Legszívesebben egy karóval csapdostam szőlőszemekkel dobáltam volna Avát, hogy térjen már észhez és nyíljon fel a szeme, amikor képes volt abban reménykedni, hogy ha eladná a birtokot, akkor a drágalátos férje visszatérne hozzá. Mi a franc bajod van, Ava? Ha valaki tönkretesz anyagilag, elkótyavetyéli a közös pénzeteket, elveszíted miatta a házatokat és még meg is csal a hülye pötsch, akkor nehogy már azt reméld, hogy majd visszajön a pénz miatt és boldogan éltek, mint két szerelmes muslica a szőlészetben! Ez mégis milyen hozzáállás? Hol itt az önérzet? Mellesleg ki a fenének kéne olyan férj, aki a pénz miatt van ott? Tudom, hogy az önmegvalósítós feleséges sztoriknak hagyományosan a része, hogy a hősnő az elején kétségbeejtően hülye és a béka segge alatt sincs az önbecsülése, de ez annyira szánalmas volt.
Egyébként az egész család rettenetes, szerintem utoljára A kérdőjel egy fél szívben akasztott ki ilyen szinten a főszereplő famíliája. Sophie-t egy kiskanál mustban vízben meg tudtam volna fojtani. Komolyan nehezemre esik elhinni, hogy van olyan gyerek, aki egy ilyen helyzetben az apja mellé áll. Persze, hibáztasd csak a szerencsétlen anyádat, amiért nem akarja, hogy a drágalátos apuci a családi birtokot is elherdálja alóla, véletlenül se a férj a hibás, aki az egészet előidézte, aztán még le is lépett egy új nővel. Egyáltalán nem éri meg szaporodni, ha a végeredmény egy ilyen hálátlan kis ribi is lehet. Remélem, Ava mindenkit kisemmiz majd a végrendeléteben, amikor vén nyanya lesz, mert ezek után akárhogy erőltetik is az anya-lánya idillt, én ugyan nem dőlök be neki.
Ami még borzasztaón szúrta a szememet, az a szerelmi szál. Rémes volt, szerintem még soha nem éreztem magam ilyen kellemetlenül romantikus jelenetek – vagy csak gondolatok – olvasása közben, hacsak nem valami pszichothriller megszállottjáról volt szó. Azt hiszem, még nem olvastam ilyen felállásról spoiler, de olyan gáz volt, hogy nem is tudtam szurkolni nekik, pedig egyébként láttam a pasi varázsát. Jobb lett volna, ha Ava megfogadja Camille tanácsát (alias az egyetlen kedvelhető karakter, aki néha mond értelmes dolgokat), és egyedül önmegvalósít meg felfedezi a benső békéjét, vagy mittudomén, csak ezt ne. spoiler Bárcsak megmaradt volna futó kalandnak – ami szintén gáz lenne, de korántsem ennyire. spoiler Mellesleg erősen kétlem, hogy bárki komolyan vette volna a nagy lamourt megzavaró drámázást. Ezt a csavart tényleg minden egyes romantikus filmben eljátsszák valamilyen formában. spoiler
A borkóstolás személy szerint hidegen hagyott, mivel született antialkoholistaként minden piával legfeljebb a szaglászás a legközelebbi kapcsolatom, és ezen nem is szándékozok változtatni, de egész guszta volt, amikor a különböző aromákról beszéltek és kísérletezgettek vele. De személy szerint inkább Ava boulangerie-ben tett látogatásai okoztak örömet a lelki ízlelőbimbóimnak. Valaki hozzon gyorsan egy croissant-t, s'il vous plait. Ha lehet, akkor mandulásat, vagy valami ilyesmit.
A végével kapcsolatban vegyes érzéseim vannak, a magánéleti szál ugyebár nem jött be spoiler, de a Chateau sorsa tetszett, és a Golden Grape végeredményével is elégedett vagyok. spoiler
Egyszeri kikapcsolódásnak nem volt rossz, amikor éppen nem táncolt a idegeimen, akkor a hangulatát is tudtam értékelni. Picit úgy érzem, hogy jobban jártam volna, ha inkább csak a könyvtárban cserkészem be ahelyett, hogy megveszem, de így legalább nézegethetem néha a bűbájos borítóját.


Népszerű idézetek

Málnika>!

Muszáj magadat is táplálnod, ha másoknak is segíteni akarsz növekedni.

208. oldal (XXI. Század, 2020)

Málnika>!

Sodortasd magad egy kicsit az árral! Találd meg önmagad!

48. oldal (XXI. Század, 2020)

Belle_Maundrell >!

Válság idején ez a brit módi – teáznak, megőrzik a hidegvérüket, és továbblépnek.

305. oldal

Kapcsolódó szócikkek: brit · tea · válság
aurorakönyvmoly>!

Ava nem tudta eldönteni, melyikük rémült meg jobban, az aprócska egér vagy ő maga.
Mindketten lecövekeltek, és egymást méregették.
Aztán az egérke összráncolta az orrát, megbillegtette műholdvevő füleit, és beiszkolt a hűtő mögé.
– Ne várj! – kiáltott utána Ava. – Bocsánat!
Bocsánat?, suttogta és hitetlenkedve csóválta a fejét, amiért bocsánatot kért egy rágcsálótól.

76. oldal

Belle_Maundrell >!

– Tehát egy feketekávé. Még valamit?
Ava csüggedten rámutatott egy croissant-ra.
A taxiállomásra néző óriási ablak mellett telepedett le, és megkóstolta a péksüteményt. Valószínűleg semmiben sem különbözött attól, amit bármikor venni lehet a Pretben, mégis valamiképp franciásabb íze volt. Talán a vajassága tette, meg az, hogy úgy olvadt szét a szájában, akár a vattacukor. Egy rövid pillanatra úgy érezte, minden bánata háttérbe szorul, amíg belefeledkezett ebbe a gasztronómiai mennyországba.

54-55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: croissant
Belle_Maundrell >!

Az egykor oly lenyűgöző konyhakertben a legkülönfélébb fűszernövényeket találhatott – illatos zsályát, kakukkfüvet, rozmaringot, tárkonyt, kaprot –, a csinos szigeteket pedig gömb alakú levendulatövek választották el egymástól. Amikor Ava végigrohant a medence irányába lejtő, kikövezett járdán, az illatok mindig összekeveredve kúsztak fel az orrába.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fűszer · kakukkfű · kapor · levendula · rozmaring · tárkony · zsálya
Belle_Maundrell >!

Alapos szemlét tartott az asztalon álló élelmiszerek fölött, hátha talál rajta valamiféle üzenetet is. Félig komolyan arra számított, hogy egy kézzel írt táblácska lapul valahol, Egyél meg! felirattal, mintha valamiféle Alice Csodaországban típusú történetbe csöppent volna, ám semmi nyomot nem talált.

68. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alice Csodaországban
Belle_Maundrell >!

– Nincs, ami pótolhatná az érzést, hogy azt csinálja az ember, amit szeret. És ha boldog vagy, akkor sugárzol (…)

201. oldal

Belle_Maundrell >!

Ezúttal friss szemmel vette szemügyre Provence-t, a pompás reggeli napsütésbe csomagolt vidéket.
A GPS szerint a Chateau Saint-Clair negyvenöt percnyi kocsiútra volt a tengerparttól. A környezet mintha egyre drámaibbá alakult volna minden maga mögött hagyott kilométerrel. A száraz cserjést zöldebb, magasabb, méltóságteljesebb tölgyek váltották fel, amelyek ágai új tavaszi hajtásokkal voltak tele. Az olajligetekkel tarkított mezők a hegyek magasságáig emelkedtek. És amikor Ava elfordult a Flassans-sur-Issole nevű város irányába, egyszer csak elé tárult a sorokban futó szőlőtőkék varázslatos látványa.
Ez volt a bortermelő vidék igazi szíve. A szőlőbirtokok legtöbbje, amelyek mellett a kanyargós út elhaladt, tele volt rendezett sorokban álló, egymástól tökéletesen egyforma távolságra ültetett tőkékkel, amelyeket precízen megtámogattak dróttal és oszlopokkal.
Távol kerülve az autópálya füstjétől, Ava lehúzta az ablakot, és mélyen beszívta a friss vidéki levegőt. Falevél- és fűszerillatú volt, a levendula illatával keveredve, habár utóbbit előre sejthette volna, hiszen a vidék, ahol járt, mellesleg a levendulatermesztés központja is volt.

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: levendula · Provence · szőlő

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Bridget Asher: Provence-i szerelembalzsam
Kristen Harnisch: A borász lánya
Nicolas Barreau: Piciny csodák kávézója
Kathleen Tessaro: A parfüm titka
Nicolas Barreau: Párizs mindig jó ötlet
Isabel Wolff: Mesés ruhák kalandjai
Nicolas Barreau: A nő mosolya
Katherine Pancol: A krokodilok sárga szeme
Peter Mayle: Bor, mámor, Provence
Carol Drinkwater: Szerelem és Provence